2024. április 25., csütörtök

EKB: szükséges az irányadó eurókamat megemelése

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa ismét az irányadó eurókamatot megemelése döntött. A mostani kamatdöntő ülésen 50 bázisponttal, 3,00 százalékra emelte meg a kamatot. A kamatemelés nem ért senkit váratlanul, a piac szereplői már várták az EKB lépését.

Az Európai Központi Bank a februári kamatdöntő ülésén is 50 bázispontos emelést eszközölt, ekkor 2,50 százalékosra emelve az irányadó kamatot. A megelőző 50 bázispontos emelés decemberben valósult meg, azonban tavaly szeptemberben és októberben kezdődött a folyamat, amikor az euróövezeti jegybank 75-75 bázisponttal hirtelen 1,50 százalékra emelte az alapkamatot. Az irányadó kamatemelések egyértelműen hatással vannak az infláció alakulására is.

Az irányadó eurókamatot megemelése az infláció miatt szükséges

Az EKB közleménye alapján az irányadó eurókamatot megemelése mellett az szól, hogy az euró-övezetben hosszútávon vissza lehessen szorítani az inflációt a 2 százalék körüli szintre. Az adatalapú megközelítés jelenleg kimondottan fontos, hiszen az elmúlt időszakban fokozottá vált a gazdasági-piaci bizonytalanság, így a Kormányzótanács kamatdöntő üléseinek döntését nagyban meghatározzák a tényadatok.

Az EKB kiemelt figyelmet fordít a piaci feszültségekre, és nem tart attól, hogy lépéseket kell tennie abból a célból, hogy csökkentse az inflációt, illetve fenntartsa az euróövezet árstabilitását és pénzügyi stabilitását is.

Az irányadó eurókamat alakulása

Az euróövezet bankszektora reziliens, ellenáll a válsághelyzetnek, tőkepozíciója és likviditása egyaránt erős. Az EKB olyan monetáris politikai eszköztárral rendelkezik, amelyben megvan minden fontos eszköz ahhoz, hogy szükség esetén likviditási támogatást nyújtsanak az eurózóna pénzügyi rendszerének – derül ki az EKB közleményéből.

Christine Lagarde, az EKB elnöke úgy gondolja, hogy a 2008-as válságot követően többféleképpen került megerősítésre a bankrendszer, így ellenálló képessége is erősebb, mint akkor. „Ha likviditási problémák lesznek, akkor közbelépünk. De egyelőre szó sincs ilyenről” – emelte ki Lagarde. Azt is hozzátette, hogy az 50 bázispontos emelést a legtöbb jegybank támogatta, 3-4 olyan volt csak, aki kételkedett a döntésben.

Az infláció lassabb ütemben csökkenhet

Az Európai Központi Bank szakértői úgy gondolják, hogy az infláció átlagosan

  • 2023-ban 5,3 százalék,
  • 2024-ben 2,9 százalék, majd
  • 2025-ben pedig már 2,1 százalék lesz.

Az ároldali nyomás viszont továbbra is erősen fennáll. Az energiaköltségek és élelmiszerárak nélkül kalkulált infláció februárban még mindig emelkedett. Ez EKB szakértőinek prognózisa szerint idén az átlagos infláció 4,6 százalékon fog megállni, ami magasabb, mint ahogyan az a decemberi inflációs előrejelzésükben szerepelt. Az említett tényezők nélkül becsült infláció a szakértők szerint jövőre 2,5 százalékra, 2025-re pedig 2,2 százalékra fog csökkenni.

A 2023-as növekedési előrejelzést átlagosan 1,0 százalék feletti értékre módosították, amelyet két tényezővel indokoltak:

  1. az energiaárak csökkentek az elmúlt időszakban,
  2. az eurózóna gazdasága ellenállóbbnak tűnik a kihívásokkal tűzdelt időszak ellenére.

A következő évre vonatkozó pozitív korrekciót követően is fokozatosan élénkülő növekedést várnak, ami akár 1,6 százalékos is lehet. Ezt a szilárd munkaerőpiaccal, a bizonytalanság csökkenésével és a reáljövedelmek javulásával magyarázzák a szakértők. Mindazonáltal a monetáris politikai szigorítások végett a 2024-25-ös gazdasági növekedés lassabban fog beindulni, mint ahogyan azt decemberben előre jelezték. 

Az eurózóna elkerülte a recessziót

Az EKB elnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az inflációs nyomás hasonló erősséggel továbbra is fennáll, az élelmiszerek árszínvonala pedig továbbra is jelentősen emelkedik. Tavaly az utolsó negyedévben az euróövezet gazdasága stagnált, így sikeresen elkerülte a recessziót. Ugyanakkor a kereslet mérséklődött, valamint az infláció visszafogja a beruházásokat és a fogyasztást.

A következő negyedévben viszont a gazdaság újjáéledhet, az ipari termelés növekedése várható, így a bizalom is erősödhet, míg a fogyasztást a magas béremelkedés fogja erősíteni. Az elhúzódó háború az európai gazdaság szempontjából lefelé mutató kockázatot hordoz, azonban az infláció tekintetében felfelé mutató kockázatai vannak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük