2024. március 2., szombat

Mi az a recesszió és hogyan isszuk meg a levét?

Mi is írtunk róla, hogy már negyedik negyedéve folyamatosan csökken a hazai gazdasági teljesítmény, vagyis a GDP. Az év hátra lévő részében lehet még olyan fordulópont, amivel növekedésbe vált a teljesítmény? Mit is jelent valójában a recesszió és hogyan isszuk meg a levét nap mint nap?

A recesszió a befektetőket, tőzsdei kereskedőket és az átlagembereket is több ponton érinti. Befektetőként azt vehetjük észre, hogy az elmúlt évek során felépített nyereség szépen lassan eltűnik. Tőzsdei kereskedőként tapasztalhatjuk, hogy az eddig jól működő és hasznot termelő technikáink eredménytelenek. Ez azzal indokolható, hogy egy másfele piaci helyzet jön létre. Átlagemberként is tapasztalhatjuk a recessziót mindennapjainkban: többek között például csökkentheti a béremelés mértékét.

Mit foglal magába a recesszió?

A recesszió az üzleti ciklus természetes velejárója. Ez voltaképpen az az időszak, amikor a gazdasági növekedés stagnálásba vagy gazdasági csökkenésbe fordul át. Ez a valóságban azt is magával vonja, hogy az ország bruttó hazai terméke (GDP) mérséklődik.

recesszió szakaszai

Az NBER (The National Bureau of Economic Research) a fenti ábra szerint különíti el a gazdasági ciklusokat. Az első három szakasz – vagyis a Stage I, Stage II, és Stage III – jelenti a gazdaság növekedésének, a konjunktúrának a szakaszát. Ebben az időszakban nő a gazdaság teljesítménye, növekszik a GDP, majd eléri csúcspontját (NBER peak). Ezt követi egy olyan időszak, amikor recesszióról beszélhetünk. Ez az ábrán a Stage IV és Stage V fázis. Látható, hogy a konjunktúra és a recesszió egyaránt különböző fázisokra osztható. Ez azért van, mert az egyes fázisok különféle tulajdonságokkal ruházhatóak fel, például időszakonként különféle iparágak képesek a fejlődésre.

A második negyedéves adatok és előrejelzések

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése eléggé borúlátó képet vázol fel a hazai gazdaság helyzetéről. Idén a második negyedévben a GDP 0,3 százalékot esett az első negyedéves szinthez képest. Ráadásul 2,4 százalékkal múlja alul az egy évvel ezelőtti, vagyis a 2022 második negyedéves adatát. Ezzel szemben a kormány az idei évben továbbra is 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol. A gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton szerint egy jelentősebb növekedésre számíthatunk az év második felében.

A GDP negyedévenkénti volumenváltozása
forrás: KSH

Ez a megközelítés már ezelőtt is túlzottan optimistának tűnt, de a második negyedév adatai szerint pedig kimondottan az, ugyanis immáron négy egymást követő negyedévben mérséklődött a bruttó hazai termék. A második negyedéves adatra még az elemzők sem számítottak: előrejelzésük szerint az első negyedévhez képest kismértékű növekedés is várható volt már ebben a három hónapban.

Attól függetlenül, hogy a lakosság fogyasztási, illetve az ipari termelési adatok már napvilágot láttak és a statisztikák nem mutattak arra jelet, hogy fellendülés következzen be, az elemzők mégis kismértékű növekedést vártak. A pozitív szemléletüket arra alapozták, hogy a tavalyi rosszul sikerült agrárszezon idén már jobban alakult, így ez hátha felfelé tolja a GDP-t. Az elképzelés nem rossz, azonban a mezőgazdaság nem képvisel a hazai gazdaság teljesítményében jelentősebb súlyarányt. Ez pedig önmagában nem volt képes a fogyasztás és az ipari termelés bezuhanását kompenzálni a negyedévben. 

Mit mutatnak az adatok?

Csakúgy mint az infláció esetén, itt is több értéket hallhatunk a hírekben. Ahhoz, hogy reális képet kapjunk a magyar gazdaságról, célszerű ezeket megismerni. Enélkül ugyanis nehéz rájönni, hogy miért nincs még kimondva a recesszió hazánkra annak ellenére, hogy már egy éve csökken a GDP.

A KSH három havonta közzéteszi, hogy az előző negyedévhez viszonyítva hogyan változott a gazdasági teljesítmény. Ez a második negyedévben -0,3 százalék volt. Ezen felül azt is publikálják, hogy a megelőző év ugyanazon időszakához képest milyen irányú és mekkora a változás. Ez jelenleg -2,4 százalék. Függetlenül attól, hogy már a negyedik negyedéve mérséklődik a bruttó hazai termék, ezt még csak a technikai recesszió megnevezéssel illették.

Mikor valósul meg a tényleges recesszió?

Ez abba az esetben fordulhat át tényleges recesszióvá, ha idén az egész évre vonatkozóan lesz negatív az érték. A kormány 1,5 százalékos előrejelzése erre az értékre irányul. Ez elméletben megvalósulhat, habár ehhez hatalmas növekedésnek kell végbemenni az év második felében. Július és augusztus hónapban viszont ennek nem volt jele.

A kormány az idei évre vonatkozó előrejelzését nem módosította, viszont Nagy Márton már úgy nyilatkozott, hogy “a kormány célja, hogy 2023-ban az év egészét tekintve elkerülje a recessziót.” Kevéssel ezelőtt pedig a pénzügyminiszter is azt mondta, hogy elkerülhetjük a recessziót, ha szerencsénk lesz.

Hogyan érinti ez a mindennapjainkat?

Értelemszerűen mindenkit az érdekel, hogy a recesszió hogy érinti a mindennapokat. Amennyiben nem valósul meg a gazdaság növekedése, akkor a vállalati szektor kevésbé lesz képes kompenzálni a magas inflációt az év végi vagy éppen a jövő év eleji béremelési döntés során. Ugyanez megjelenik a bónuszokban és jutalmakban is, amennyiben ezek a cég eredményein alapulnak.

De van bármilyen pozitív hozadéka a GDP csökkenésének? Áttételesen igen, mégpedig az infláció leszorításában játszik szerepet! Egy egyszerű példán keresztül ez azt jelenti, hogyha az infláció egy influenzás betegség, akkor orvoslására eredményesen használhatóak a tradicionális módszerek. Ahogyan a torokfájásra hagyományosan a meleg teát és a mézet alkalmazzuk, úgy a gazdaságban a fogyasztás csökkenésénél ez a reálbércsökkenés és a GDP visszaesése. Voltaképpen ez egy szükséges rossz, ami a helyzet helyreállításához kell.

Optimális esetben a lehető legkisebb áldozat mellett is leszorítható az infláció, viszont ez még messzi cél. A júliusi 17,6 százalékos inflációhoz viszonyítva az év végére ígért egyszámjegyű érték még mindig nem éppen ideális, és valószínűleg azt még jobban leszorítani nehéz feladat lesz. Ahhoz, hogy ez minél kevésbé fájjon, a kormánynak és a jegybanknak együttműködve kell megtalálni a további csökkentés megfelelő eszközeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük