Magyarországon egyre inkább elérhetetlenné válik a saját ingatlan, így sokan albérletbe kényszerülnek. Ez viszont nem változtat azon, hogy van egy hely, ahol egy hosszú nap végén megpihenünk, ahol tartjuk személyes dolgainkat, értékeinket, illetve ahova számos kellemes emlék köt. Éppen ezért ugyanúgy fontos a saját terünk védelme, mintha a mi tulajdonunk lenne az adott ingatlan. Erre pedig a lakásbiztosítás jelenti a megoldást.
Sokan úgy gondolják, hogy egy bérelt ingatlanra nem kell biztosítást kötni, hiszen ez a tulajdonos feladata. Egy váratlan csőtörés, egy beázás vagy egy betörés pedig ugyanúgy érinthet mindenkit. A balszerencse nem válogat, hogy saját-e az ingatlan vagy sem. Az ilyen események pedig rendszerint hatalmas anyagi kárral is együtt járnak. Tarts velünk és tudj meg mindent az albérlet és lakásbiztosítás vonatkozásában!
Mi az a lakásbiztosítás?
A lakásbiztosítás alapvetően otthoni védelmét szolgálja az azt érintő káresemények esetén. Ilyen lehet például egy csőtörés, bezárás, tűz, vihar, vagy akár betörés. Amennyiben rendelkezünk biztosítással, akkor az ezekből eredő anyagi károkat a biztosító részben vagy egészben megtéríti. Ez pedig hatalmas segítség lehet, hiszen például egy tűzkár miatt megsemmisült konyha helyreállítása több millió forintos tétel is lehet. Ha pedig jelzáloghitel terheli az ingatlant, akkor kötelező a lakásbiztosítás.
A lakásbiztosítás nemcsak magára az ingatlanra (pl. a falakra és a burkolatokra) terjed ki, hanem a lakásban lévő ingóságok egy részét is magában foglalja. Ilyen lehet például a beépített konyhabútor, a sütő és főzőlap, azaz minden, ami tartósan az épület részét képezi. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy a lakásbiztosítás csak részben a tulajdonos feladata. A biztosítást az albérlő is ugyanúgy megkötheti saját ingóságai védelme érdekében.
Az albérlő is köthet biztosítást, nem csak a tulajdonos
Habár a legtöbb albérlő elsődlegesen csak a kötelezőkre fordít figyelmet – mint a lakás elhelyezkedése és megfizethetősége –, ugyanilyen fontos a lakásbiztosítás megléte. Erre már a bérleti szerződés feltételeinek megbeszélésekor érdemes rákérdezni. A teljes körű lakásbiztosítás abban az esetben védi a bérlő ingóságait, ha a tulajdonos úgy kötött szerződést, hogy az a bérlőre is érvényes legyen. Ellenkező esetben a bérlőnek saját ingóságai védelme miatt érdemes biztosítást kötni, bizonyos esetekben pedig hasznos lehet a felelősségbiztosítás is. Az utóbbi kimondottan jól jöhet, ha véletlenül kárt okozunk az ingatlanban vagy más lakásában (pl. csőtöréssel).
A piaci statisztikákból kiderül, hogy a magyar lakásállomány mintegy háromnegyede rendelkezik biztosítással. Ugyanakkor az alkuszok úgy nyilatkoznak tapasztalatikkal kapcsolatban, hogy az albérleteztetésre szánt lakásoknál ennél kisebb arányban köttetett csak lakásbiztosítás.
„Kevesen tudják, hogy amennyiben a bérlemény nincsen biztosítva, a bérlő is jogosult (a bérbeadóval egyeztetett feltételek mellett) lakásbiztosítást kötni a bérelt ingatlanra” – magyarázza Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. “A gyakorlatban azonban többnyire a megosztott modell érvényesül: a tulajdonos rendelkezik az ingatlanra vonatkozó biztosítással (sok esetben társasház-biztosítás keretében), a bérlő pedig a személyes ingóságait fedezi egy másik biztosítással. Ez azért is célszerű megoldás, mert a biztosító csak a biztosítottként megjelölt személy vagyonára tud fedezetet nyújtani.”
Miért lehet hasznos albérletnél is a lakásbiztosítás?
Amennyiben szeretnénk kiadni a lakásunkat, netán a másik oldalon állunk és albérletbe költöznénk, akkor érdemes átgondolni, hogy azt bútorozatlanul vagy berendezve szeretnénk megtenni. Nézzük tulajdonosként a helyzetet! Amennyiben a berendezést a bérlőre hagynánk, akkor célszerű az ingatlanra biztosítást kötni. A teljes felszereltség mellett kiadott lakás esetében azonban az ingóságokat is érdemes külön biztosítani.
Érthető minden bérbeadó azon félelme, hogy a bérlő kárt okoz a lakásban, hiszen a társasház közös épületbiztosítása nem feltétlenül elegendő. Ebből kifolyólag pedig kit terhel a javítás, helyreállítás vagy pótlás költsége? Természetesen a bérbeadót! Ezért is fontos a lakásbiztosítás, hiszen bármikor bármi megtörténhet: a jégeső széttöri a redőnyt, az elromlott mosogatógép eláztatja a konyhát, vagy a betörők kipakolják a lakást. Ez éppoly kellemetlen a bérlőnek is, mint a bérbeadónak, így a lakásbiztosítás könnyedén megelőzheti a problémát és az abból adódó konfliktust.
Szinte ugyanúgy működik, mint a saját lakás biztosítása
Alapvetően a lakásbiztosítás nyomán felmerülő költségek is a fent részletezett megosztásnak megfelelően terhelik a feleket. Az lakásbiztosítás díja nem sorolható a bérleti díjba vagy a rezsibe, így azt a lakástulajdonos jellemzően nem fizetteti meg a bérlőkkel. Az ingóság biztosítási díját viszont általában az albérlet lakói fizetik.
Szintén fontos azzal is tisztában lenni, hogyha úgy alakul, hogy a bérleti szerződés megszűnik a főbérlő és albérlő között, akkor a bérlő által kötött lakásbiztosítást az évfordulót megelőzően is fel lehet mondani érdekmúlásra hivatkozva.
A biztosítótársaságok egyáltalán nem, vagy csak minimálisan tesznek különbséget a lakásbiztosítás esetén attól függően, hogy az ingatlan ki van adva vagy nincs. Ugyanakkor a lakásbiztosítás megkötésekor meg kell jelölni, hogy bérbeadott (vagy bérelt) lakás adja a szerződés tárgyát. Ez viszont többnyire nincs hatással a díjakra vagy a feltételekre. Néhol viszont előfordulhat, hogy a bérbeadott ingatlan esetén a biztosító egy csekély összegű pótdíjat számít fel. A bérlés időtartamát a biztosítók ez esetben nem veszik figyelembe. Ez tehát azt jelenti, hogy egy több évre szóló lakáskiadás és az airbnb esetében ugyanazok a feltételek vannak érvényben.
Mekkora összegben kössünk biztosítást?
Albérlőként az egy fontos kérdés, hogy mekkora összegű ingóságra kössük meg a biztosítást. A válasz pedig egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk. Számoljuk össze a tárgyaink értékét, amelyet az albérletbe vittünk – ez jelenti az alapot.
Bizonyos esetekben a biztosító tételesen is kérheti az egyes bútorok, berendezési és műszaki eszközök, illetve egyéb dolgaink értékét. Ezt általában vagyoncsoportonként kell meghatározni. Ha a lakásban tartanánk mondjuk egy drága ékszert, akkor ennek az értékét is érdemes figyelembe venni. Ez esetben tehát csak annyit kell tennünk, hogy meghatározzuk azt az összeget, hogy mennyibe kerülne, ha ezt mind újra meg akarnánk venni. Erre az összegre pedig meg is köthetjük az ingóságbiztosítást.
