A kriptovaluta befektetés kapcsán jelentős szigorítás született tavaly. Ennek eredményeképpen a szolgáltatók többsége kivonult a magyar piacról, ráadásul számos uniós kötelezettségszegési eljárás is indult. Sokan úgy gondolják, hogy ezek a lépések túlzottan szigorúak voltak. Éppen ezért az új kormány ezen a területen is változásokat tervez. Ez azt jelenti, hogy bevezetnének egy Európai Unió MiCA-rendszerének megfelelő, kiszámíthatóbb szabályozási hátteret.
Magyar Péter június elején beszélt arról, hogy a Tisza-kormány döntött a kriptopénzek kriminalizálásának megszüntetéséről. Ennek a mikéntjéről a tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán számolt be közösségi oldalán. Nézzük meg, hogy mire számíthatnak a befektetők a jövőben!
Miért problémás a tavaly bevezetett szigorítás?
2025. júniusában a Büntető Törvénykönyv két új tényállással egészült ki: a kriptoeszközzel visszaéléssel és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával. Ez azt jelenti, hogy a törvény 394/A szakasza szerint már bűncselekménynek számít a kriptoeszközök más kriptoeszközre vagy törvényes fizetőeszközre való átváltása, amennyiben ez nem egy jóváhagyott szolgáltató által megy végbe.
A kiegészítés alapján a kriptoeszközök átváltását kizárólag olyan szolgáltató validálhatja, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) már jóváhagyott és hivatalosan nyilvántartásba vett. Ez pedig hatalmas akadályt gördített a legtöbb kriptoszolgáltató elé. Ezt mutatja az is, hogy az előző év végéig egyetlen cég, majd később még egy cég, azaz összesen kettő vállalkozás – a Caduceus Zrt. és a Mikroháló Kft. – szerzett ehhez engedélyt.
Ez pedig azt jelenti, hogy a kriptoeszköz szolgáltatóknak szerződést kellett kötnie valamelyik validátorcéggel, aki hivatalosan ellenőrizte és engedélyezte ezeket a tranzakciókat. Mi több, december 27-ig 5 ezer forint/tranzakció díj mellett kellett volna végezni a validálást.
Börtönbüntetés jár a kriptovaluta befektetés esetén?
A Büntető Törvénykönyvben foglalt büntetési tételek is igencsak szigorúak. Ez alapján a nagyobb összegű, nem megfelelően validált tranzakciók többéves szabadságvesztéssel is büntethetőek. Ez pedig valóban azt jelenti, hogy a kriptovaluta befektetés börtönbüntetéssel is járhat. Bár a törvény alapján a befektetők csak vétséget követhetnek el egy ellenőrizetlen tranzakcióval.
Mindentől függetlenül ez a szigorítás a piac komoly beszűkülésével járt, ami egyrészt hatással volt a piac korábbi szereplőire, másrészt pedig a kripto-befektetőkre is. Az utóbbi mintegy 600-800 ezer magyar magánszemélyt jelent. Ez a törvénymódosítás tehát kriminalizálta a korábban legális tevékenységet azáltal, hogy büntetőjogi következményeket szabott a kriptoeszközök tartásával, váltásával, illetve a kapcsolódó szolgáltatások igénybevételével szemben.
A szabályozás azonban nem csupán a kriptopénzekre volt negatív hatással, hanem az alapjául szolgáló blokklánc-technológiára is. Ez pedig olyan innovatív megoldásokra is használható, mint az okosszerződések, az ellátási láncok követése és a tokenkibocsátás, amellett, hogy a decentralizált pénzügyek (DeFi) háttértechnológiájaként szolgál.
Mit tervez a Tisza-kormány a kriptovaluta befektetés kapcsán?
Az új kormány június 10-én döntött arról, hogy megszüntetik a tavalyi szigorítást. A törvényjavaslatot társadalmi vitára is a bocsátották. Tanács Zoltán közösségi oldalán megjegyezte, hogy felszámolják a „súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló” szabályozást, azaz megszüntetik a 2025-ben bevezetett kriptotörvényt.
Ezzel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy „nem kriminalizáljuk a technológiát. Nem tekintjük bűnözőnek a magyar állampolgárokat. Nem építünk mesterséges kapuőröket egy innovatív piac elé. Nem zárjuk ki Magyarországot a jövő technológiáiból.”
Ez pedig azért kimondottan lényeges, mert a kriptoeszközök kötelezető validációjának előírása nem illeszkedik a kriptoeszközök piacairól szóló uniós szabályozásához, kimondottan az európai parlamenti és tanácsi rendeletek tekintetében.
Szükség van a szabályozásra!
A miniszter hangsúlyozta, hogy mindettől függetlenül szükséges a szabályozás, a pénzmosás elleni védelem, a fogyasztók védelme, az átláthatóság és a felelős működés, viszont nem érdemes túlszabályozni a piacot. A kriptovaluta befektetés kriminalizálása és ellehetetlenítése tehát semmilyen tekintetben sem indokolt.
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a hazai szabályokat nem szükséges feleslegesen szigorítani az európai előírásokhoz képest. A miniszter hangsúlyozta, hogy „visszatérünk az arányos, kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy ne lemaradója, hanem részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek”.
Kriptovaluta befektetés esetén a büntetőjogi szigorítások megszüntetése azzal is együtt jár, hogy újra módosítani kell a Büntető Törvénykönyvet. Ezek alapján eltörlik a kriptoeszközzel visszaélés, illetve a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása tényállásokat. Ezen felül pedig a Tisza-kormány tervei között szerepel a kriptoeszközök piacáról szóló törvény módosítása is.
Az európai uniós keretrendszer, a MiCA-szabályozással – és az ehhez illeszkedő, a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvénnyel – megvalósulhat az átláthatóság és a fogyasztók védelme a validátorok nélkül is. Az EU-s szabályozás mellett viszont érdemes lehet tovább finomítani a magyar jogszabályi hátteret, mind a szolgáltatók, mind a befektetők számára kiszámítható jogi környezetet biztosítva. Ha minden jól megy, akkor ezek a tervek hamarosan megvalósulhatnak, ezáltal nem lesznek hátráltatva a kriptovaluta befektetések és a kapcsolódó innovációk.
