A tőkepufferek emelése már korábban elindult a rendszerszinten jelentős hitelintézetek körében, viszont ez már 2023-tól előirányzott. A tőkepufferek emelésére egyrészt azért van szükség, hogy a változékony gazdasági helyzetben is fenntartható legyen a bankok pénzügyi stabilitása, másrészt pedig hozzájárul a reálgazdaság hitelezéséhez is.
A 2021-es év végi banki információk alapján a jegybank 2022-ben ismét felülvizsgálta a hitelintézetek jelentőségét. Az értékelés során hét bankcsoport esetében határozott úgy, hogy azok rendszerszinten is jelentőséggel bírnak. Az azonosított intézmények csoportjában idén csupán kismértékű változás következett be: a Magyar Bankholding Zrt.-t felváltotta az MKB Bank Nyrt.
A rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere
Az anticiklikus tőkepuferről már korábban is volt szó, aminek a jelenlegi válság kezelésében jelentős szerepe van. De mi az a rendszerszinten jelentős intézmények tőkepuffere? A rendszerszinten jelentős intézmények (Other Systemically Important Institutions – O-SII) kategóriájába azok a nagyobb bankok sorolhatóak, amelynek megrendülése hatást gyakorolhat a többi bankra és a reálgazdaságra is. A jegybank feladata a kritikus intézmények körének meghatározása és éves felülvizsgálata, ami a hazánkban székhellyel rendelkező, nemzetközileg és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra terjed ki.
Jelenleg 7 rendszerszinten jelentős intézményt azonosított a jegybank:
- OPT Bank Nyrt.
- MKB Bank Nyrt.
- UniCredit Bank Hungary Zrt.
- Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.
- Erste Bank Hungary Zrt.
- Raiffeisen Bank Zrt.
- CIB Bank Zrt.
Az intézmények körében a tőkepuffer egy olyan megelőző jellegű eszköz, amely a bankok veszteségviselő képességét javítja, miközben a hitelintézetek illikviditásából vagy a stressz helyzetéből adódó, jelentős fertőzési következmények bekövetkezését hivatott elkerülni. A tőkepufferek legfontosabb célja, hogy a hitelintézetek stresszhelyzetének következtében kialakuló negatív externális hatások – ide sorolva a pénzügyi és reálgazdasági hatásokat is – mérsékeljék. A szabályozás alapján a kockázati kitettségek legfeljebb 2%-ában határozható meg a tőkepuffer mértéke összevont, szubkonszolidált vagy egyéni alapon.
A koronavírus-járványt megelőzően 2017-től 5 banknak 0,5%-os, két banknak 1%-os és egy banknak 2%-os tőkepuffer volt előírva. A járványhelyzet miatti szélsőséges gazdasági környezetben viszont a jegybank feloldotta a tőkepufferre vonatkozó követelményeket az intézmények körében.
2022-től ismét újraindult a tőkepufferek felépítése
2022-ben már megkezdődött a tőkepufferek fokozatos visszaépítése, amely még 2024-ben is folytatódni fog. A rendszerszinten jelentős intézmények még mindig megfelelő tőkehelyzettel rendelkeznek, így az MNB a közelmúltban előirányzott növekvő ütemben határozta meg a 2023-től szükséges tőkepuffereket. Az előírás alapján a tervezett végleges ráta negyedével lesz szükséges 2023-ban emelni a puffer mértékét, amely 2024-ben fogja teljesíteni a célértékét. A tőkepufferek szintjének visszaépítésével tovább fokozódik a bankok sokkellenálló képessége, ami kimondottan lényeges a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben. A tervezett célértékeket a jegybank módosíthatja, amennyiben az évi felülvizsgálat alapján szükségesnek ítéli meg.
Amennyiben a csoportba sorolható pénzügyi intézmények körében jelentősebb pénzügyi problémák lépnek fel, az nemcsak az ügyfelekre gyakorolhat negatív hatást, hanem az egész pénzügyi közvetítőrendszerre is, illetve indirekt módon a reálgazdaságban is zavart kelthet. Ezek alapján az MNB makroprudenciális funkciói között szerepel a rendszerszinten jelentős intézmények beazonosítása, éves szintű újraértékelése és a csődvalószínűséget mérséklő tőkepuffer meghatározása.
A rendszerszinten jelentős hitelintézetek előírt tőkepufferrátái
Az azonosítás 2021. december 31-i, auditált konszolidált adatok alapján történt.
