2024. április 23., kedd

Az alapkamat csökkentése 2023 közepén várható

A legutóbbi kamatdöntő ülés a várakozásoknak megfelelően alakult: a Monetáris Tanács nem változtatott az alapkamat mértékén, ami így 13 százalék marad. Emellett az egynapos betéti, illetve az egynapos fedezett hitel kamatát is változatlanul hagyta: az előbbi 12,50, az utóbbi 25 százalékon maradt.

Az ígéretnek megfelelően nem növelték az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben emelte utoljára az alapkamatot, de ezen a kamatdöntő ülésen az is elhangzott, hogy ezzel végtér a kamatemelési ciklus. A Monetáris Tanács ezt azzal indokolta, hogy az alapkamat olyan szinten áll már, amivel a kamatkondíciók a megfelelő szigort elérték, illetve ami az inflációs cél eléréséhez is szükséges.

A szigorú monetáris kondíciókkal viszont hosszútávon kell számolnunk, hiszen ez támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, valamint azt, hogy az infláció csökkentése fenntarthatóan menjen végbe. A további szigorítások likviditás szűkítésére vonatkoznak. Ez alapján tavaly októberben növelték a kötelező tartalékrátát, elkezdődtek a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók, illetve egy új hosszabb futamidejű betéti eszköz is bevezetésre került.

A jegybank eredményes lépéseket tett: az effektív kamatlábat ideiglenesen az egynapos betéti kamattal tette egyenlővé, amely abban az esetben fog ismét csökkenni, ha a magyar gazdaság kockázati besorolása javul, ehhez viszont nélkülözhetetlennek tűnik az uniós források megszerzésével szemben támasztott követelmények teljesítése. A Magyar Bankholding elemzői szerint az egynapos betéti eszköz kamata csökkenni fog, amire az év közepén kerülhet sor, mértéke pedig az alapkamattal fog megegyezni. Ezt követően a jegybank ki is vezetheti.

Az elmúlt időszakban bezuhantak a hozamok 

Az elmúlt néhány hónapban a hozamok erőteljesen zuhanása volt tapasztalható, ami az állampapírpiacon és a kamat-csere piacokon egyaránt megjelent. Ez a kamatcsökkentési várakozások erősebbé válásával magyarázható. Mindezek hatásaként az effektív kamatláb is nagyban lecsökkent.

A kamatdöntő ülésen a Monetáris Tanács úgy határozott, hogy a transzmisszió erősítéséhez szükséges megemelni a kötelező tartalékrátát 10 százalékra, továbbá az egyhetes diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti tender fenntartása mellett is elhatározták magukat.

Habár az elmúlt időszakban javultak az ország kockázati megítélésében közrejátszó tényezők, a kockázatokban továbbra is érvényesül

  • a nagyobb jegybankok monetáris szigorításainak befolyása a fejlődő gazdaságok vonatkozásában,
  • az orosz-ukrán háború hatása,
  • az uniós megállapodáshoz kötődő bizonytalanság,
  • a folyó fizetési mérleg deficit,
  • az instabil pénzpiaci környezet hatása.

Ebből kifolyólag az októberben bevezetett eszközök kondícióit a jegybank a kockázati megítélés javulásáig nem fogja változtatni.

A külső infláció növekedését több tényező is lassíthatja

Az MNB közleményeiben azt is megfogalmazta, hogy idén már enyhülhet hazánkban az infláció, amely elsősorban a külső inflációs nyomás csökkenésével és az alacsonyabb kereslettel magyarázható. A külső infláció lassulását eredményezheti

  • a szállítási költségek csökkenése,
  • a nyersanyag- és energiaárak mérséklődése,
  • a termelési láncok problémáinak kiküszöbölése és
  • a nemzetközi gazdasági növekedés lassulása.

A jegybank kamatemelésének befejezéséhez az is hozzájárult, hogy az előretekintő reálhozam pozitívba fordult át, az inflációs kockázatok egyenletessé váltak, az uniós források megszerzésével kapcsolatban több jó hír is beérkezett, illetve mind az fx-swap-piacon, mind pedig az állampapírpiacon javuló tendenciát mutatott a monetáris transzmisszió.

Idén már csökkenhet a jegybanki alapkamat

A Magyar Bankholding elemzői kedvezőbb folyamatokat fogalmaztak meg az idei évvel kapcsolatban:

  • Az infláció az év kezdetétől fordulhat, hiszen csökkennek a nyersanyag-, termény- és energiaárak, mérséklődnek a szállítási költségek, valamint fokozódnak a bázishatások.
  • A külső egyensúly lényegesen javulhat a csökkenő import és növekvő exporttevékenység miatt.

Az alapkamat szintjében is csökkenés várható, amit az elemzők az év közepére várnak. Az alapkamat mérséklése felgyorsulhat az infláció ütemesebb csökkenése esetén, ez feltehetőleg az év utolsó 3 hónapjában fog bekövetkezni. Ennek eredményeképpen az év végére az alapkamat a 9 százalékot is elérheti.

A határidős kamatlábbal kapcsolatban pedig az elemzők olyan várakozásokat támasztanak, hogy az effektív kamat jelentős csökkenésének hatását beépítve 

  • 1 hónap múlva 15,70,
  • 3 hónap múlva 14,70,
  • 6 hónap múlva 13,20 százalékra csökkenhet.

Az év további részében szinten csökkenő kamatszint várható, így jövőre 10 – 10,20 százalék közötti kamatszint várható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük