2024. április 24., szerda

Mit tegyünk azért, hogy fiatalon nyugdíjba mehessünk?

Ki ne szeretne egész életében gondtalanul, biztonságban élni, bármiféle kötelezettség nélkül? Ez bizony elérhető, ha tudatosan állunk hozzá a pénzügyeinkhez már egészen fiatalkorunktól kezdve.

Régebben és napjainkban sem ritka, hogy 40-50 év munkaviszony után vonulnak nyugdíjba az emberek, és a jelenlegi nyugdíjrendszer okán nem a saját magunk által befizetett összeg befektetéséből kapunk nyugdíjat, hanem a most aktívan dolgozó munkaerő által befizetett összegből folyósítja az államháztartás a nyugdíjasoknak a megélhetést segítő összeget, amely azonban általában kevesebb, mint a fizetésük volt a nyugdíjba vonulás előtt. Azért, hogy ne az életünk utolsó egyharmadában menjünk nyugdíjba – hanem legyen időnk még munka nélkül élveznünk az életét – már fiatalkorban tudatosan kell tervezni a nyugdíjas évekre. Több külföldi oldalon is olvashatunk róla, hogy milyen tippek, tanácsok léteznek annak érdekében, hogy akár 35-40 évesen nyugdíjba vonuljon az ember és maximum. csak ritkán, alkalomszerűen dolgozzon. Magyaroroszágon Szendrei Ádám és Takács Szabolcs eseteiből is tanulhatunk, utóbbi útját a Facebook-on is követhetjük

Menetrend

Ahhoz, hogy valaki 30-40 éves korban felhagyjon a munkával és azt követően csak az addig megszerzett bevételéből éljen, több lehetőség is választható. Elsősorban azok kerülnek bemutatásra, amelyek a társadalom nagyrészének elérhető. A különböző opciók között azonban van egy közös pont, az pedig az, hogy milyen feltételek esetén segítenek elérni a célt, vagyis hogy korán nyugdíjba vonulhass. 

Mi kell ahhoz, hogy hamarabb nyugdíjba vonulj?

Feltételek, hogy korán vonulhass nyugdíjba

Creditline.hu

Az átlagnál magasabb jövedelem azért szükséges, mert a jövedelmünk nagyobb arányát fogjuk tudni félretenni, ha az életszínvonalunkon nem változtatunk. Viszont hiába keresünk milliókat is, ha annak nagyobb részét nem tudjuk megtakarítani és sikeresen befektetni, akkor nem lesz ami hozamot hozna számunka a jövőben, azaz a pénzügyi tudatosság az alapja. Ahhoz, hogy bevételarányosan alacsonyan tartsuk a költségeinket célszerű naplóban vezetnünk a kiadásainkat, ezáltal tudjuk követni, és egy esetleges magasabb kiadás esetén a következő időszakban visszahozni a „lemaradásunkat”. 

Mennyi az annyi?

Elsősorban a bevétel oldalt nézzük meg, amely kapcsán leszögeztük már, hogy átlagon felüli jövedelem szükséges, amely abból következik, hogyha minél többet szeretnénk félretenni a jövedelmünkből, attól még egy alapvető megélhetési szintet biztosítanunk kell számunka, és nyilvánvaló, hogy az átlagon aluli jövedelem esetén nem tudunk elegendő megtakarítást gyűjteni, hiszen közben a mindennapokat is finanszírozni kell. 

Megtakarítási szempontokat figyelembe véve azt kell szem előtt tartanunk, hogy a nyugdíjba vonulás után milyen szinten szeretnénk élni, azaz egyértelmű, hogy alacsonyabb szintű megélhetési költségeket illetően már kevesebb megtakarítás is elegendő lehet. Egyes kutatások szerint ahhoz, hogy a megtakarításból származó befektetés hozamából életünk végéig megéljünk, nagyságrendileg az éves megélhetési költség huszonötszörösét kell megtakarításként összegyűjtenünk. A huszonötszörös érték úgy számol, hogy a kezdő összeg  4%-át tudjuk évente kivenni, hiszen kb. ekkora hozamot biztosít a befektetésünk. Azaz, ha az éves megélhetésünk pl. 3 millió forint, akkor 75 millió megtakarításra van szükségünk, hogy évente a 3 millió forintot ki tudjuk venni úgy, hogy a megtakarításunk nem csökkent, hiszen ezt a befektetésünk termeli ki. 

pénzes csupor megtakarításhoz
forrás: pixabay

Amennyiben valamelyest kockázatkedvellőbbek vagyunk és a kockázatmentes befektetéseken túl a kockázatosabb befektetések is szóba jöhetnek, akkor ez az arányszám csökkenhet, hiszen hogyha maradunk a 3 millió forint éves megélhetési szinten, akkor 10%-os hozam esetén 30 millió forint megtakarítással is elindulhatunk a nyugdíjba vonulás útján.

Mibe fektessük a megtakarításunkat?

A befektetési lehetőségeket elsősorban hozam és kockázat paraméter együttese alapján értékelik a befektetők, így kockázatmentes befektetésként az államkötvény jöhet szóba, amelyből inflációs időszaktól függően választhatunk inflációkövetőt is, amely az infláció szintje felett még egy kis plusz hozamot is biztosít számunka, hiszen anélkül negatív lenne a befektetésünk eredménye. Az államkötvény mellett érdemes megnézni a vállalti kötvényeket is.

Ha kockázatosabb eszközökben is gondolkozunk, akkor a részvénypiacon is megtalálhatjuk azokat az értékpapírokat, amelyek a befektetés profitát vagy az évente fizető osztalék és/vagy az árfolyamnyereség realizálásból hozhatják. 

A kockázatosabb befektetések vonatkozásában megemlíthető az ingatlan, amely a megélhetést fedező hozamot a bérbeadás során biztosítja, emellett a megtakarításunk az értéknövekedésével is gyarapodhat. Az ingatlan és a részvény kapcsán hangsúlyos kérdés az adózás, hiszen az ingatlan bérbeadásból és árfolyamnyereség adója elől nem igazán lehet kitérni, ezzel ellentétben a részvényekkel összefüggésben a tartós befektetési számlán keresztül elkerülhető az adózás, hiszen a hozamokhoz 5 év elteltével adómentesen lehet hozzájutni.

Hitel kérdése

Jogosan merül fel a hitel kérdése, ugyanis igaz, hogy a felvázoltak szerint annak érdekében, hogy minél hamarabb összejöjjön a megtakarításunk a költségünket lehető legkisebbre kell csökkentetni és a hitel törlesztése pedig épphogy az ellenkezőjét jelenti. Azonban több okból kifolyólag is hasznos lehet a hitel felvétele, hiszen ha hitellel együtt a mai összeg elég egy ingatlanra, az később az infláció miatt már nem lesz elegendő és a törlesztő pedig reálértéken később kisebb terhet jelent, mint amikor felvettük. Így a hitel kérdését mindenki a saját élethelyzetéből eredően dönti el, de akár jól is felhasználható, hogyha a hitel összegének befektetéséből akkora hozamot tudunk realizálni, hogy fedezi az összeg a hitel kacspán felmerülő költséget, és még azon felül is marad profit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük