A biztosítás nem kockázatmentes terület, így a pénzügyi felügyelet új elvárásokat támasztott a biztosítókkal szemben: ez az ár-érték arányban kedvezőbb biztosítások nyújtása és az ügyfelek jobb tájékoztatását. A szigorítás fokozatosan kerül bevezetésre, vagyis egy részét már 2025-ben megérzik a biztosítók, a másik részét pedig majd csak 2026-tól kell teljesíteniük. Nézzük meg, hogy ennek keretében a fogyasztók mire is számíthatnak!
Jól teljesítünk, de van még kihívás
A jegybank 2019-ben vezette be az új felügyeleti stratégiáját, azóta egyedi történetek persze voltak, de nem mindegy, egy felügyelet hogyan tud erre reagálni, és a probléma mennyire terjed szét a szektorban – fogalmazott a jegybank alelnöke, Kandrács Csaba a Sberbank 2022-es csődjére utalva. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanakkor állta a sarat, a problémát maradéktalanul orvosolva, ugyanis minden érintett kára megtérült.
Az is igencsak szép eredmény, hogy a lakossági ügyfelek vagyonarányosan hazánkban tartják a legtöbb pénzt befektetési alapokban, ráadásul a nyugdíjpénztárak teljesítménye is rendben van. A jegybank ugyanakkor számos kihívással néz szembe, amelyet a jövőben feltétlenül meg kell oldania. Az alelnök szerint többek között ilyen a kiberbűnözés elleni küzdelem, a kripto-piac szabályozása, illetve új fogyasztóvédelmi szabályok bevezetését is tervezik. Az MNB felügyeleti stratégiájában ugyanis kiemelt figyelmet szentel a fogyasztóvédelemnek, melynek részeként több formában is piacra kerültek már minősített fogyasztóbarát termékek.
Érkezik az Etikus biztosítás 2.0 szabályozói csomag
A fogyasztók védelmének további erősítése érdekében bevezetésre kerül az Etikus biztosítás 2.0 szabályozói csomag is. Ennek az előző verziója, az etikus életbiztosítás 2016-ban indult el. Ezek az intézkedések egyszerre több célt hivatottak elérni, mégpedig
- a félreértékesítés kiküszöbölése,
- a transzparencia növelése,
- a biztosítás költségeinek átláthatósága.
Ennek részeként lett egyébként bevezetve a teljes költségmutató (TKM) is. A program egyértelműen eredményes volt, ugyanis javult a szerződések fenntartásának aránya és mérséklődtek a TKM-ek. Mindezek mellett a közvetítői piac is megmaradt az alacsonyabb jutalékstruktúra ellenére, mégpedig úgy, hogy közben az életbiztosítások jövedelmezősége fennmaradt.
Időközben az uniós szabályozás is változott, és eljött az idő az első szabályozói csomagnál egy ráncfelvarrásra – fogalmazott Kandrács. Ennek eredményeképpen jött létre az Etikus biztosítás 2.0 csomag. Most pedig a biztosítások piacán tevékenykedő szereplőkkel együttműködve alakította ki a jegybank az új keretrendszert.
Biztosítás 2025: ez változik idén
A biztosítások kapcsán hozott intézkedések közül több is megvalósul még az idei évben. Az MNB ügyvezető igazgatója, Szeniczey Gergő azzal magyarázta az intézkedések szükségességét, hogy a hazai biztosítási piac továbbra is a jutalékversenyre épül, nem pedig a költségversenyre. A biztosítási termékek struktúráján is van még mit javítani, ugyanis az eszközalapokat nem feltétlenül az ügyfelek érdekei szerint alakítják ki. Jelenleg 348 eszközalap van a piacon, amelyekből 133-at szükséges módosítani vagy kivezetni a közeljövőben.
Szintén idei változás az úgynevezett összeférhetetlenségi ajánlás, ami a biztosítás közvetítőket érinti. A jegybank ugyanis nagyban eltérő egyedi ösztönzőket tárt fel a piacon, amelyek néhol az ügyfélérdekekkel szembe mentek. A biztosítókkal szemben elvárás lesz, hogy ugyanolyan jutalékokkal dolgozzanak, vagyis a biztosítás ajánlásakor ne a jutalék mértékére alapozza ajánlását a értékesítő.
2025-ben szintén találkozhatunk majd az úgynevezett welcome call (üdvözlő hívás) ajánlással is. Ennek a lényege, hogy az ügyfelek tisztában legyenek azzal, hogy az életbiztosítás számukra milyen következményeket jár együtt. Az intézkedés egyértelmű célja, hogy a biztosítás kapcsán felmerülő félreértéseket elkerüljék a biztosítók. A TKM-rendelet módosítása 2026-ban várható, ami az informáltság növelését fogja szolgálni.
