Egy figyelmetlen kattintás, egy hitelesnek látszó felszólítás, egy nagy bajjal kapcsolatos telefonhívás – már ennyi is elég, hogy minden pénzünk eltűnjön a számlánkról. A banki csalás ma már mindennapos, szinte mindenki találkozott már valamelyik formájával. A kiberbűnözők pedig egyre kifinomultabb, hitelesnek tűnő megoldásokkal próbálják rászedni áldozataikat.
Egy ilyen helyzetben a kezdeti sokkot leküzdve azonnal cselekedni kell. Ekkor jön a nagy kérdés: mit tehetünk? Visszaszerezhetjük az ellopott pénzt? Ki állja a kárt? A cikkben összefoglaltuk, hogy milyen teendőink vannak és mikor van esélyünk a kártérítésre.
Mi az a banki csalás?
A banki csalás egy gyűjtőfogalom, ami minden olyan jogellenes cselekedetet magában foglal, aminek célja az áldozatok banki adatainak vagy pénzük megszerzése. A csalók gyakran küldenek hamis e-maileket és SMS-eket, vagy indítanak hívásokat a bank nevében. Ezt általában egy problémára (pl. helytelen utalásra, adatszivárgásra) hivatkozva teszik, majd azonnali cselekvésre késztetnek. A pánikkeltés és a sürgetés miatt pedig sokan megadják bizalmas banki adataikat és ezzel már kész is a baj.
Szintén gyakori módszer, hogy igazi weboldalaknak készítik el a hiteles másolatát, ahol a fizetést követően nem kapunk semmilyen terméket vagy szolgáltatást, sőt, még a számlánkon lévő pénzt is eltulajdoníthatják. Ehhez hasonlóan próbálkoznak futárszolgálatok, közműszolgáltatók és más hivatalos szervek nevében is. A cél mindig ugyanaz: megszerezni a kártya adatokat, a netbanki belépési azonosítókat vagy biztonsági kódokat. De mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?
Az első mindig a bankkártya letiltása
Ha gyanús esemény történt velünk, majd észleljük a csalás nyomait, akkor az első és legfontosabb lépés a bankkártyánk letiltása és a bankunk értesítése. A kártya tiltása azért kimondottan fontos, mert ezzel a lépéssel nem tudnak több pénzt leemelni számlánkról. A tiltásra általában a netbankban és a mobilbankban is van lehetőségünk. Ha nem találjuk hirtelen a funkciót, akkor pedig telefonon érdemes egyből intézkedni.
Ezt követően érdemes (ismét) felkeresni a bankot panasztétel céljából, majd feljelentést tenni a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Habár esélytelennek tűnik megtalálni a kibercsalókat, mégis hasznos lehet, hiszen ezzel hozzájárulhatunk a rendőrség munkájához a banki csalások visszaszorítása érdekében.
Mi a pénzintézetek feladata banki csalás esetén?
A banki csalás bejelentését követően a bank megkezdeni a vizsgálatot. Ennek részeként megvizsgálja a tranzakció minden apró részletét: hogyan jutott el a pénz a csalókhoz (fizetés, átutalás), hogyan ment végbe a hitelesítés, megvalósult-e az erős ügyfélhitelesítés, illetve vannak-e arra utaló jelek, hogy a tranzakciót az ügyfél hagyta jóvá. Ezek megállapításához a bank bekér minden rendelkezésre álló elektronikus adatot és információt.
A banknak tehát nem az a feladata, hogy megtalálja a csalót, ez a rendőrségre hárul. A bank szerepe sokkal inkább annak felderítésében jelenik meg, hogy a káresemény kinek a felelőssége, azaz ki viseli a veszteséget. Ennek eredményeképpen pedig azt is eldönti, hogy megtéríti-e az ügyfélnek az eltulajdonított összeget vagy sem.
Ha például a vizsgálat során kiderül, hogy mi telepítettük a csalók által mondott szoftvert a telefonunkra, netán kiadtuk a netbanki belépési adatainkat, akkor a károkat is mi viseljük. Az is gyakori, hogy a vizsgálat során a bank visszautalja az ellopott összeget. Ugyanakkor azt is érdemes szem előtt tartani, hogy ezt a pénzt még nem biztos, hogy véglegesen kaptuk vissza. A bank ekkor is fenntartja annak a jogát, hogy az összegből utólagosan visszavegyen valamennyit, vagy a teljes összeget, ha a vizsgálat szerint mi vagyunk a felelősek az ügyben.
Mikor nem számíthatunk kártérítésre?
Alapszabály szerint a banki csalás révén bekövetkezett károkat az ügyfél viseli. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a bank bebizonyítsa, hogy az ügyfél súlyosan gondatlanul járt el adatai védelmében.
Sokáig bevett gyakorlat volt, hogy a bankkártya mellett egy kis cetlin rajta volt a PIN-kódunk az iratainak között. Ezt mára felváltotta az, hogy az ügyfelek önként, jóhiszeműen adják át adataikat, hisz nem tudják, hogy a másik oldalon egy csaló áll. Az ilyen szituációkban nem számíthatunk kártérítésre, ha a vizsgálat során bebizonyosodik a gondatlanság.
Mikor számíthatunk kártérítésre?
Banki csalás esetén azonban a pénzintézet nem minden esetben mentesül a felelősség alól. Az Európai Uniós szabályozás és a magyar jogi háttér szerint a pénzforgalmi szolgáltatónak bizonyítania kell, hogy a tranzakció megfelelő hitelesítéssel ment végbe. Ez lényegében azt jelenti, hogy megvalósult-e az erős ügyfélhitelesítés, azaz a kétfaktoros azonosítás. Ennek során két különböző forrásból származó azonosítási módot kell alkalmazni (pl. jelszó, egyszer használatos kód, biometrikus azonosítás).
Amennyiben a bank nem tudja bizonyítani, hogy ez megvalósult, akkor a banki csalás során eltulajdonított pénzt köteles megtéríteni az ügyfélnek. E tekintetben fontos hangsúlyozni, hogy a bank feladata ennek a bizonyítása. Ha ez nem sikerül, akkor a kár is a bankot terheli.
Így ne váljunk csalás áldozatává
Van néhány olyan lépés, amivel jó eséllyel megelőzhetjük, hogy banki csalás áldozatává váljunk. Az egyértelmű, hogy soha, senkinek ne adjuk ki bizalmas banki adatainkat, belépési azonosítóinkat és a hitelesítő kódokat. A bank ugyanis sohasem kérheti tőlünk ezeket az adatokat. Ha bármi ilyen jellegű megkeresés érkezik a bankunktól, gyanakodjunk, majd bontsuk a vonalat és hívjuk fel inkább mi a bankot.
Szintén érdemes a banki elektronikus lehetőségekkel is élni. Ilyen például a push értesítések bekapcsolása, ami valós időben küld értesítést a tranzakciókról. Célszerű lehet beállítani a netbankban a limiteket is, ezzel a limiten felüli összeg megakad a banknál csalás esetén. Ha mégis felmerülne a csalás gyanúja, akkor azonnal tiltsuk bankkártyánkat és értesítsük róla a bankot! A gyors beavatkozás minden esetben kulcsfontosságú.
