Valószínűleg szinte mindenki hallotta a Magyarországot és egész Közép-Európát érintő árvíz hírét. A Duna áradása rengeteg családot érint országszerte, így ebben a helyzetben kulcsfontosságú a lakásbiztosítás meglétének kérdése. Ha ingatlanunk biztosítva van, még akkor sem biztos, hogy fizetni fog a károk után a biztosító. Nézzük meg, hogy mikor és mit fizetnek ilyen esetben a biztosítók!
Egy évtizede nem volt erre példa
Már több mint egy évtizede, hogy olyan árvíz sújtotta hazánkat, mint ami az elmúlt napokban volt tapasztalható. Sőt, valószínűleg egyre több hasonló esettel fogunk találkozni a jövőben a változékony időjárás miatt. A Duna szombati tetőzését követően már apadni kezdett, de ki tudja, hogy hol a vége. A szakértők is csak óvatosan nyilatkoznak, de úgy tűnik, hogy a nehezén már túlvagyunk.
Ez viszont nem biztos, hogy mindenki számára így van. A folyópartokon élők ugyanis komoly árvízkárokat szenvedhettek el. Ebből kifolyólag nem is meglepő, hogy a lakásbiztosítás kérdésköre ismét előtérbe került. A netrisk.hu adataiban is látható az érdeklődés növekedése: a hónap második hetében 42 százalékkal több lakásbiztosítást kötöttünk, mint augusztus első nyolc napjában.
Az új lakásbiztosítás nem sokat segíthet a helyzetünkön
Hiába a rengeteg új szerződés, azt mindenkinek fontos tudni, hogy alapvetően az újonnan kötött szerződések nem térítenek a mostani árvíz miatt elszenvedett károk után. Ez azzal magyarázható, hogy bizonyos biztosítási eseményeknél a biztosító várakozási időt ír elő. Ez az időtartam jellemzően 15 vagy 30 nap. Amennyiben árvízkárosultak vagyunk és csak most kötöttünk biztosítást, akkor nem sok jóra számíthatunk.
A lakásbiztosítás kötése azonban mindenképpen előnyös. Erre a nyár elején is rájöttek a lakástulajdonosok, amikor a viharkárok után térített a biztosító. Ugyanakkor mielőtt megkötjük a biztosításunkat, mindig nézzünk utána, hogy milyen káresemények után fizet a biztosító, illetve a feltételek között milyen várakozási idő szerepel.
A meglévő lakásbiztosítás sem nyújt teljeskörű védelmet
Ha már korábban megkötöttük a biztosítást, akkor sem lélegezhetünk fel. Azt ugyanis sokan nem tudják, hogyha az ingatlan ártér vagy hullámtér területén található, akkor arra az árvízkárral kapcsolatos védelem nem vonatkozik. Amennyiben ilyen ingatlannal rendelkezünk, akkor a biztosító vagy nem köt velünk szerződést, vagy köt, de akkor az árvíz okozta károk után nem térít.
A lakásbiztosítás kiválasztásánál minden esetben informálódjunk a biztosító általános üzleti feltételeiről. Szintén fontos, hogy szerződéskötés előtt járjunk utána, hogy vannak-e olyan káresemények, ami után a biztosító nem térít. Ritkán, de az is előfordul, hogy az ártérben vagy hullámtérben lévő ingatlanokra is köthetünk biztosítást, de ekkor lényegesen többet kell érte fizetnünk.
Számít az ingatlan állapota is
Árvízkészültség esetén az ott lakóknak kötelezettsége, hogy az ingóságaikat a lehető legmagasabbra helyezzék át. Ez egy emeletes háznál azt jelenti, hogy az emeletre, vagy a padlásra kell átvinni a mozdítható értéktárgyakat. Ha a pincében is vannak dolgaink, akkor a biztosító csakis akkor fog fizetni, ha ezek a talajszinttől minimum 20 cm-es magasságban helyezkednek el. Az elöntésveszély miatt pedig minden esetben áramtalanítani kell az ingatlant.
A biztosító a kártérítés előtt azt is megvizsgálja, hogy az okozott károk előtt milyen állapotban volt az ingatlan. Ez azt jelenti, hogy ha például repedés, szerkezeti hiány, dőlés vagy éppen süllyedés volt, az épületrészek külső falazata, nyílászárói és tetőfedése nem alkotnak zárt egységet, akkor ez nem megfelelő állapotnak számít. Ekkor pedig a biztosító nagy valószínűséggel kisebb összegben, vagy pedig egyáltalán nem fog minket kártalanítani.
A kifizetés mértéke a szerződéses összeg erejéig terjed, annak függvényében, hogy a biztosítás csak az ingatlant, vagy az ingóságokat is magában foglalja. A lakásbiztosítás mellé célszerű lehet ingóságainkat is bebiztosítani. Sőt, érdemes az albérletre is biztosítást kötni!
