2024. június 15., szombat

MNB: ne add ki csalóknak az adataid!

Az ügyfél pénzének visszatérítési lehetősége korlátozott, ha azokat a digitális adathalászok az ő aktív közreműködésükkel szerezték meg. A fogyasztó súlyos és szándékos gondatlansága esetén a pénzforgalmi szolgáltató (pl. bank) nem felelős a kártérítésért az MNB szerint. A bank feladata azonban, hogy részletes vizsgálat útján bizonyítsa a gondatlanságot vagy a csalárd szándékot. A bankkártya vagy mobilbank használata, a PIN-kód megadása vagy a biztonságos ügyfélhitelesítés önmagában nem bizonyítja, hogy a tranzakciót az ügyfél kezdeményezte.

Az MNB szerint nehéz vagy lehetetlen visszaszerezni a pénzt

Az átutalásokra és a kártyás tranzakciókra szigorú szabályok vonatkoznak. Ezért az ügyfeleknek csak korlátozottan van lehetőségük arra, hogy a különböző adathalász-sémák révén ellopott pénzüket visszaszerezzék, beleértve azokat is, amelyekben aktívan részt vettek.

Például az azonnali átutalásokat gyakorlatilag lehetetlen visszaszerezni, mivel azok öt másodpercen belül megérkeznek a címzett számlájára. A bankok kezdeményezhetnek ilyen tranzakciót, de a pénzt csak akkor küldik vissza a feladónak, ha a címzett engedélyezi a visszaküldést. A kártyatranzakció akkor történik, amikor a megbízást engedélyezik. Az összeg a kártyabirtokos számláján zárolásra kerül, a beérkező terhelési tétel pedig beérkezik, és megterheli a kártyabirtokos számláját. Ezeket a tranzakciókat a kedvezményezett beleegyezése nélkül nem lehet törölni.

20000 forint

Forrás: Pixabay

Ennek oka, hogy a fizetésekben általában harmadik felek is részt vesznek. Ha egy üzletben vagy webáruházban bankkártyával történik a vásárlás, és a bank a vásárló kérésére automatikusan törli a  tranzakciót, a vétlen kereskedő egyébként felelősséggel tartozna a jogosulatlan használatból eredő károkért. Ez megingathatná a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat. Ezért a törvény nem teszi lehetővé, hogy a bankok az ügyfél kérésére feloldják a hitelkártyás vásárlások letiltását.

MNB: a törvény kötelez

A bankok törvényileg kötelesek minden intézkedést megtenni a pénzük visszaszerzése érdekében, de nincs garancia arra, hogy sikerrel járnak. Az ügyfél által nem engedélyezett elszámolási tranzakció esetén a banknak haladéktalanul, de legkésőbb az ügyfél értesítését követő egy munkanapon belül vissza kell térítenie az ügyfélnek a pénzét. Kivételt képez ez alól, ha a bank a körülmények alapján megalapozottan csalásra gyanakszik, és erről írásban értesíti az MNB-t.

Ez a tájékoztatás nem mentesíti a bankot a kártérítési kötelezettség alól, csak az egy munkanapos határidő alól. A bankok kötelesek kivizsgálni az ügyfélpanaszokat és a vitatott fizetési műveletek körülményeit. A kártérítéstől mentesülhet a bank olyan ügyletek esetében, amelyekről bizonyítható, hogy az ügyfél engedélyével történtek. Ilyenek azok az ügyletek is, amelyek az ügyfél súlyos gondatlansága vagy csalása miatt következtek be. A visszatérítés esélye nagymértékben megnő, ha az ügyfél az esetet jelenti a számlavezető banknak, és azonnal értesíti a rendőrséget is, megadva a kedvezményezett nevét és annak a számlának a számát, amelyre a pénzt utalták.

Amikor megpróbálnak kijavítani egy jogosulatlan fizetési műveletet, a hitelkártyák, mobilbanki szolgáltatások stb. használata (és még a személyes hitelesítő adatok megadása) önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, engedélyezte a fizetési műveletet, vagy szándékosan vagy lényegesen megszegte a gondossági kötelezettséget. Nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalást követett el. Ezt csak a bank alapos és részletes egyéni értékelését követően lehet megállapítani.

Például az a tény, hogy a tranzakciót PIN-kód megadásával vagy az ügyfél biztonságos hitelesítésével kezdeményezték, nem jelenti azt, hogy a tranzakciót ténylegesen az ügyfél kezdeményezte. A vizsgálat során a banknak kell bizonyítania, hogy az ügyfél csalárd módon, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járt el. Ennek bizonyítása során figyelembe kell vennie az adott eset összes releváns körülményét és az ügyfélről rendelkezésre álló minden releváns információt.

MNB: a bankoknak ki kell vizsgálniuk az esteket

A bankoknak általában meg kell állapítaniuk, hogy a vitatott tranzakció hogyan és milyen körülmények között történt (hol, mikor és hogyan kezdeményezték, mikor és hogyan engedélyezték, küldtek-e SMS-t vagy push-üzenetet, és ha igen, hogyan, mennyi idő telt el a kezdeményezés és az engedélyezés között, történt-e PIN-kódváltás, stb.). A bank figyelembe veszi az ügyfél bejelentésének tartalmát is, amely szintén bizonyítékként használható.

Ha a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy az ügyfél csalárd módon, szándékosan vagy súlyos gondatlansággal járt el, a bank nem köteles kártalanítani az ügyfelet. Nem valószínű, hogy a fogyasztók visszakapják a pénzüket.

Az MNB-hez beérkezett banki vizsgálatok többsége arra a következtetésre jut, hogy a csalás az ügyfél súlyos gondatlanságának eredménye lehetett. Sok esetben sajnos aktívan részt vesznek a vitatott tranzakciókban, például azzal, hogy hamis oldalakon adják meg a banki regisztrációs adatokat. Mások mobiltelefonjukat arra használták, hogy szöveges vagy push-üzeneteken keresztül engedélyezési kódokat diktáljanak a csalóknak, megadják a hitelkártya hitelesítő adataikat, vagy letöltöttek képernyőmegosztó alkalmazásokat, hogy felfedjék adataikat.

Más esetekben a becsapott ügyfelek saját átutalásaikat regisztrálták és engedélyezték a bankjuk online banki szolgáltatására hasonlító weboldalakon, vagy közüzemi számlákat fizettek ki az adathalász e-mailekben található linkekre kattintva. A valóságban azonban a számla- vagy kártyaadataikat adták meg egy illetéktelen személynek. Az ilyen esetek többségében az átutalt pénzösszegeket nem lehet visszaszerezni. A bank nem téríti meg a gondatlanságából eredő veszteségeket.

Ha a bank visszautasít, fordulj az MNB-hez, vagy a bírósághoz!

Az MNB minden esetben elvárja, hogy a bank minden részletet megvizsgáljon, és egyedileg vizsgálja ki a vitatott fizetési művelet körülményeit. A banknak az ügyfél helyesbítési vagy panaszbeadványának elutasításakor részletesen indokolnia kell véleményét, az összegyűjtött bizonyítékokat, az értékelését és az abból levont következtetéseket.

A bank elutasító válasza nem feltétlenül jelenti azt, hogy a pénzt nem fogják visszaadni. A bank válaszának ismeretében az elégedetlen ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az MNB-nél, fordulhat a jegybank Pénzügyi Békéltető Testületéhez, vagy bírósághoz fordulhat.

Az MNB-vel a KiberPajzs kezdeményezés keretében együttműködő hatóságok és piaci szereplők aktívan dolgoznak a kibercsalások visszaszorításán és az ügyfelek pénzügyi tudatosságának növelésén. E munka részeként jelenleg kommunikációs kampány folyik annak érdekében, hogy a banki ügyfelek tisztában legyenek a csalásokkal, és ne váljanak azok áldozatává.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük