Az elmúlt néhány évben nem sokat lehetett hallani ilyen jellegű tervekről, de az új kormány napirendre tűzte az euró bevezetését. A téma sokakat foglalkoztat, hiszen az életünk számos területére hatással lenne. De pontosan milyen hatásokkal járna az euró bevezetése? Hogyan alakulna az árszínvonal és az ingatlanpiac? Milyen előnyei lehetnek? A VIG Alapkezelő elemzői ezekre a kérdésekre keresték a választ.
Milyen hatással lenne az euró bevezetése a megtakarításokra?
Az euró bevezetése felveti azt a kérdést, hogy milyen árfolyamon váltanánk át a forintot? A nemzeti valuta árfolyamingadozása miatt nem egyértelmű a válasz. A megtakarítások területén pedig különösen érdekes ez a kérdés. Nézzünk meg egy egyszerű példát!
Tegyük fel, hogy 10 millió forintot gyűjtöttünk össze az évek alatt. Ha ezt átváltjuk euróra, nem mindegy, hogy milyen árfolyamon tesszük:
– 360 forintos árfolyammal számolva mintegy 27 800 eurót kapnánk.
– 380 forintos árfolyam esetén a megtakarításunk 25 600 euróra csökkenne.
– 400 forintos árfolyammal kalkulálva az átváltott összeg pedig már csak 25 000 euró lenne.
Első ránézésre azt mondhatjuk, hogy az euró bevezetése esetén egy erős forintárfolyam lenne az előnyös, hiszen több pénz marad a zsebünkben. A gyakorlatban viszont inkább az a lényeges, hogy a választott árfolyam mellett a közeljövőben hogyan változnak a bérek, a munkahelyek, az ingatlanárak és a vállalati szektor versenyképessége. E tekintetben pedig nem feltétlen az erős forintárfolyam lesz a nyerő átváltásnál.
Tisztázzuk: erős vagy inkább gyenge forint?
A fentiek alapján nem csoda, ha nem tudjuk eldönteni, hogy az euró bevezetése esetén az erős vagy a gyenge forintárfolyam az előnyösebb. Nézzük meg mi történik a gazdaságban, ha az erős forint mellett történik az átváltás.
Amennyibe a gazdaság tényleges teljesítőképességénél erősebb árfolyamon vezetnénk be az új valutát, az a hazai jövedelmeket és szolgáltatásokat hirtelen megdrágítaná euróban nézve a külföldiek számára. Egy dolgozó 600 ezer forintos munkabérével számolva átváltásnál nem mindegy, hogy 1714 vagy 1579 eurót fizet ki. Az előbbi 350 forintos, az utóbbi 380 forintos árfolyammal számított. A munkavállaló ugyan jobban jár az erősebb árfolyammal, a gazdasági versenyképességet viszont rontaná.
Mi a helyzet az exportáló cégek esetén? Az euróban számított költségeik növekednének, ezért elhalaszthatják a béremelést és a munkaerő-felvételt. Az erős árfolyam kezdeti előnye pár év múlva lassabb bérnövekedést és kiszámíthatatlan munkahelyi kilátásokat eredményezne.
Ugyanakkor az euró bevezetése esetén a túlzottan gyenge forinttal sem járnánk jól. Értelemszerűen az exportra termelő cégek számára előnyös lenne, de a munkabérünk és a megtakarításunk is kevesebb lenne euróban kifejezve.
Az optimális tehát az lenne, ha a túlzottan erős és a túlzottan gyenge forintárfolyam között az arany középutat megtalálnánk, azaz egy olyan árfolyamot választanánk, ami a magyar gazdasági termelékenység tekintetében hosszú távon is tartható.
Az új valuta valóban áremelkedéssel járna?
Az euró bevezetése sokakban ellenérzést kelt, hiszen az megemelné a bolti árakat. A kereskedők ugyanis az átváltásnál felfelé kerekítenék az árakat. Egy 1890 forintos menünél vagy egy 790 forintos kávénál egy ,,furcsa” tört számot kapnánk, amit kerekítéssel orvosolnának. A 6,6 euróból pedig nem 6,5, hanem 7 euró lenne. A nemrégiben euróra váltott országok tapasztalataiból kiderül, hogy ez az egyszeri inflációs hatás nem jelentős.
Az érzékelt infláció viszont ennél problémásabb kérdés. A mindennapokban ugyanis nem a statisztikai hivatal által vizsgált több száz terméken érezzük az áremelkedést, hanem a rendszeresen vásárolt termékeken. Ha ezeknél a termékeknél jelentős a kerekítés, akkor azt a fogyasztók egyértelmű drágulásnak élik meg, függetlenül a hivatalos inflációs adattól.
Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen a fogyasztói bizalmat kell erősíteni:
– az árak feltüntetése forintban és euróban is,
– átlátható átváltási szabályok alkalmazása,
– szigorú fogyasztóvédelmi ellenőrzések bevezetése.
Az euró bevezetése és a lakáspiac kapcsolata
Az euró bevezetése önmagában nem eredményezné a lakáspiac drágulását, azonban a külföldi befektetők számára átláthatóbb lenne a közös valuta miatt. Ráadásul az árfolyamkockázat is megszűnne, ami bevonzaná a külföldi befektetőket.
Ez nem járna a külföldi befektetők beözönlésével, azonban a kereslet növekedésével erősödhet a verseny a jó lokációval rendelkező, könnyen kiadható ingatlanok körében. Ez különösen igaz lehet a szűkös kínálattal rendelkező fővárosi lakáspiacon.
A KSH múlt évi statisztikája szerint Budapest belső kerületeiben a külföldiek már most is aktívan jelen vannak: a tranzakciók közel egyötödét, értékben pedig egynegyedét teszik ki. A célpiacuk éppen az, ami a magyar fiataloké is. Éppen ezért ingatlanvásárlás és lakáshitel felvétele előtt érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni.
Ez lenne a bevezetés tényleges előnye
A VIG Alapkezelő elemzői szerint fontos hangsúlyozni, hogy az euró bevezetése önmagában nem jelent megoldást a gazdasági problémákra. Ez tehát nem jár magasabb fizetéssel vagy éppen olcsóbb lakhatással.
Az euró szerepe sokkal inkább a bizonytalanság mérséklődésében jelenik meg:
– Megszűnne a forint árfolyamának kiszámíthatatlansága, ami a háztartások és a vállalkozások hosszú távú tervezésében segítene.
– A vállalati szektorban megszűnne az a félelem, miszerint egy hirtelen árfolyamgyengülés megemelné az importált alapanyagok, gépek árait vagy az euróban felvett hiteleket. Ezek alapján kiszámíthatóvá válnak a megtérülések a beruházások, a fejlesztések, és az új munkahelyek létesítése.
– Összehasonlíthatóvá válnak az árak és a bérek az eurózóna többi tagországával.
Az euró tehát nem csodafegyver. Amennyiben a hazai gazdaság felkészül az átállásra és egy fenntartható árfolyamon viszi véghez az átváltást, akkor az euró bevezetése a stabilizáció és a hosszú távú fejlődés eszköze lehet.
