2024. április 23., kedd

Mit kezdjek az állampapír után járó hozammal?

Február és március hónapjaiban a lakosság kedvenceként ismert Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) több százmilliárd forinthoz juttatta befektetőit. Az új prémium állampapír már sokkal kevésbé kedvező, mint korábbi társai, így jogosan merül fel a kérdés, hogy mibe érdemes most fektetni. Emellett viszont az is fontos kérdés, hogy miket kell figyelembe venni, ha az állampapír befektetéseden nyert hozamot újra befektetnéd. Mutatunk néhány hasznos tippet!

Nem csak az állampapír lehet a megoldás!

A Magyar Államkincstár befektetési lehetőségei között csakis az állampapír szerepel, azonban a bankok és más szolgáltatók pénzügyi termékek sokaságát kínálják. Ha az értékpapírszámlánkat nem a kincstárnál vezetjük, akkor számos lehetőség áll rendelkezésünkre. Amennyiben a MÁK-nál van ingyenes számlánk, akkor sincs baj, hiszen az állampapír után kapott kamatot máshova is utalhatjuk. Ebből pedig aztán bárhova befektethetünk. Azt viszont mindenképp érdemes elkerülni, hogy a kapott kamat a kincstári számlán kallódjon.

Fordíts figyelmet a befektetések adóvonzatára!

A befektetések többségéből realizált kamatot, hozamot és árfolyamnyereséget adó terheli. Ezek után 28 százalékos adót kell fizetni, ami kamatadóból és a szociális hozzájárulási adóból (szocho) tevődik össze. Az állampapír hozama után nem kell adózni, azonban ha más befektetésben gondolkozunk, akkor érdemes ezt a tényezőt is mérlegelni.

Úszd meg az adófizetést állampapír vagy TBSZ segítségével!

A befektetések után fizetendő adók befizetését több módon is el tudjuk kerülni. Ezek természetesen mind legálisak! Az egyik lehetőség, ha a hozamokból állampapírt vásárolunk, a másik pedig ha nyitunk egy tartós befektetési számlát (TBSZ). A számlára az első gyűjtőévben fizethetünk be pénzt, erre három év leteltével részleges adókedvezmény, öt évet követően pedig teljes adókedvezmény lesz érvényben a megtakarítás hozamára. A számlán levő befektetések ezidő alatt is kezelhetjük, adhatunk és vehetünk, az adómentességhez mindössze annyit kell szem előtt tartani, hogy a pénzt ne vegyük ki. Ha mégis valamilyen oknál fogva szükségünk van az ott tartott pénzre és feltörjük a befektetést, akkor ,,büntetésként” a kamatok és hozamok után adót kell fizetni. 

Ne tedd egyenlővé a megtakarítást a tartalékkal!

Az állampapír vagy más befektetésünk után keletkezett hozamot és tőkét nem érdemes mind befektetni. Bármikor előfordulhat, hogy sürgősen egy nagyobb összegre lesz szükségünk, így érdemes lehet egy pár hónapra elegendő tartalékot félretenni. Ekkor a legfőbb szempont a hozzáférhetőség, így célszerű lehet bankbetétben vagy egy rövidebb lejáratú állampapírban (például diszkontkincstárjegyben) gondolkozni. Ha nem szimpatikus az állampapír, akkor pedig jó megoldás lehet egy alacsony kockázatú befektetési alapot választani. Ezeket az alapokat és állampapírokat jellemzően egy napon belül visszaválthatjuk.

Mindig diverzifikálj!

Nem győzzük hangsúlyozni a diverzifikáció fontosságát. Ez azt jelenti, hogy a pénzünket nem egy adott megtakarítási formába, például értékpapírba helyezzük, hanem többféle befektetést választunk. Ez azért fontos, mert a befektetések kockázata csökkenthető vele: például ha az egyik értékpapírunk árfolyama elindul lefelé, akkor egy másik papír árfolyam-növekedése kompenzálhatja azt. A portfolió kialakításakor választhatunk állampapírokat, befektetési alapokat vagy akár részvényeket is. Ez attól függ, hogy mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni vagy mennyi időre szeretnénk lekötni a pénzünket. Mivel ez nem egy könnyű feladat, így érdemes lehet szakértői segítséget kérni hozzá.

Gondolj a nyugdíjas évekre is!

Mennyiben még nem értük el a nyugdíjkorhatárt, és kötelezően fizetünk SZJA-t, akkor érdemes lehet gondolni a nyugdíjas évekre is. Már nem csak azért, mert a nyugdíjrendszerre önmagában nem hagyatkozhatunk, hanem azért is, mert az adóvisszatérítéssel támogatott öngondoskodási formák pénzügyileg is megérhetik. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba és egészségpénztárakba befizetett tagdíjak esetén 20 százalékos, de legfeljebb 150 ezer forintos adóvisszatérítés jár, a nyugdíjbiztosítások esetében ez 20 százalék és legfeljebb 130 ezer forint, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlánál 20 százalék és maximum 100 ezer forint az éves határ. Ez egy év tekintetében 280 ezer forintos visszaigénylést jelent, amihez 1,4 millió forint befizetése szükséges. Az sem jelent gondot, ha nem tudunk ekkora összeget egy év alatt befizetni, már apróbb összegekkel is érdemes lehet a jövőre félretenni.

Csak olyanba fektess pénzt, amit jól ismersz!

Gyakori hibának mondható, hogy csakis azért fektetünk be valamibe, mert az épp most trendi. Ekkor jellemzően nem ismerjük a terméket, a piacot, vagyis azt sem, hogy mi alapján lehetünk vele nyereségesek. Ide sorolható az elmúlt évek kripto-őrülete, vagy akár a deviza és bizonyos részvények is. Ezek mind a kockázatos eszközök körébe sorolhatóak. Ha nem ismerjük jó alaposan ezeket a piacokat, akkor ne vágjunk bele a befektetésbe! Nem is olyan régi történet, egészen pontosan 2022 őszi, amikor a 430 forintos euró és a 450 forintos dollár árfolyamon sokan bevásároltak ezekből a devizákból, mert úgy gondolták, hogy az árfolyamok ennél csak magasabbak lesznek. Balszerencséjükre ezt az MNB nem hagyta, stabilizálta a forint árfolyamát, ami a spekulálók számára nagyobb veszteséget eredményezett.

Ne a múltbeli adatokra alapozzuk döntésünket!

Az is gyakran előfordul, hogy a múltbeli hozamok alapján fektetünk be egy adott eszközbe. Bár az állampapír esetén ez a veszély nem áll fenn, a befektetési alapok választásakor sokan ezt tartják szem előtt, gondolva, hogy a múltbeli jó teljesítmény a jövőben is meg fog maradni. Ez hiú reményeket jelenthet, hiszen a legjobb elemzők sem tudják pontosan megmondani, hogy mire számíthatunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük