Bár mindketten az értékpapírok kategóriájába tartoznak, jelentős különbségek vannak a kötvények és részvények között, mind az elérhető hozam, mind pedig a kockázat nagysága tekintetében.
Kötvények
A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kötvény kibocsátója arra kötelezi magát, hogy az abban megjelölt kamatot és névértéket előre meghatározott időpontban kifizeti a kötvény tulajdonosa számára. Minden kötvény rendelkezik egy névértékkel, a legtöbb esetben ezen az áron bocsájtják ki az értékpapírt, illetve erre vetítik ki a kamatot is.
Kamatozás alapján a kötvényeknek három típusa különböztethető meg.
- Fix kamatozású kötvény esetén a fizetendő kamat a névérték százalékában van kifejezve és értéke a futamidő alatt változatlan.
- A változó kamatozású kötvények kamata egyrészt szintén a névértékre van kivetítve, azonban értékét egy referencia-hozamhoz (pl. LIBOR, BUBOR, jegybanki alapkamat) is kötik.
- Zérókupon kötvények esetében nincs kamatfizetés, hanem kibocsátáskor a kötvényt névérték alatti árfolyamon lehet megvásárolni, a futamidő végén pedig a teljes névérték összege visszafizetésre kerül. Ebben az esetben tehát árfolyamnyereséget lehet elérni.
Kötvényt közintézmények (például önkormányzatok), bankok, az állam és vállalkozások is bocsáthatnak ki.
A kötvényeket a hitelminősítő cégek gyakran minősítik a kockázat alapján, a legnagyobb ilyen cégek a Moody’s, Fitch, valamint a Standard & Poors.
Részvények
A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír. A részvény megvásárlásával a befektető tulajdoni hányadot szerez a kibocsátó vállalatban, amellyel szavazati jogot is szerez az adott cégben. A kötvényekkel ellentétben a részvények nem rendelkeznek lejárattal. A részvényt a tőzsde által üzemeltetett másodlagos piacokon lehet továbbértékesíteni.
Részvényeket pénzügyi intézmények és vállalkozások bocsáthatnak ki.
Kötvények és részvények közti különbség: A jogviszony jellege
Az első különbség már az értékpapír által biztosított jogviszonyban megmutatkozik:
- Részvény megszerzésével magunk is a cég tulajdonosaivá válunk, ezáltal szavazati jogot szerzünk a vállalkozásban.
- A szavazati jog mértéke annál nagyobb, minél magasabb a tulajdoni arányunk a cégben.
- A részvény birtoklásával jogosultságot szerzünk a taggyűléseken való részvételre, ahol olyan témákban dönthetünk, mint az osztalékfizetés mértéke, esetleg a nyereség visszaforgatása, valamint különböző beruházási ötletek megvalósítása vagy elvetése.
- Kötvény vásárlásakor egy vállalkozásnak viszont csak hitelezői leszünk.
- A kötvények tehát nem biztosítanak többletjogokat.
- Kötvény birtoklásával mindössze a kamatfizetésre és a névérték visszafizetésére vagyunk jogosultak.
Kötvények és részvények közti különbség: A jövedelem típusa
- Részvények esetében is kétféle jövedelemről beszélhetünk:
- Az egyik az osztalék, amelyet a vállalkozás az adózott eredményéből fizethet.
- A másik az árfolyamnyereség, amelyet a részvényünk eladásával szerezhetünk meg, amennyiben az eladási árfolyam magasabb, mint a vételi árfolyam. Természetesen, ha alacsonyabb, akkor árfolyamveszteségek szenvedünk el.
- Kötvények esetében az elérhető jövedelem a kamat, valamint a futamidő végén a visszafizetett névérték. Mindkét összeg mértéke nagyjából előjelezhető, még változó kamatozás esetén is.
A kétféle jövedelem adóvonzata eltérő. Az osztalék után 15% személyi jövedelemadót, valamint 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Külföldi pénznemben megszerzett osztalék esetében az adó mértékét szintén a külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintban megfizetni a jövedelem megszerzésének napján érvényes árfolyam alapján.
Kamatból származó jövedelem esetén 15% személyi jövedelemadót kell megfizetni, amelyet a legtöbb esetben már a kifizető levon a nyereség értékéből, ezáltal már az adóval csökkentett értéket kapjuk kézhez. A Magyar Államkincstár által forgalmazott, 2019. június 1 után kibocsátott állampapírok által elért kamatnyereség mentesül a személyi jövedelemadó fizetés kötelezettsége alól.
Kötvények és részvények közti különbség: A kockázat
- A részvények alapvetően kockázatosabb befektetési formának minősülnek, hiszen nem tudható, hogy milyen nyereség érhető el tartásukkal. Az árfolyam változása előre nem látható, több tényező befolyásolja, az osztalék mértéke pedig bár előre becsülhető, de változhat a cég által elért éves nyereségtől, vagy a cég osztalékpolitikájától függően. Hiába nyereséges az adott vállalkozás, a menedzsment dönthet arról, hogy az adott évben nem fizet osztalékot, hanem visszaforgatja nyereségét fejlesztések érdekében, vagy akár saját, korábban kibocsátott részvényeinek visszavásárlásának céljából.
- A kötvények esetében fix kamatozás esetén a kamat mértéke előre ismert. A kockázatot az okozza, hogy magas inflációs környezetben, ha az infláció mértéke meghaladja a kamatozás mértékét, akkor befektetésünk veszíthet reálértékéből. Állampapírok esetében léteznek inflációkövető konstrukciók, amelyek esetében a kamatozás mértéke a KSH által közzétett hivatalos infláció mértékével emelkedik. A befektetett összeg, vagyis a kötvény névértéke azonban a kamatfizetés mértékétől függetlenül is inflálódik a magas infláció hatására.
A kibocsátó vállalkozás csődje esetén is eltérő kockázati faktor rejlik a két befektetési lehetőségben. Csőd esetén a hitelezők követeléseinek kielégítése előnyt érez a tulajdonosok követeléseivel szemben. A kibocsátó csődje esetén tehát kötvénybefektetés esetén kisebb kockázattal kell szembe néznünk.
Összességében bár mindkét befektetési forma kockázatot hordoz magában, a kötvénybefektetések kisebb kockázattal rendelkeznek.
A választás a két befektetési forma között nehéz. A legtöbb befektető a diverzifikáció érdekében mind kötvényeket, mind pedig részvényeket tart a portfóliójában.
