A szakértők már márciusra várták, azonban csak nemrégiben, 2023. április 20-án szavazta meg az Európai Parlament a kriptoeszközök piacairól szóló úgynevezett MiCA rendeletet. Ez a kriptoszabályozás az első olyan irányú törekvés az unióban, amely erre a komplex területre vonatkozik. Ugyanakkor azt még nem tudni, hogy az új szabályozás milyen hatást fog gyakorolni a kriptopiacra.
Miért szükséges a kriptoszabályozás?
A kriptoszabályozás bevezetése elsősorban azért lényeges, mert a kriptoeszközök nagyobb részére jelenleg nem vonatkoznak a pénzügyi, illetve a befektetési szolgáltatásokra irányuló uniós jogszabályok. A piacra vonatkozó szabályozás még hazánkban sem jött létre, de egységes, uniós szabályozásra sem volt még példa.
Néhány kirptoeszköz a magyar pénzügyi jogszabályok alapján a „pénzügyi eszközök” vagy „elektronikus pénzek” kategóriájába sorolható, viszont ezek a fogalomkörök nem tudják teljes mértékben lefedni a kriptoeszközök tulajdonságait, ugyanis ezeket korábban, nem kifejezetten a kriptoeszközökre vonatkozóan hozták létre a szabályozók.
Ebből kifolyólag a kriptoeszközök nehézséget okoznak a befektetővédelem, valamint a pénzügyi stabilitás tekintetében, így már viszonylag korán a felszínre került annak az igénye, hogy ezeket az eszközöket szükséges lenne szabályozni.
A nemrégiben elfogadott kriptoszabályozás egyértelműen azt a célt tűzte ki, hogy mind a fogyasztókat, mind pedig a befektetőket hatékonyan megvédje. Mindezt úgy, hogy a szabályrendszer hozzájáruljon a pénzügyi szféra innovációjához és a szektorban lévő fair versenyhez egyaránt.
Mit tartalmaz a szabályozás?
A kriptoszabályozás egyik legjelentősebb újítása, hogy az Európai Unióra vonatkozóan kategóriákba sorolja az egyes kriptoeszközöket. Ennek megfelelően három kategóriát hozták létre:
- az eszköz alapú tokenek,
- az elektronikuspénz-tokenek,
- a használati tokenek csoportja.
A MiCA rendelet fontossága abban rejlik, hogy a kriptoeszközök körében nyújtott szolgáltatásokat engedélykötelessé alakítja. A szabályrendszer taxatíve tartalmazza azokat a kriptoeszköz-szolgáltatásokat – ide sorolva például a kriptoeszköz-kereskedési platform működtetését, a kriptoeszközök törvényes fizetőeszköznek minősülő fiat valutára történő átváltását, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadást –, amelyek csak akkor nyújthatóak, amennyiben a szolgáltató rendelkezik az erre vonatkozó engedéllyel és a megfelelő intézményi háttérrel. Ehhez viszont meg kell várni a rendelet hatályba lépését.
A tevékenységek nyújtásáról szóló engedély kiadása az illetékes tagállami felügyeleti hatóságok jogkörét fogja majd képezni. Ez az engedély az unió teljes területére szól, ezáltal azok a kriptoeszköz-szolgáltatók, akik birtokolják ezt az engedélyt, az uniós tagországok mindegyikében nyújthatják az engedélyben szereplő szolgáltatásokat a jövőben. Mindezt anélkül, hogy fizikailag ténylegesen ott kellene lenniük az adott tagországban.
Mi várható Magyarországon?
Azon társaságok, akik hazánkban tervezik kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását, valamint magyarországi székhellyel rendelkeznek, arra számíthatnak, hogy az illetékes felügyeleti hatóság szerepben lévő Magyar Nemzeti Banknál az engedélyezési eljárás hasonlóan komplex és szigorú lesz, mint a többi pénzpiaci vagy tőkepiaci engedélyezési eljárás esetében.
Ebből kifolyólag a kriptoeszköz-szolgáltatóknak több olyan dokumentumot kell majd az engedélyező hatóságnak benyújtani, amelyek a társaság tevékenységének megfelelését támasztják alá. Amennyiben ez hiánytalanul megtörténik, akkor a kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül a hatóság áttekinti, hogy a kérelmező teljesíti-e a rendeletbe foglalt feltételeket. Az engedélyre vonatkozó döntés ezek tükrében hozható meg.
Mikor lép hatályba a rendelet?
A kriptoszabályozást a szakértők már márciusra várták, azonban az unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. naptól lesz csak hatályos. A főszabály alapján a rendeletet az ezt követő 18. hónaptól kell majd ezt alkalmazni. A kihirdetés azonban még nem történt meg.
Ugyanakkor a stabil kriptovalutákra, azaz stablecoinokra irányuló rendelkezések nem sorolandóak az előzőekben leírtakhoz, hiszen ezek a hatályba lépést követő 12. hónaptól kezdődően kötelező erejűek lesznek.
