2024. március 3., vasárnap

Lépegetünk az egyszámjegyű infláció felé

“A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése” – mondta hazánk gazdaságfejlesztési minisztere, Nagy Márton. Azt is hozzátette, a július elejétől elérhető online árfigyelő rendszert mintegy 350 ezren vették igénybe. Azóta ez a szám folyamatosan emelkedik. A boltok közötti verseny élénkülése pedig azt eredményezte, hogy néhányan már áraik csökkentésébe is kezdtek. A kormány augusztus tizedikétől a kötelező akciózás korábbi, 10 százalékos mértékét 15 százalékra emeli. Ez az árstopos termékeket is tartalmazni fogja, ezáltal az alapvető élelmiszereket a későbbiekben is kedvezőbb áron szerezhetjük majd be.

Júniusban még mindig 20 százalék felett alakult az infláció 

A múlt hónapban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly júniusban. Az azóta eltelt egy évben leginkább az élelmiszerek és a háztartási energia árai emelkedtek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Egy hónap tekintetében ismét áremelkedés történt, ez átlagosan 0,3 százalékos volt.

“A kormány célzott intézkedéseinek köszönhetően tovább folytatódott a szankciós infláció trendszerű és egyre nagyobb mértéket elérő csökkenése: a KSH legfrissebb adatai szerint 2023 júniusában – újabb 1,4 százalékponttal – 20,1 százalékra mérséklődött az infláció éves alapon”

– kommentálta a múlt havi adatokat Nagy Márton.

A gazdaságfejlesztési miniszter azt is hangsúlyozta, hogy „a szankciós infláció mértéke már ötödével csökkent a januári tetőzéshez képest, tavaly szeptember óta pedig a mostani a legkedvezőbb adat”.

fogyysztóiár-indexek

A miniszter kiemelte, hogy a június elejével bevezetett kötelező akciózásnak már most látható eredményei vannak. Emellett pedig hatékonyan járul hozzá az infláció mérsékléséhez. A boltok egymással versengve akcióznak, sőt csökkentik termékeik árait is, hogy magukhoz csábítsák a fogyasztókat. Ennek eredményeképpen az éves bázison mért élelmiszerinfláció 4,2 százalékponttal jobban állt júniusban, mint a megelőző hónapban. Májushoz viszonyítva méginkább szembeötlő a csökkenés, kimondottan az idényzöldségek és gyümölcsök, a vaj, a tej, illetve a tészta áraiban.

A gazdaságfejlesztési miniszter emlékeztetett, hogy „a kormányzat folyamatosan és aktívan dolgozik a szankciós infláció egy számjegyűre szorításán”. Az online árfigyelő indulását követően mintegy 350 ezren hasonlították össze az egyes boltok árait. A könnyebb összevethetőségnek köszönhetően pedig a boltok árcsökkentésbe kezdtek. Augusztus tíztől átalakul a kötelező akciózás is: az eddigi 10-ről 15 százalékra emelkedik a kötelező árcsökkentés mértéke. Az intézkedés az árstopos termékeket is érinti, így az alapvető élelmiszerek a későbbiekben is kedvezőbbek lesznek, mint normál áron.

Számos tényező gyakorol hatást az átlagos áremelkedésre

“Az infláció bár még mindig kiemelkedően magas, a dezinfláció továbbra is szemmel látható és jelentős, de a pénzromlás mértékének a bűvös 20 százalékos határ alá nem sikerült bemenni” – kommentálta a KSH inflációs adatait Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. Hozzátette, hogy az éves alapú infláció mérséklődéséhez hozzájárul a bázishatás, valamint az alacsonyabb mértékű havi infláció is. Utóbbi esetében komoly szereppel bírtak az alacsonyabb energiaárak, az alacsony kereslet és a júniusban viszonylag  kedvező forintárfolyam.

A havi szintű élelmiszer-infláció 0,4 százalékkal csökkent júniusban a megelőző hónaphoz képest. A fent említett tényezőkön felül ehhez hozzájárult a kötelező akciózás, ámbár a termékcsoport éves alapú drágulása még mindig kiemelkedően magas, 29,3 százalékos. A 40 százalékot is meghaladó rekordértékhez képest viszont már jelentős a javulás.

A szakértő kiemelte, hogy a havi viszonylatban szinten lényegesebben, 2,1 százalékkal mérséklődött a háztartási energia ára. Ez is az összetételhatással indokolható: a fogyasztás erős leszorításával kevesebb volt a „magasabb árú” energiahordozók fogyasztása is. Ez azt jelenti, hogy kisebb mértékben fogyasztottunk az átlagfogyasztás felett.

Májusban az üzemanyagok ára erőteljesen mérséklődött havi alapon, ami az áremelkedést negatív irányba billentette. Júniusban viszont már havi szinten áremelkedés ment végbe, ez 2,2 százalékos volt. Ezen felül 0,9 százalékos drágulás volt tapasztalható a szolgáltatások körében, habár éves bázison változatlan az áremelkedésük volumene. A kategórián belül kiemelkedik az üdülési szolgáltatások csoportja, aminek ára egy hónap alatt 6,6 százalékkal emelkedett. Ha ezt havi bázison vizsgáljuk, akkor a külföldi üdülés drágult inkább (11,1 százalék), viszont éves viszonylatban a belföldi nyaralások (24,0 százalék) viszik a prímet. Az áremelkedés alapjaiban határozta meg a keresletet, vagyis hogy a hazai családok el tudnak-e az idén menni nyaralni. Ha tudnak, akkor pedig belföldön vagy külföldön töltik pihenésüket. Sőt, egy felmérésből az is kiderült, hogy idén 20 százalékkal többet költünk nyaralásra.

“Az infláció lassulása a következő hónapokban tovább folytatódhat, év végére az egy számjegyű infláció elérhetőnek tűnik, míg az év egészét tekintve a pénzromlás mértéke 18 százalék körül, szerencsés esetben kismértékben alatta alakulhat. Ez lehetővé teszi a monetáris politika fokozatos további lazítását is, ám a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülése kockázatot jelent úgy az infláció mérséklődése, mint a monetáris politika lazítása szempontjából” 

– tette hozzá Regős Gábor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük