Minden befektető egyedi igényekkel rendelkezik: mekkora kockázatot mer vállalni, mennyi ideig kívánja lekötni pénzét, mekkora az elvárt hozam. Kezdőként egy befektetés komoly fejtörést okozhat, ez egy összetett világ, így nem csoda, ha elveszünk az információhalmazban. Egy időben nagyot mentek az állampapírok, majd sokat lehetett hallani a befektetési alapokról, nemrég pedig a kripo-őrületről szóltak a hírek. A legfőbb kérdés azonban továbbra is változatlan: mibe fektessük a pénzünket? Ehhez elsősorban a kockázatvállalási hajlandóságunkat kell megvizsgálni. A cikkben most ezért a kockázatuk alapján mutatjuk be a legfőbb befektetési lehetőségeket.
A kockázat és a hozam kapcsolata
Befektetés esetén az egyik legfőbb alapelv, hogy a hozam és a kockázat között szoros összefüggés van. Általánosságban úgy fogalmazhatjuk ezt meg, hogy minél nagyobb kockázatot vagyunk hajlandóak vállalni, annál nagyobb hozamra tehetünk szert. A kockázatmentes megtakarítási formák – mint az állampapírok és a bankbetétek – alacsony, de garantált hozamot termelnek. Ezzel szemben a részvények vagy kriptovaluták kiszámíthatatlanok, azonban jelentős nyereségre tehetünk velük szert.
Azt azonban fontos hozzátenni, hogy a magas kockázat nem eredményez automatikusan magasabb hozamot. Csupán ennek a lehetőségét hordozza. Amennyiben viszont többféle eszközbe helyezzük pénzünket, az csökkentheti a vállalt kockázatot. Ha befektetés indításában gondolkozunk, akkor ezeket az irányelveket mindig tartsuk szem előtt.
Kockázatmentes befektetés: az állampapír és a bankbetét
Kockázatmentes befektetés esetén a legtöbben az állampapírokat és bankbetéteket értik. Az állampapírral lényegében kölcsönt adunk az államnak, aki ezért cserébe kamatot fizet. Ez a befektetés azért tekinthető biztonságosnak, mert az állam garanciát vállal arra, hogy a tőkét és az előre meghatározott kamatot is kifizeti. Jelenleg az állampapíroknak számos formája elérhető, így mindenki találhat olyat, amelynek futamideje és kamatozása megfelelő.
A bankbetét szintén biztonságos befektetés, melynek lényege, hogy a pénzünket a banknál vezetett számlán helyezzük el, ami ezért cserébe kamatot fizet. Ez jellemzően alacsony kamatot, azonban maximális védelmet jelent. A hazai bankbetéteket ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védi a hitelintézet fizetésképtelensége esetén. Ennek a jelenlegi összeghatára 100 ezer euróban van meghatározva.
Alacsony kockázatú befektetési lehetőségek
A kockázat szerinti besorolásban a következő befektetési kategóriába sorolható a befektetési alap és a kötvény. A befektetési alapnál a megtakarítók pénzét az alapkezelő összegyűjti, amelyet egy alapba, azaz különféle eszközosztályokba helyez. Ezek alapján beszélhetünk kötvény- és részvényalapokról, vegyes alapokról, ingatlan alapokról és számos más típusról. A különböző alapok különféle kockázatokkal rendelkeznek. A befektetés kockázata abban rejlik, hogy nincs garantált hozam – ez az alap teljesítményétől függ. Ezek alapján pedig nemcsak nyerhetünk, hanem veszíthetünk is vele.
Szintén alacsony kockázatú minősítést kaptak a kötvények. Ezek olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amivel lényegében kölcsönt adunk a kibocsátójának. Ezért cserébe a kibocsátó vállalat vagy pénzügyi intézményt kamatot fizet, lejáratkor pedig a befektetett tőkét is visszaadja. A tőkét tehát nem bukhatjuk el, legfeljebb nyereségre nem teszünk szert. Az elérhető hozam pedig relatíve alacsony.
Közepes kockázatú megtakarítási formák
A befektetések világában a következő szintet a közepes kockázatú befektetések jelentik. Ide elsősorban a részvények és ETF-ek sorolhatóak. A részvény egy tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, azaz a befektetéssel tulajdonrészt szerzünk a vállalatban. A részvények értékét több tényező egyszerre befolyásolja, mint például a társaság teljesítménye, a piaci és gazdasági körülmények és a befektetői várakozások. Részvényesként két forrásból tehetünk szert hozamra: az árfolyam emelkedéséből és az osztalékból. A magasabb hozamért cserébe viszont nagyobb kockázatot kell vállalnunk.
Az ETF vagy tőzsdén kereskedett alap egy olyan befektetési alap, ami egy másik index, ágazat, régió vagy eszközcsoport teljesítményét követi le. Ezeket a tőzsdén lehet adni-venni, kockázatuk pedig számottevő. Ezt alapvetően az befolyásolja, hogy milyen eszközhöz igazodnak. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy széles részvénypiaci indexet követő ETF kevésbé kockázatos. Ezzel szemben ha egy feltörekvő piacra épít, kockázata jóval jelentősebb. A hozam tekintetében pedig akár számos eszköz hozamából részesedhetünk egyszerre.
Magas kockázatú befektetések: csak a bevállalósaknak
A kriptovalutákról az elmúlt években rengeteget lehetett hallani, népszerűségek rohamosan növekszik. A történetek hatalmas nyereségekről szólnak, miközben ezért a befektetők hatalmas kockázatot is vállalnak. De miért is? Mert az árfolyamok bármikor, előre megjósolhatatlanul és jelentősen változhatnak. A kockázat tehát a kiszámíthatatlanságban rejlik. Habár már pár másodperc alatt is nyereségre tehetünk szert, ugyanúgy megvan benne a bukás lehetősége is. Ez tehát már csak az igazán bevállalós befektetőknek ajánlott, kimondottan akkor, ha tisztában vannak a kripo-piac működésével.
A magas kockázatú befektetési lehetőségek közé sorolható a forex is. Ez a világ legnagyobb pénzügyi piaca, ahol devizákat cserélnek egymással a befektetők. A hozamlehetőség az árfolyamnövekedés kihasználásában rejlik. Az egyszerűség kedvéért, ha eurót vásárolunk 350 forintért, majd azt eladjuk 375 forintért, akkor nagyobb tételnél igencsak szép nyereséget jelent. A kereskedés a nap 24 órájában zajlik, a piac likviditása kiemelkedő. A kockázatot azonban növelheti a tőkeáttétel használata, ami a gyakorlott befektetőkön is kifoghat.
Szintén ebbe a csoportba sorolhatóak az olyan tőkeáttételes lehetőségek is, mint az opciók és a CFD-k, habár ezek kevésbé népszerűek. Az opciók lehetőséget nyújtanak a megtakarítóknak, hogy egy adott eszközt – például részvényt, devizát, aranyat – egy előre meghatározott áron vásároljanak vagy adjanak el egy bizonyos időpontban. Ezek működése összetett, kockázatuk jelentős. A CFD-k szintén származtatott eszközök, azonban itt a befektető úgy spekulál az árfolyam változására, hogy közben az eszközt valójában nem vásárolja meg. Ebben az esetben is jellemző a tőkeáttétel, ami jó esetben a nyereségünket, rossz esetben a veszteségünket növeli.
