Feltehetőleg mindenki hallott már a banki csalás jelenségéről. A csalók a bank nevében telefonon, e-mailben vagy SMS-ben próbálnak meg hozzáférni kártyaadatainkhoz, majd leemelni a számlánkon található pénzt. Ha ezeket az adatokat mi adtuk meg, akkor nem sok esélyünk van visszaszerezni az eltulajdonított összeget. Ez viszont nemrég új fordulatot vett: bizonyos esetekben a banknak meg kell térítenie a kárt. Nézzük meg, hogy mit is jelent ez!
Mikor köteles a bank fizetni?
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére tavaly változtatásokat eszközöltek a pénzforgalmi törvényben. Ezek a módosítások 2025. év vége óta vannak hatályban. Ennek részeként sorra kerültek a banki csalások is. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha a pénzforgalmi szolgáltató nem valósította meg az erős ügyfélhitelesítést a tranzakció esetén – ami a szabályozás alapján kötelező –, akkor a jóvá nem hagyott művelettel elszenvedett kárt a bank megtéríti.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi az az erős ügyfélhitelesítés? Ez alapvetően azt jelenti, hogy a tranzakció jóváhagyásához két, egymástól független forrásból érkező azonosítás kell. Ha van például jelszavunk vagy PIN-kódunk, akkor a fizetés megerősítéséhez a másik forrás az SMS, a push üzenet vagy a telefonos biometrikus azonosítás (pl. ujjlenyomat, arcfelismerés) lehet.
Amennyiben ez a kétlépcsős jóváhagyás elmaradt, a csalók pedig megszerezték banki belépési adatainkat és ezzel együtt pénzünket, akkor törvényileg a bankot terheli a kár. Ez egy korrekt kezdeményezés a banki csalás kapcsán, azonban az ügyfelek gyakran saját maguk adják meg ezeket a kódokat a csalóknak. Ezen esetekben továbbra sem fogja a kárt megtéríteni a bank.
Hogy állunk most a csalások terén?
A bankok technológiai innovációi és a szigorúbb előírások a banki csalás jelensége kapcsán fordulathoz vezettek. Az MNB adatai szerint 2022 óta most látható először törés a folyamatos emelkedésben.
Ez azt jelenti, hogy a kibercsalásokból származó összes kár 2024-es 42,4 milliárd forintos értéke 2025-ben 28,2 milliárd forintra csökkent. A visszaesés tehát több mint 33% volt. A banki csalások értéke mellett a darabszám is mérséklődött: ez 226,4 ezerről 214,3 ezerre esett. Habár a visszaélések még így is jelentős mértéket öltenek, az ügyfélvédelmi intézkedések hatása is tükröződik benne.
A leglátványosabb eredmény a lakossági átutalásokkal kapcsolatos csalások esetén látszik: ezek értéke 15,6 milliárd forintra csökkent, ami az előző évhez képest 5,6 milliárd forintos mérséklődést jelent. A kártyás vásárlásokra irányuló csalásoknál szintén érdemi javulás ment végbe. Az értékük tavaly 6,7 milliárd forintot tett ki, azaz 3,4 milliárd forinttal csökkent.
Ha pedig minden típusú visszaélést figyelembe veszünk, akkor összességében 7,3 százalékponttal esett vissza azon esetek aránya, ahol a veszteséget az ügyfél viseli. Habár a banki csalás jelensége továbbra is jelen van, a szigorodó intézkedések hatásai egyértelműen látszódnak.
