A Közel-Keleten zajló helyzet nagyban felborította az elemzők gazdasági várakozásait. A geopolitikai feszültség nemcsak európai, hanem hazai szinten is átírta a kilátásokat. Az elmúlt időszak kamatcsökkentéseinek helyére lépett a bizonytalanság, miközben az energiapiaci drágulás nemzetközi szinten hat az infláció szintjére és formálja át az inflációs várakozásokat.
Az infláció csökkenését felváltotta a bizonytalanság
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint februárban rendkívül kedvezően alakult az infláció: a korábbi 2,1% a múlt hónapban 1,4%-ra csökkent. Eközben a maginfláció is kedvezően alakult, miszerint a 2,4%-os érték 2,1%-ra esett vissza. A kedvező folyamatok ellenére a szakértők – többek között a CIB Bank elemzői – szerint a kamatcsökkentési folyamat egyelőre a végéhez ért.
A közel-keleti konfliktus eldurvulása, a kitermelési infrastruktúrát célzó támadások és a forint ismételt gyengélkedése nem sok jót jelez előre az infláció tekintetében. Ezek alapján pedig a hónap végén esedékes kamatdöntő ülésen a jegybank nagy valószínűséggel nem fogja tovább vágni az alapkamatot.
Ezen felül a piac szereplői is védekező pozíciót vettek fel, amit kiválóan tükröz, hogy a határidős kamatjegyzésekben az enyhítésre irányuló várakozásokat felváltották a szigorítási prognózisok. Ezek alapján az árakban a kamatemelési előrejelzések tükröződnek. De miért fontos ez egy átlagos kisbefektető számára? A válasz egyszerű: ez hatást gyakorol a magyar állampapír-piaci hozamokra is. A hároméves referenciahozam például 100 bázispontot emelkedett február vége óta. Ez pedig befolyásolhatja a piaci hitelek kamatszintjét is.
Milyen jegybanki irány várható a közeljövőben?
Nemzetközi szinten a fókusz most az olaj- és földgázárak alakulására helyeződött. A Közel-Keleten zajló eseményekre reagálva a Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése elérte a 130 dolláros árat, ami utána 120 dollár alatt stabilizálódott. Az európai gázárnál (TTF) ez 75 eurós korrekciós szintet jelentett.
A piaci konszenzus alapján amíg a kitermelés és szállitás területén a problémák nem oldódnak meg, az növeli a valószínűséget, hogy az ideiglenesnek minősített energiaár-sokk tartós kínálati problémává formálódjon. Következményeképpen a főbb jegybankok – köztük a Fed és az Európai Központi Bank – adatalapú működésre váltottak. Ez azt jelenti, hogy a folyamatosan beérkező információk és adatok alapján hoznak döntést a további irányokról. Ezek alapján a kamatcsökkentési tervek átmenetileg szünetelnek. Ezt tanúsítja az is, hogy a legutóbbi ülésén az EKB sem változtatott az irányadó kamaton.
Ez már önmagában is beszédes, de az meg egyértelmű jel, hogy a 2026-ra vonatkozó GDP-prognózist kicsit lefele, 0,9%-ra módosította. Ezt 2027-ben 1,3%-os, 2028-ban pedig 1,4%-os növekedés követheti. Az uniós várakozások szerint idén az infláció átlagosan 2,6% lesz, majd ez évről-évre 2%-on, majd 2,1%-on fog alakulni. Az alapvető irányvonal mellett az EKB egy negatívabb perspektívát is felvázolt a jövőre nézve: az infláció 3,5%-ra emelkedik, míg a GDP növekedése csupán 0,6% lesz.
A világban zajló geopolitikai feszültségek a forint árfolyamát is megviselték. Az euróval szembeni árfolyamában jelentős kilengések voltak, egészen pontosan 387-395 forint között alakult. Az árfolyam stabilizálódásához feltehetőleg a közel-keleti konfliktus csillapodására lesz szükség.
