Ma már egyre többen gondolnak arra, hogy a váratlan eseményekre is felkészülhetnek. Biztosítást kötünk az otthonunkra, az autónkra, egy utazásra, illetve saját egészségünkre is. De arra is megfelelően fel vagyunk készülve, ha nem egy baleset vagy valamilyen anyagi kár ér minket, hanem egyik napról a másikra elveszítjük jövedelemforrásunkat? A munkahelyünk elvesztése ugyanis pénztárcánk számára is megterhelő lehet. Különösen akkor, ha erre egyáltalán nem számítottunk. Ezek alapján megfogalmazódhat a kérdés, hogy erre az esetre is köthetünk biztosítást? A válasz igen: ez a jövedelempótló biztosítás, vagyis annak egy speciális formája, a munkanélküliségi biztosítás. A cikkben végig vesszük, hogy mit kell tudni erről a biztosítási formáról.
Mi az a jövedelempótló és munkanélküliségi biztosítás?
A jövedelempótló biztosítás a kockázati biztosítások közé sorolható. Ez esetben az jelenti a kockázatot, hogy a biztosított átmenetileg vagy tartósan elveszíti jövedelmét. Függetlenül attól, hogy egy komolyabb betegség, baleset, keresőképtelenség vagy a munkahely elveszítése miatt van, a biztosítás anyagilag segíthet ezekben a helyzetekben. A jövedelempótló biztosítás részben fedezi a kieső munkabért, amiből finanszírozhatjuk mindennapi kiadásainkat és akár a hitel törlesztését is.
Ennek egyik speciális formája a munkanélküliségi biztosítás, ami kimondottan akkor nyújt pénzügyi segítséget, ha valamilyen okból kifolyólag elveszítjük állásunkat. Ekkor a biztosító a szerződésben foglalt havi összeget fizeti a biztosítottnak egy meghatározott ideig. Ebből rendezhetjük az albérlet díját, a rezsit, a megélhetési költségeket, a hiteltörlesztést és számos egyéb kiadásunkat is. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy a biztosítás az önhibánkon kívüli esetekre vonatkozik, azaz nem vonatkozik automatikusan minden munkaviszonyra és felmondási helyzetre. Éppen ezért a számunkra megfelelő munkanélküliségi biztosítás kiválasztásához kulcsfontosságú a szerződési feltételek ismerete.
Tisztázzuk: milyen esetekben fizet a biztosítás?
Ahogyan azt korábban is hangsúlyoztuk, a munkanélküliségi biztosítás nem fizet automatikusan minden munkaviszony és felmondási helyzet esetén. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a biztosító akkor fizet, ha
- a munkaviszony nem közös megegyezéssel szűnik meg,
- nem a munkavállaló hibája eredményezte az elbocsátást,
- a biztosított teljesíti a szerződésben foglalt feltételeket.
Az utóbbi pont jelentheti például azt is, hogy a biztosító csakis akkor térít, ha a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezett. Amennyiben tehát próbaidő alatt mond fel nekünk munkáltatónk, lejár a határozott idejű szerződésünk, esetleg mi kezdeményezzük a felmondást, akkor a biztosító nem fog fizetni.
Miben más a munkanélküliségi biztosítás és az álláskeresési járadék?
A munkanélküliségi biztosítás és az álláskeresési járadék célja megegyezik: a munkahely elvesztésekor pénzügyi segítséget nyújt. A két rendszer között azonban jelentős különbségek vannak. Az álláskeresési járadékot – vagy a köznyelvben munkanélküli segélyt – az állam nyújtja a jogszabályban rögzített feltételek esetén. A munkanélküliségi biztosítás viszont egy önkéntesen megköthető biztosítási konstrukció, ami a szerződés alapján téríthet. A térítés feltételei, időtartama, összege és a biztosítás díja biztosítónként eltérhet, így ezeknek érdemes utánajárni.
Szintén különbség, hogy az álláskeresési járadék egy ideiglenes állami támogatás, ami alapvetően az álláskeresés időszakára szól. Ezzel szemben a munkanélküliségi biztosítás egy kiegészítő ,,termék”, ami a kötelező kiadások finanszírozására szolgál. A biztosítás tehát nem váltja fel az állami támogatást, inkább annak kiegészítőjeként hasznos rá tekintetni.
Milyen időtartamokkal kell tisztában lenni?
Miután megkötöttük jövedelempótló biztosítási szerződésünket, a védelem nem egyből kezdődik. A szerződéskötés után jellemzően türelmi idő (várakozási idő) jön, ami általánosságban 30-90 napot jelent. Amennyiben megkötöttük a biztosítást, majd például két hét múlva elveszítjük állásunkat, akkor a biztosító még nem fog fizetni. Az adott biztosítótól függően tehát elképzelhető, hogy csak 3 hónap múlva lép életbe a védelem.
Megfelelő állást találni időbe telik, akár 6-8 hónapot is igénybe vehet. Éppen ezért fontos az a kérdés, hogy meddig fizet a biztosító? A térítési időszak jellemzően 3-12 hónap szokott lenni. A kifizetés pedig egyrészt történhet egy összegben, amikor a szerződésben meghatározott összeget kifizeti a biztosító. Másrészt a térítés történhet havonta, ami általában a korábbi jövedelmünk egy részét jelenti.
Mire fordítható a térítés összege?
Általánosságban véve a munkanélküliségi biztosítás összegével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy bármire szabadon felhasználhatjuk. Ez pedig azt jelenti, hogy az összeg felhasználását a biztosító felé nem kell igazolnunk. Ezek alapján a legtöbben
- az albérlet és rezsiköltségek kifizetésére,
- a mindennapi megélhetésre (pl. élelmiszerre, bérletre, használati tárgyakra),
- a meglévő hitel törlesztésére,
- a megtakarítások kiegészítésére használják fel az összeget.
Milyen esetben ajánlott a munkanélküliségi biztosítás?
Alapvetően a munkanélküliségi biztosítás mindenkinek ajánlott, hiszen egy váratlan elbocsátás megterhelő lehet pénztárcánk számára. Vannak azonban olyan esetek, amikor kimondottan hasznos lehet biztosítást kötni:
- ha nem rendelkezünk legalább 3-6 hónapra elegendő megtakarítással, amihez szükség esetén hozzáférhetünk,
- folyamatban lévő hiteltörlszetésünk van (ez esetben hasznos lehet a hitelfedezeti életbiztosítás is),
- a háztartásban csak egy kereső van,
- vállalkozóknak, szabadúszóknak, kevésbé kiszámítható ágazatokban dolgozóknak.
