Az elmúlt időszakban egyre inkább előtérbe kerültek azok a gondolatok, miszerint a nemzetközi gazdasági helyzet stagflációba vált át. Ez azt jelenti, hogy az alacsony gazdasági növekedés vagy recesszió szárnyaló inflációval párosul. A világgazdaságban jelenleg tényleg ezek a tendenciák tapasztalhatóak, így sokakban merülhet fel a kérdés, hogy meddig fog tartani ez az időszak? Meddig fog még növekedni az árszínvonal? Természetesen előre nem ismert, hogy jelentkeznek-e újabb ársokkok a következő időszakban, viszont egyes jelek (pl. nyersanyagok árának erős korrekciója) azt tükrözik, hogy hamarosan akár át is alakulhat az inflációs környezet.
A makrogazdasági mutatók közül mindenképpen érdemes tisztában lenni a pénz vásárlóértékének változását szemléltető mérőszámokkal, vagyis azokkal, amik megmutatják, hogy mennyivel kell többet vagy éppen kevesebbet fizetnünk a termékekért és szolgáltatásokért. A jegybank egyik leglényegesebb feladata az árstabilitás megteremtése és fenntartása, ugyanis enélkül könnyedén egy bizonytalan gazdasági miliőben találhatjuk magunkat. Ez a feladat nem egyszerű, hiszen az infláció, a defláció és a stagfláció egyaránt igencsak jelentős károkat tud okozni a gazdaságban, függetlenül attól, hogy a jelenségek élesen eltérő folyamatokat foglalnak magukba.
Az energiaárak elszállása és a tartósan magas infláció okozta élelmiszerárak nem tarthatóak fenn sokáig. A jelenlegi válság már nemcsak az alacsonyabb jövedelmű országokban érezteti hatását, hanem a fejlettebb, nyugat-európai térségben is elindított egy megélhetési válságot. A jelenlegi tendencia egyes térségek és társadalmi rétegek esetében különösen nehéz helyzetet teremt, így középtávon szükséges lenne az árak korrekciója, ami ténylegesen deflációhoz vezethet, habár ez még nem most lesz.
Infláció: Egész évben szárnyalt
Az infláció alapvetően az árszínvonal emelkedését foglalja magába, azaz a pénz vásárlóértékének mérséklődését is jelenti egyben. Jelenleg nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is igencsak magas az infláció, így feltehetőleg a legtöbben már tisztában vannak az infláció jelentésével. Az árak növekedése leginkább a nyugdíjasokat és a fix bérjövedelemmel rendelkezőket sújtja, hiszen ezek csak lassan képesek igazodni a növekvő árszínvonalhoz. Ezen belül a bizonytalan gazdasági környezetben a vállalatok és befektetők lépései is nehezebben meghatározhatóak.
A kismértékű infláció kedvezően hat a gazdasági folyamatokra, ugyanis a fogyasztókat vásárlásra ösztönzi. Amennyiben nem lenne infláció, az a fogyasztás elhalasztásához vezetne, ezzel csökkenne a kereslet, majd gazdasági viasszaesést is eredményezhetne. Tehát a jegybank célja nem az, hogy egyáltalán ne legyen infláció, hanem egy egészséges szintű, kb. 2-3%-os infláció fenntartása. Amennyiben az infláció meghaladja ezt a szintet, akkor a jegybanknak célszerű közbelépni a forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésén és a kamatok megemelésén keresztül. A kamatkörnyezet emelkedésével a lakosok és a vállalkozók is növelni fogják megtakarításaikat, miközben szigorúbb feltételek mellett igényelhetnek csak hitelt.
Defláció: Ez sem előnyös
A defláció jelenleg nem túl időszerű téma, azonban mindenképpen érdemes tisztában lenni ezzel a jelenséggel is. A defláció lényegében az árak csökkenését foglalja magába. Habár elsőre kedvezőnek tűnik az árak csökkenése és az egyre olcsóbb bevásárlás, a gazdaság szempontjából ez kedvezőtlen folyamatokat eredményezhet. Amennyiben a fogyasztók arra alapoznak, hogy idővel minden olcsóbb lesz, akkor például a nagyobb összegű tételeik (pl. ingatlan, autó, televízió) vásárlását elhalasztják, ami a korábban említett keresletcsökkenéshez és gazdasági bővülés visszafogásához vezethet. A defláció ellen a bankok a pénzmennyiség növelésével és a kamatcsökkentéssel védekezhetnek.
Stagfláció: A lehető legrosszabb
A stagfláció kifejezése két folyamatból jött létre: a stagnáló gazdasági helyzetből és a magas inflációból. Az árstabilitás szempontjából ez a legveszélyesebb folyamatnak számít. Jelenleg Magyarországon a magas infláció mellé gazdasági növekedés társul, így a jegybank a monetáris politika szigorításával igyekszik leküzdeni a szárnyaló inflációt. Abban az esetben, ha a gazdaság nem képes bővülésre az erős inflációs nyomás alatt, akkor már nem elegendőek a monetáris szigorítások. Természetesen ebben az esetben is le kell szorítani az inflációt, azonban ez magas költséggel járhat a gazdaság számára, ami így méginkább kedvezőtlen helyzetbe kerülhet. A jegybankok tehát minden követ megmozgatva igyekeznek elkerülni a stagfláció jelenségét.
Jelenleg hazánkban nem mutatkoznak a defláció és a stagfláció jelei, azonban egy sokkhatás könnyedén a stagfláció szélére sodorhatja az országot. Az idei bérnövekedés valószínűleg magasabb lesz, mint az árak növekedése, így a fogyasztás kismértékű csökkenése esetén is képes hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. Ettől függetlenül mindenképp a gazdasági bővülés lassulásával kell számolnunk, habár nem fenyeget a stagnálás és a recesszió veszélye. Jelenleg az biztos, hogy az árbefagyasztott termékek 2023 áprilisáig velünk maradnak, habár a benzin-árstop december közepén megszüntetésre került. Az viszont feltételezhető, hogy középtávon a piaci árak mérséklődni fognak. A defláció jelenségét tovább hátráltatja a hazai folyamatos bérnövekedés, illetve az ár-bér spirál is.
