2024. december 6., péntek

Infláció, defláció, stagfláció – mennyire aktuális most?

Az elmúlt időszakban egyre inkább előtérbe kerültek azok a gondolatok, miszerint a nemzetközi gazdasági helyzet stagflációba vált át. Ez azt jelenti, hogy az alacsony gazdasági növekedés vagy recesszió szárnyaló inflációval párosul. A világgazdaságban jelenleg tényleg ezek a tendenciák tapasztalhatóak, így sokakban merülhet fel a kérdés, hogy meddig fog tartani ez az időszak? Meddig fog még növekedni az árszínvonal? Természetesen előre nem ismert, hogy jelentkeznek-e újabb ársokkok a következő időszakban, viszont egyes jelek (pl. nyersanyagok árának erős korrekciója) azt tükrözik, hogy hamarosan akár át is alakulhat az inflációs környezet.

A makrogazdasági mutatók közül mindenképpen érdemes tisztában lenni a pénz vásárlóértékének változását szemléltető mérőszámokkal, vagyis azokkal, amik megmutatják, hogy mennyivel kell többet vagy éppen kevesebbet fizetnünk a termékekért és szolgáltatásokért. A jegybank egyik leglényegesebb feladata az árstabilitás megteremtése és fenntartása, ugyanis enélkül könnyedén egy bizonytalan gazdasági miliőben találhatjuk magunkat. Ez a feladat nem egyszerű, hiszen az infláció, a defláció és a stagfláció egyaránt igencsak jelentős károkat tud okozni a gazdaságban, függetlenül attól, hogy a jelenségek élesen eltérő folyamatokat foglalnak magukba.

Az energiaárak elszállása és a tartósan magas infláció okozta élelmiszerárak nem tarthatóak fenn sokáig. A jelenlegi válság már nemcsak az alacsonyabb jövedelmű országokban érezteti hatását, hanem a fejlettebb, nyugat-európai térségben is elindított egy megélhetési válságot. A jelenlegi tendencia egyes térségek és társadalmi rétegek esetében különösen nehéz helyzetet teremt, így középtávon szükséges lenne az árak korrekciója, ami ténylegesen deflációhoz vezethet, habár ez még nem most lesz.

Az infláció, defláció és stagfláció mutatók
creditline.hu

Infláció: Egész évben szárnyalt

Az infláció alapvetően az árszínvonal emelkedését foglalja magába, azaz a pénz vásárlóértékének mérséklődését is jelenti egyben. Jelenleg nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is igencsak magas az infláció, így feltehetőleg a legtöbben már tisztában vannak az infláció jelentésével. Az árak növekedése leginkább a nyugdíjasokat és a fix bérjövedelemmel rendelkezőket sújtja, hiszen ezek csak lassan képesek igazodni a növekvő árszínvonalhoz. Ezen belül a bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatok és befektetők lépései is nehezebben meghatározhatóak.

A kismértékű infláció kedvezően hat a gazdasági folyamatokra, ugyanis a fogyasztókat vásárlásra ösztönzi. Amennyiben nem lenne infláció, az a fogyasztás elhalasztásához vezetne, ezzel csökkenne a kereslet, majd gazdasági viasszaesést is eredményezhetne. Tehát a jegybank célja nem az, hogy egyáltalán ne legyen infláció, hanem egy egészséges szintű, kb. 2-3%-os infláció fenntartása. Amennyiben az infláció meghaladja ezt a szintet, akkor a jegybanknak célszerű közbelépni a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésén és a kamatok megemelésén keresztül. A kamatkörnyezet emelkedésével a lakosok és a vállalkozók is növelni fogják megtakarításaikat, miközben szigorúbb feltételek mellett igényelhetnek csak hitelt.

Defláció: Ez sem előnyös

A defláció jelenleg nem túl időszerű téma, azonban mindenképpen érdemes tisztában lenni ezzel a jelenséggel is. A defláció lényegében az árak csökkenését foglalja magába. Habár elsőre kedvezőnek tűnik az árak csökkenése és az egyre olcsóbb bevásárlás, a gazdaság szempontjából ez kedvezőtlen folyamatokat eredményezhet. Amennyiben a fogyasztók arra alapoznak, hogy idővel minden olcsóbb lesz, akkor például a nagyobb összegű tételeik (pl. ingatlan, autó, televízió) vásárlását elhalasztják, ami a korábban említett keresletcsökkenéshez és gazdasági bővülés visszafogásához vezethet. A defláció ellen a bankok a pénzmennyiség növelésével és a kamatcsökkentéssel védekezhetnek.

Stagfláció: A lehető legrosszabb

A stagfláció kifejezése két folyamatból jött létre: a stagnáló gazdasági helyzetből és a magas inflációból. Az árstabilitás szempontjából ez a legveszélyesebb folyamatnak számít. Jelenleg Magyarországon a magas infláció mellé gazdasági növekedés társul, így a jegybank a monetáris politika szigorításával igyekszik leküzdeni a szárnyaló inflációt. Abban az esetben, ha a gazdaság nem képes bővülésre az erős inflációs nyomás alatt, akkor már nem elegendőek a monetáris szigorítások. Természetesen ebben az esetben is le kell szorítani az inflációt, azonban ez magas költséggel járhat a gazdaság számára, ami így méginkább kedvezőtlen helyzetbe kerülhet. A jegybankok tehát minden követ megmozgatva igyekeznek elkerülni a stagfláció jelenségét.

Jelenleg hazánkban nem mutatkoznak a defláció és a stagfláció jelei, azonban egy sokkhatás könnyedén a stagfláció szélére sodorhatja az országot. Az idei bérnövekedés valószínűleg magasabb lesz, mint az árak növekedése, így a fogyasztás kismértékű csökkenése esetén is képes hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. Ettől függetlenül mindenképp a gazdasági bővülés lassulásával kell számolnunk, habár nem fenyeget a stagnálás és a recesszió veszélye. Jelenleg az biztos, hogy az árbefagyasztott termékek 2023 áprilisáig velünk maradnak, habár a benzin-árstop december közepén megszüntetésre került. Az viszont feltételezhető, hogy középtávon a piaci árak mérséklődni fognak. A defláció jelenségét tovább hátráltatja a hazai folyamatos bérnövekedés, illetve az ár-bér spirál is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük