A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésen az előzetes várakozásoknak megfelelően cselekedett: ismét 100 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót. Noha a jegybanki alapkamat továbbra is változatlan maradt, megint léptünk előre egyet a kamatkörnyezet csökkentésének irányába.
Az alapkamat nem, de az irányadó kamat ismét csökkent
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésen is folytatta azt a kamatcsökkentést, amelyet még májusban kezdett el. Az MNB az előzetes várakozások szerint járt el, vagyis ismét 100 bázispontos csökkentést eszközölt a kamatfolyosóban. Ez azt is jelenti, hogy 1 százalékkal újra csökkentette az irányadó kamat funkcióját betöltő egynapos betéti eszköz kamatát. Abban sincsen semmi meglepetés, hogy a jegybanki alapkamat mértékében nem eszközölt változtatást a jegybank. Habár még 2023 elején úgy nyilatkoztak a szakértők, hogy az alapkamat mérséklésére az év közepén számíthatunk, úgy tűnik, hogy ez még várat magára.
A mai kamatdöntő ülés előtt viszont már a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy nem várnak semmilyen meglepő fordulatot a jegybank részéről. Ezt azzal magyarázták, hogy a várakozásokkal szembeni intézkedések a piacokból negatív reakciókat válthatnak ki, kimondottan a mostani időszakban, amikor is a forint árfolyama igencsak ingadozik. A szakértők egyöntetűen állítottak azt is, hogy a szigorú monetáris politikáján sem fog változtatni az MNB.
A monetáris tanács mai lépésével egy újabb lépést tettünk afelé, hogy belátható időn belül – egészen pontosan szeptemberben – a jegybank alapkamat szintjére mérséklődjön az irányadó kamat. Ha a jegybank ugyanazt a logikát követi, amelyet májusban elindított, akkor az alapkamat csökkentése még nem most lesz: leghamarabb októberben vagy novemberben kerülhet rá sor.
A szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a mostanság tapasztalható hektikus forintárfolyam ezen a héten még jó eséllyel kitarthat. Ezt a kamatdöntő ülések sorozatával indokolták: ma az MNB, szerdán az amerikai jegybank, csütörtökön pedig az Európai Központi Bank is dönt a kamatokról. Az ülések lezongorázása után viszont csend, nyugalom és béke várható.
Kamatemelés: messziről indultunk és messze még a vége
A jegybank a kamatemelési ciklusa már két éve hogy tart, egészen pontosan 2021. június 22-én kezdte emelni a kamatokat. Ekkor még csak enyhe emelések voltak, igazán erős fokozatba tavaly év elején kapcsolt át. Noha 2022 tavaszán úgy látszott, hogy az emeléseken lassít az MNB, az infláció és a nemzetközi események átírták a terveket. Tavaly júniusban például az inflációs várakozások emelkedése és az energiaválság európa-szerte erősödő nyomása a forint árfolyamára is kifejtette hatását, ami több mélypontot is megélt akkoriban. Az MNB-nek tehát nem sok mérlegelési lehetősége maradt, így egy újabb, nagyobb léptékű, 185 bázispontos emelés mellett döntöttek. Ezzel az alapkamat már 7,75 százalékra emelkedett.
Szeptemberre már elértük a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjét. Ezzel párhuzamosan Matolcsy György bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását is. Döntésüket azzal indokolta, hogy „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál”. Ugyanakkor az októberi történések megint keresztül húzták a jegybank terveit: a folyó fizetési mérleg hatalmas hiánya és a forint elleni spekulációk ördögi kört alkotva helyeztek nyomást az árfolyamra. Ebből kifolyólag az infláció leszorításán felül a piaci stabilitás kialakítása új eszköz bevezetését tette szükségessé. Az MNB 18 százalékos kamat mellett vezette be az egynapos betéti tendereket. Emellett a kamatfolyosó felső szélét is kitolta a korábbi 15,5 százalékról 25 százalékra. Ezen felül azt is bejelentette, hogy a hazai gazdaság energiaigényéhez biztosítja a devizát. A lépések együttvéve képesek voltak stabilizálni a forint árfolyamát, ami a rekordnak számító 435 forintról elkezdett visszafelé lépegetni.
