2024. június 13., csütörtök

Árháború indulhat a hazai boltokban – akció akció hátán

A Lidl közelmúltbeli bejelentése, miszerint kötelező akció keretében 10 százalékos vagy annál is nagyobb, esetenként 20-30-50 százalékos árengedményt ad egyes termékekre, feszültséget okozott a kiskereskedők és a beszállítók között.

A cég illetékesei szerint komoly nézeteltérések vannak a gyártók és a kiskereskedők között a kötelező akciókkal kapcsolatban.

A napokban (június 1-jén) induló program keretében 20 élelmiszer-kategóriát kell meghatározni. Ezek közül legalább egyet ki kell választani (összesen 20-at), és egy héten át 10%-os kedvezménnyel kínálni a vásárlóknak.

A szabályok világosak és egyértelműek, és csak pozitív visszajelzéseket kaptak az iparágtól. Részben azért, mert a Gazdaságfejlesztési Minisztérium szorosan együttműködött az iparággal a jogszabály kidolgozásakor.

Forrás: Pixabay

Sőt, az árfigyelő adatbázis létrehozása, amelyet július 1-jén indítanak el, szintén komoly támogatást kapott az iparágtól:

  • a kereskedőknek árakat kell küldeniük a GVH-nak,
  • a fogyasztók megtudhatják, hogy milyen árakra számíthatnak,
  • kezdetben nem teszi lehetővé az árszintek összehasonlítását,
  • látható lesz, hogy hol vásárolhatunk alapvető árucikkeket.

Rengeteg akció

A kiskereskedők heti akció rendszerén dolgoznak, több mint 20 nagyobb és kisebb árleszállítással a legtöbb élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékre. Más szóval, a kötelező promóciók összeegyeztethetők a kiskereskedők megközelítésével. Más szóval a kormányzati megszorítás inkább politikai kommunikáció, amelyben a kiskereskedők részt vesznek. A vártnál többet akarnak eladni, és a vártnál nagyobb árengedményeket adnak. A Lidl nemrégiben adott ki egy nyilatkozatot, miszerint a kötelező promóciók részeként 20-50%-os nagy árengedményeket adna az előírt 10%-os árcsökkentés helyett. Ez azonban olyan nagy árengedmény, hogy nem lehet elkerülni, hogy a terméket önköltségi ár alatt adják el.

Forrás: Pixabay

Érdemes azonban emlékezni arra, hogy egy időben a kormány közbelépett és betiltotta ezt a kereskedői gyakorlatot a piacon. Ez jelentős (hosszú távú) károkat okozott a gyártónak és a gyártó termékeinek, miközben meglehetősen olcsó marketingeszköz volt. Az árkommunikáció az egyik legerősebb reklám- és marketingeszköz a kiskereskedelemben. A hatályos szabályozás többek között a tisztességtelen kiskereskedelemre utal. Vannak azonban kivételek a kötelező eladásösztönzési szabályok alól. Az értékesítésösztönzési szabályok betartása érdekében a kormányrendelet úgy rendelkezik, hogy a jelenlegi fő szabályozástól eltérően a szállító által meghatározott átadási ár (vagy saját termékek esetében önköltségi ár) alatti értékesítés nem minősül tisztességtelen marketing gyakorlatnak, ezért a forgalmazókat nem lehet büntetni azért, mert a termékeket a beszerzési ár alatt adják el a fogyasztóknak.

Akció és a tisztességtelen magatartás

A rendelet ezt az ellentmondást úgy kívánja feloldani, hogy megőrzi a forgalmazóknak a kellő gondossággal való eljárását, mivel a magatartási kötelezettséggel összefüggő szállítási szerződések módosítása, megszüntetése vagy megújítása már most is tisztességtelen forgalmazási gyakorlatnak minősül.

Ugyanakkor a piaci verseny éles, különösen most, hogy a vásárlóknak vissza kell térniük az üzletekbe, így nyilvánvaló, hogy ha valaki jelentős árengedményeket kezd kínálni, azt mások ki fogják használni, és ezek a szempontok már most is szerepet játszanak a közép- és rövid távú szerződések kialakításában. Más szóval, ha a gyártók a termékeikkel egy kedvező értékesítési láncban akarnak létezni, akkor le kell nyelniük ezt a „békát”, vagyis azt, hogy a forgalmazók mindenféle intézkedés nélkül a beszerzési ár alatt adhatják el a termékeiket.

Forrás: Pixabay

Akció!

A kereskedők közötti feszültségeket pedig tovább fokozhatja, hogy a beszállítóknak minden kereskedelmi láncban más-más feltételei vannak/lehetnek, így csak azok maradnak, akik le tudják árazni a magas árú termékeket, míg azok, akik erre nem képesek, sok pénzt veszítenek. Ennek ellensúlyozására ugyanezekre a gyártókra a kiskereskedők más termékek esetében is nyomást gyakorolnak majd.

Ez természetesen inflációcsökkentő hatással jár majd, ugyanakkor kiszámíthatatlanná teszi bizonyos áru- és termékkategóriák piacát. A reakció ilyen esetekben az lenne, ha a gyártók és a kereskedők csak olyan árukat kínálnának vagy gyártanának, amelyek kiszámítható és stabil nyereséggel rendelkeznek. Ez viszont gyengíteni fogja a kínálatot. Természetesen hozzá kell tenni, hogy a kötelező promóciós időszak szeptemberig tart.

Forrás: Pixabay

Megkezdődik az ármegfigyelés

A szabályok szerint a kereskedőknek egy bizonyos termékkör árait áruházláncok vagy üzlethelyiségek szerinti bontásban kell majd elküldeniük a GVH-nak, amely árfigyelő adatbázist vezet. Így a fogyasztók megtudhatják, hogy milyen árakra számíthatnak a legközelebbi élelmiszerüzletben. A rendszer kezdetben nem teszi lehetővé az árszintek összehasonlítását, de lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy megtudják, hol vásárolhatnak alapvető árucikkeket. A kiskereskedők részéről sem érkezett panasz a rendszerre. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az adatbázis leveszi a terhet a vállukról.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük