A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői szerint kedvezően fognak alakulni a gazdasági folyamatok: újra növekedésbe fordulhat át a gazdaság, helyreállhat a fogyasztás, továbbá megkezdődhet az infláció tartós mérséklődése. Szintén pozitív, hogy a munkaerőpiac jelenlegi feszessége enyhülhet, azonban a forintárfolyam feltehetőleg nem fog jelentősen változhat.
Felfelé módosultak a várakozások
A makrogazdasági elemzők pozitív tendenciákat fogalmaztak meg a közeljövővel kapcsolatban, így felfelé korrigálták várakozásaikat. Úgy gondolják, hogy az év végére az infláció az egyszámjegyű tartományba kerülhet. Azt is megfogalmazták, hogy az elkövetkező néhány évben a GDP-növekedés a 4%-ot is meghaladhatja.
A gazdasági kilátások javulásához nagyban hozzájárul
- az energiaválság elkerülése,
- az európai országok gazdasági alkalmazkodása,
- az energiaárak fokozatos csökkenése,
- illetve több szektor ellenállóképessége.
Ebből kifolyólag kissé, de legalább pozitívan módosult a növekedési előrejelzés: a 0,8%-ot 1%-ra változtatták. A következő években ismét dinamikusabbá válhat a növekedés, amelyhez a kilábaláson felül az új ipari kapacitások is hozzájárulnak. Ez utóbbi 2025-ben éreztetheti igazán hatását, ugyanis a tervek alapján több nagyobb feldolgozóipari beruházás kerül majd akkorra üzembe helyezésre. Ennek tükrében a GDP-növekedés hosszútávon túlszárnyalhatja a 4%-ot is.
Ami mindekit érdekel: hogyan alakul az infláció?
A szolgáltatások és az alkoholos termékek erősebben drágultak, mint ahogyan azt előzetesen várták, így az elemzők szerint az éves infláció a korábban becsült 17,5%-ról 18,5%-ra emelkedhet. Jelenleg enyhe csökkenést várnak az elemzők, amelyet a bázishatásokkal magyaráznak leginkább, ugyanakkor az év közepén jelentősebb mértékben is csökkenhet a hazai infláció. Ezt azzal indokolták, hogy több tavaly meghozott intézkedés kerül ki a bázisból.
A több helyen is beharangozott árcsökkentések eredményeképpen az infláció mérséklődése erőteljesebb is lehet, amihez nagyban hozzájárul a nemzetközi szintű termény-, nyersanyag-, és energiaár csökkenés is. A forinterősödés pedig már most érezteti hatását a tartós cikkek áraiban. Ezek eredményeképpen 2023 végére az infláció egyszámjegyűvé is csökkenhet.
- Az energiaárak jelentősebb csökkenése nagyban hozzájárulhat a külkereskedelmi hiány jelentősebb csökkenéséhez.
- A beruházás és a fogyasztás lassulása szintén támogatja az import mérséklődését, miközben az állátási problémák, a chiphiány csillapodása, illetve az új termelőkapacitások üzembe helyezése pedig az exportot erősítheti.
- Az inflációban jelentős szereppel bíró energia- és élelmiszerárak miatt pedig a felvevőpiacainkon mérséklődő reáljövedelmek és alacsonyabb vásárlóerő csorbíthatja az exportpiaci kilátásokat.
- A folyó fizetési mérleg hiánya idén 5,3 millió euróra, vagyis a GDP 2,6%-ára eshet vissza.
Ellenáll a munkaerőpiac is
A tavalyi évben nagyban emelkedett a bérdinamika,
- ami a minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os megemelésének,
- a több ágazatban végbement bérrendezés 20%-os mértékének,
- illetve a hivatásos állomány 6 havi plusz illetményének köszönhető.
2021-től viszont újra feszessé vált a munkaerőpiac, továbbá a munkaerőhiány is felütötte a fejét, ami a minimálbér felett keresők körében is magasabb bérdinamikát eredményezett. A feszes munkaerőpiaci kondíciók az idei évben javulhatnak. A nemzetgazdasági szintű bérnövekedés ugyanakkor megmarad a kétszámjegyű tartományban: 14-15% közötti lehet a minimálbér és a bérminimum 16 és 14%-os emelése, illetve a szárnyaló infláció miatti növekvő bérigények következtében.
Kamatcsökkenésre is számíthatunk
A jegybank a tavaszi időszakban is megtartja a magas kamatszintet, ami még megalapozott, hiszen a forintárfolyam az elmúlt néhány hét pénzügyi turbulenciai alatt továbbra is sérülékenységről tanúskodott. Az elemzők szerint a kamatcsökkentés az év második félévében várható. Ennek részeként a 18%-os egynapos kamat a jegybanki alapkamat 13%-os szintjére csökkenhet, majd fokozatosan megkezdődhet a jegybanki alapkamat mérséklése is.
A magyar infláció meghaladja a korábbi előrejelzéseket, a kockázati tényezők sem javulnak olyan mértékben, ahogy azt jósolták, így a 2023-as és a 2024-es évre szóló kamatpályát is felfelé korrigálták az elemzők az év eleji becslésekhez viszonyítva.
- Az alapkamatot a 9% helyett 10,5%-ra prognosztizálják az elemzők az év végére.
- A 2024 év végi alapkamat-várakozásokat a korábbi 4,5%-ról 6%-ra változtatták.
