A több mint egy év tartó kiugróan magas infláció folyamatosan csökkenti pénzünk és így megtakarításunk értékét. Ez pedig már eljutott egy olyan pontra, amikor még azok is elkezdtek befektetni, akik korábban számlájukon vagy éppen otthon készpénzben tartották megtakarításukat. A tendenciát jól mutatják a befektetésekhez szükséges értékpapírszámla nyitások is: százezrek nyitottak ilyen számlát és vágtak bele a befektetésbe. Mit kell tudni az értékpapírszámláról? Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb információkat!
Mit takar az értékpapírszámla?
Az értékpapírszámla a számláknak egy egyedi formája, ami a befektetésekhez szükséges. A számlán tarthatjuk, illetve ezen keresztül eladhatjuk és vásárolhatjuk a különféle befektetéseket, köztük a befektetési jegyeket, állampapírokat, kötvényeket vagy akár részvényeket is. A számla abban az esetben is használható, ha csak alkalmi megtakarításaink vannak, de rendszeres befektetés-kezelésre is kiváló választás.
Értékpapírszámla több helyen is nyitható:
- kereskedelmi bankoknál,
- brókercégeknél,
- állampapírok tartására pedig a Magyar Államkincstárnál (MÁK) is.
A MÁK-nál van lehetőségünk egy speciális értékpapírszámlát is nyitni. Ez a Start-értékpapírszámla, ami a Babakötvény tartására szolgál.
Miben különbözik az értékpapírszámla a bankszámlához képest?
Alapvetően már az értékpapírszámla és a bankszámla funkciója is eltérő. A hagyományos bankszámlákat többnyire olyan pénzügyi műveletekhez vesszük igénybe, mint az átutalás, fizetés, a számlák rendezése (csoportos beszedési megbízással vagy rendszeres utalással), bevételeink fogadása. A bankszámla mellé csatolható banki betét is, ez esetben nem szükséges az értékpapírszámla.
Ezzel szemben az értékpapírszámlán különféle befektetések tarthatóak, kezelhetőek, adhatóak-vehetőek. Ezek már csak egy elektronikus jel formájában léteznek, papír alapon nem. A számlán keresztül nincs lehetőségünk – az értékpapírügyletektől függetlenül – pénzt utalni vagy azt fogadni. Természetesen tarthatunk pénzt a számlán, ugyanis a befektetéseket ebből vásárolhatjuk meg, ráadásul ezek értékesítéséből is pénz jelenik meg a számlán.
Milyen befektetések tarthatóak a számlán?
A pénzen felül az értékpapírok számos formája tartható az értékpapírszámlán, köztük:
- kötvény,
- részvény,
- befektetési jegy,
- ETF (Exchange Traded Fund) jegy,
- opció,
- határidős tőzsdei, árupiaci kötésegység.
Milyen altípusai vannak?
Az értékpapír számla több altípussal rendelkezik. Először is célszerű megkülönböztetni a hagyományos és a tőzsdei kereskedésre alkalmas számlákat. A hagyományos kereskedést biztosító számlák állampapírok és befektetési jegyek vásárlására szolgálnak. A tőzsdei kereskedésre alkalmas számláknál pedig részvények és tőzsdei termékek tartására is van lehetőség.
Vannak olyan egyedi számlák, amelyek adókedvezményt is biztosítanak. Ilyen például a tartós befektetési számla (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Az előbbi egy államilag támogatott értékpapírszámla, ahol a számlán 3-5 éven keresztül tartott és befektetett pénz részben vagy teljesen mentessé válik a kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadótól.
A nyugdíj-előtakarékossági számla a TBSZ-től abban tér el, hogy az ezen a számlán tartott pénzt csakis akkor vehetjük fel, amikor nyugdíjba vonulunk. A NYESZ szintén jelentős adókedvezményt biztosít: 20 százalékos adóvisszatérítés vehető igénybe mellé.
Hol lehet ezt a számlát megnyitni?
Értékpapírszámla a kereskedelmi bankoknál, brókercégeknél, a Magyar Államkincstárnál és a Magyar Postán is nyitható.
Amennyiben a MÁK-nál szeretnénk ezt a számlát megnyitni, fontos tudni, hogy ezen a dematerializált állampapírokat tartják nyilván. Ez a speciális számla egyaránt biztosítja az alkalmankénti és a rendszeres állampapír vásárlást is. Ezen felül több előnye is van:
- ingyenes a számlavezetés,
- az állam az ott tartott tőkére és kamatra 100 százalékos garanciát nyújt,
- minden időtávra vonatkozó befektetések közül válogathatunk,
- az online felületek kialakítása felhasználóbarát (WebKincstár, MobilKincstár).
Ha viszont bankoknál szeretnénk ezt megnyitni, akkor többnyire a nyitásért nem, de a fenntartásáért kell fizetni. Díjat számíthatnak fel például a számla vezetéséért és az azon tartott állomány után is.
Kinek van lehetősége ilyen számlát nyitni?
Az értékpapírszámla minden magánszemély számára elérhető. Akár banknál, akár az államkincstárnál nyitjuk meg, ez egy gyors és egyszerű folyamat. A bankok viszont előírhatnak olyan kikötést, hogy az adott banknál rendelkezni kell egy fizetési számlával. Ezen felül az adóazonosító jelünk is szükséges, ugyanis a megtakarításokon keletkezett kamatból jó eséllyel adót kell fizetni (pl. osztalék vagy árfolyamnyereség alapján).
Milyen költségekkel jár az értékpapírszámla?
Az értékpapírszámla költségei alapvetően attól függnek, hogy hol nyitjuk és milyen célra használjuk azt. A MÁK-nál nyitott értékpapírszámla nyitása és fenntartása ingyenes, míg a bankoknál különféle díjakkal kell számolni. Ez a számlavezetésre és a tranzakciókra egyaránt vonatkozik. Mielőtt értékpapírszámlát nyitnánk érdemes lehet az egyes bankoknál tájékozódni, hogy hol milyen költségek terhelnek.
Milyen adók terhelik a befektetéseket?
A megtakarításokon szerzett hozamot adó terheli, ami igencsak húzós tétel lehet. A felhalmozott kamatok és hozamok után
- 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és
- 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) fizetendő idén júliustól az szja-köteles megtakarítási formák után.
A június végéig megvásárolt befektetési jegyeket csupán az szja terheli, a szocho nem.
Ugyanakkor több befektetéssel is kibújhatunk az adó alól:
- az állampapírokon szerzett nyereség után,
- ls a minimum 10 éve meglévő életbiztosítások és nyugdíjcélú megtakarítások után nem kell adót fizetni,
- de adókedvezmény jár a fentebb bemutatott speciális számlákon lévő befektetésekre is.
