2022. december 3., szombat

Az infláció jelentése és mértéke Magyarországon

A legtöbben negatív dologként tekintenek az inflációra és csak a folyamatos áremelkedést látják benne, azonban egy jól működő gazdaságnak fontos eleme egy nullánál nagyobb, de alacsony inflációs ráta. A legtöbb ország éppen ezért meg is határoz magának egy inflációs célt a monetáris politikájában, amelyet el szeretne érni.

Az infláció fogalma

Az infláció az árszínvonal tartós emelkedését jelenti. Amikor inflációról beszélünk, akkor tehát nem csak egyetlen árucikknek az árának növekedéséről van szó, hanem több termék ára is tartósan megemelkedik, tehát kevesebbet vásárolhatunk 1000 Ft-ért, mint akár egy hónappal korábban. Ha tehát csak arról van szó, hogy a kedvenc csokoládénk ára 20 forinttal növekedett, akkor még nem beszélhetünk inflációról, fontos, hogy a teljes gazdaságra nézve legyen szó áremelkedésről.

Az infláció mérése

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal jegyzi az infláció aktuális értékét. A folyamat fontos eleme a fogyasztói kosár megalkotása. A fogyasztói kosár egy olyan elmélet kosár, amely egy átlagos jövedelmű magyar család által egy év alatt átlagosan megvásárolt termékeket és igénybe vett szolgáltatásokat tartalmazza. A KSH minden évben frissíti a fogyasztói kosarat az aktuális fogyasztói igényeknek megfelelően.

A termékkosár összértékét minden évben összevetik a korábbi évivel, a két érték hányadosa adja meg a fogyasztói árindex értékét. Ezt inflációs rátának is nevezik. Az árszínvonal változását termékcsoportonként, valamint árucikkenként is elemzi a KSH, ezeket az adatokat is folyamatosan közli.

Pontos-e az infláció meghatározása?

Magyarországon jelenleg hivatalosan 11% körüli infláció mérhető, ha azonban erről az értékről megkérdeznénk a lakosságot, ők ennél egészen biztosan jóval magasabb értéket mondanának.

  • Az infláció értékének meghatározását nagyban megnehezíti a fogyasztói kosár összeállítása, annak meghatározása, hogy milyen termékek és mekkora arányban kerüljenek bele a mintába. A statisztikai hivatal nem tudja figyelembe venni azt a jelenséget, hogy egy termék túl magas ára miatt a vásárlók egy helyettesítő terméket választanak ahelyett, ami a fogyasztói kosárban szerepel. Szintén korlátozza a mérést, hogy adott üzletekben mérik a fogyasztói árakat, azt azonban nem veszik figyelembe, hogy más üzletekben -amelyeket akár gyakrabban is látogatnak a vásárlók a kedvezőbb árak miatt- milyen áron kapható az adott termék.
  • Szintén nem veszi figyelembe a KSH a termékek minőségének romlását. Ha egy adott termék ára változatlan marad, azonban minősége csökken, az közgazdasági értelemben áremelkedésnek tekintendő.
  • Ezen túl az emberek inflációérzékelését befolyásolja, hogy a mindennapi élelmiszerek ára nagyobb mértékben növekszik, mint például a számítógépek ára, azonban a fogyasztói kosár mindkét terméket tartalmazza. Ennek köszönhetően az emberek jóval magasabb inflációt érzékelnek a hivatalosan közölt adatoknál.
  • Egy pszichológiai faktor is befolyásolhatja a lakosság inflációs érzékelését. Ha a média vagy akár az ember ismerősi köre kiemelt figyelmet fordít az inflációnak, az felnagyíthatja az egyén inflációs becslését.
A KSH által mért és a lakosság által érzékelt infláció alakulása

A GKI 2018-ra visszamenőleg összevetette a lakosság által érzékelt infláció mértékét a KSH által közzétett adatokkal és arra az eredményre jutott, hogy a lakosság kétszer olyan magas inflációt érzékel, mint a közétett adatok. A két mért érték ráadásul az idő előrehaladtával egyre inkább távolodik egymástól.

Az infláció szükséges mértéke

A legtöbb ország monetáris politikájában rögzít egy viszonylag alacsony inflációs célt, Magyarországon ez a célérték 3%. Miért van azonban szükség bármekkora inflációra a gazdaságban? Azt már láthattuk, hogy a fogyasztói árindex mérésének vannak korlátai, ezért mindig vélelmezhető egy körülbelül fél-egy százalékos eltérés a vélt és valós infláció között. Azért is fontos egy alacsonyabb infláció fenntartása a gazdaságban, mert hosszú távon a nominálbérekre nem jellemző a csökkenés, azonban, ha egy külső sokk éri a gazdaságot és a reálbérek csökkentésére van szükség, akkor néhány százalékos infláció lecsökkenti a reálbéreket anélkül, hogy a nominálbérek megváltoztatására lenne szükség. 

Ezen túl 0%-os infláció mellett a gazdaság könnyen deflációba kerülhet. A defláció az infláció ellentéte, tehát árcsökkenést jelent. Deflációs környezetben a gazdaság könnyen válságba kerülhet. Árcsökkenés esetén a gazdaság szereplői visszatarthatják fogyasztásukat, hiszen az árak további csökkenésére számítanak, ezért miért vennének meg valamit most drágábban, ha azt később olcsóbban is megtehetik? Ez a kereslet csökkenéséhez vezet, ami tovább csökkenti az árakat, az egész folyamat egy recessziót eredményezhet.

A defláció könnyen egy adósságdeflációs spirált is eredményezhet a gazdaságban. Erre akkor kerül sor, ha az árak csökkenése a hitelfedezetként bevont ingatlanok árát is eléri. A fedezet értékének csökkenése miatt a bank pótlólagos fedezetet írhat elő az adósnak, aki, ha ezt nem képes teljesíteni, elveszítheti a fedezetet. Az ingatlant piacra dobják, ami, ha tömegesen fordul elő, megnöveli a kínálatot a piacon és tovább csökkenti az egyébként is alacsony árakat.

Az infláció mértéke Magyarországon

Bár a Magyar Nemzeti Bank 3%-os éves inflációt tűzött ki célul Magyarországra, ennek a célnak a teljesítése a legtöbb esetben elmaradt és nem feltétlenük csak amiatt, amire elsőként gondolnánk, hogy jóval magasabb infláció volt jelen a gazdaságban ennél a 3%-nál, hanem éppen ellenkezőleg: voltak évek, amikor csak 3%-nál alacsonyabb inflációt sikerült produkálni.


Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Ahogy az ábrán is látható, 2013 és 2018 között az inflációs célnál alacsonyabb volt az infláció mértéke Magyarországon, majd nagyjából a 3%-os cél körül mozgott az értéke. 2020-ban a koronavírus-járvány hatásaként megnőtt az értéke, majd 2022-ben az orosz-ukrán konfliktus hatására egészen 11%-osra növekedett az értéke. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2024 környékére várható az infláció értékének stabilizációja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük