Végre egy jó hír is érkezett a kriptovaluta befektetők számára: újra lehet büntetlenül adni-venni. Az Országgyűlés ugyanis elfogadta a kriptobefektetések kriminalizálását megszüntető törvényt. Ezek alapján pedig a Büntető Törvénykönyvből is kikerül a több éves börtönbüntetéssel való szankcionálás. Ezzel új lendületet kaphat a hazai kripto-világ, visszahozva azokat a szolgáltatókat, akik a 2025-ös változások miatt távoztak. A magyar jogszabályi háttér pedig ismét hozzásimul az uniós MiCA-rendelethez.
Kriptovaluta biznisz: már nem jár érte börtön
Az Országgyűlés július végén 143 igen és 46 nem szavazattal elfogadta a “A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről” szóló törvényt. A Tisza-kormány már korábban megígérte, hogy változtatni fog a tavaly bevezetett törvényen, azaz dekriminalizálja a kriptovaluta adás-vételt. Ennek köszönhetően pedig visszatérhetnek olyan szolgáltatók a hazai a piacra, mint a Revolut.
A kormány álláspontja alapján a “kriptoszolgáltatás terén a validálás, mint versenyt korlátozó elvárás nem fenntartható a belső piac megvalósítása tekintetében”. A korlátozás eltörését továbbá azzal indokolták, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás követelménye nem felel meg az Európai Uniós MiCA-rendeletnek.
Mi változik így a Büntető Törvénykönyvben?
A kriptovaluta ügyletek kapcsán eszközölt változások értelemszerűen a Büntető Törvénykönyvet is érintik. Ezek alapján kikerülnek a „Kriptoeszközzel visszaélés” és a „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” részek.
Ezen felül a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosításával az is együtt jár, hogy a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálásához kapcsolódóan folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága megszünteti. Mi több, a törvény hatálybalépését követően három munkanap annak a határideje, hogy a validálás során szerzett adatokat véglegesen töröljék az érintettek.
Mikortól lép érvénybe a változás?
A törvény elfogadását követő nyolcadik napon lép hatályba az új szabályozás. Ezek alapján pedig mostmár az uniós MiCA-keretrendszer, illetve az ehhez társuló, a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény garantálja a fogyasztóvédelmet és a transzparenciát validátor szereplők nélkül is.
Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió egységes kriptopiac-szabályozását szolgáló MiCA mellett továbbra is szükséges finomhangolni a magyar jogi hátteret. A döntéshozók számára elsődleges szempont, hogy mind a kritpovaluta felhasználók, mind pedig a szolgáltatók számára kiszámítható legyen a környezet.
A tudományos és technológiai miniszter, Tanács Zoltán korábban azt is hangsúlyozta, hogy nincs értelme túlzottan szigorúvá tenni a kriptovaluta tevékenységek magyar szabályozását. Sokkal inkább érdemes az uniós szabályokat követni. Nyilatkozata szerint „visszatérünk az arányos, kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy ne lemaradója, hanem részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek”.
