2024. május 17., péntek

Kockázati vagy megtakarítási életbiztosítás?

Az életbiztosítás esetében két típust szoktunk általában emlegetni. Ezek jelentősen eltérnek egymástól, más jellemzőik és céljaik vannak, így egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket választjuk. Az életbiztosítási termékek egyik nagy csoportja a megtakarításos életbiztosítás, a másik pedig a kockázati életbiztosítás. A kettő közüli választást arra érdemes alapozni, hogy a biztosítási termékkel milyen célunk van. Ehhez pedig érdemes tisztában lenni sajátosságaikkal. Ismerkedjünk meg mindkét típussal!

Ezt tudja a megtakarítási célú életbiztosítás

Ha van valami olyan célunk, amihez akár nagyobb összegre is szükségünk lehet – mondjuk az időskori anyagi biztonság megteremtése vagy gyermekünk életének pénzügyi megalapozása –, akkor több megoldás közül is választhatunk. A legoptimálisabb megoldás, ha egy olyan megtakarítási formát választunk, amivel hosszú távon tudjuk növelni pénzünk értéket, akár már kisebb összegű befizetések mellett is. Ekkor érdemes lehet elgondolkozni a megtakarításos életbiztosítás lehetőségén.

A nyugdíjkiegészítő biztosítás – vagy ahogyan sokan ismerik nyugdíjbiztosítás – is a megtakarításos életbiztosítás egyik típusa, amely a 65. életév betöltésével jár le. A megtakarítási célú életbiztosítások a lejáratkor fizetik ki a biztosított által befizetett összeget, természetesen a hozamokkal növelve. Olykor az is előfordul, hogy a biztosított elhalálozik a biztosítás lejárata előtt. Ekkor a biztosító a szerződésbe foglalt haláleseti szolgáltatást nyújtja a kezdeményezettnek. Ennek részeként pedig az addig befizetett összeget is a kezdeményezett kapja meg.

A megtakarításos életbiztosítás szerződésekbe foglalt haláleseti szolgáltatás összege nem jelentős, hiszen a termék inkább a megtakarítási célra fókuszál. Ezt a biztosítási terméket akkor érdemes választani, ha a szerződés időtartama során végig tudjuk fizetni a biztosítási díjat, ugyanis ekkor a megtakarított összegünk hónapról-hónapra növekszik. A szerződés lejáratával pedig jól járhatunk, hiszen a tulajdonunkba kerül az áhított összeg.

Mielőtt tehát megkötnénk a szerződést, érdemes alaposan átgondolni, hogy havi szinten mekkora az a befizetés, amelyet hosszú távon tudunk vállalni. Amennyiben túl nagy összeggel indulunk, majd valamilyen okból fel kell mondanunk a szerződést, akkor a visszavásárlási összeggel nem fogunk valami jól járni. Kimondottan igaz ez akkor, ha a felmondás a szerződés 2-3. évében történik.

Hagyományos vagy unit linked biztosítás?

A megtakarításos életbiztosítás befektetési verziója a hagyományos vagy a befektetési egységhez kötött, úgynevezett unit linked biztosítás. Ha a hagyományos verzió mellett voksolunk, akkor a biztosító dönti el, hogy a pénzt mibe fekteti be, így a biztosítási kockázat is őt terheli. Ez esetben a megtakarításra garantált hozamot kapunk. Amennyiben a tényleges hozam magasabb, mint az ígért, akkor annak 80-90%-át is megkapják az ügyfelek. Jelenleg ez a biztosítási termék nem túl kedvező, így érdemes lehet tovább nézelődni.

Jó megoldás lehet például a befektetési egységhez kötött életbiztosítás, ahol különféle eszközalapok közül választhatunk. Az eszközalap a biztosítási díjakat fekteti be, a biztosító ezt az összeget elkülönítve kezeli. Ezek az eszközalapok lényegében úgy működnek, mint a hagyományos befektetési alapok. A unit linked biztosításnál akár egyszerre több eszközalapot is választhatunk, ráadásul azt is mi döntjük el, hogy a biztosítás díját milyen arányban osszuk meg az alapok között. A biztosító a megfelelő döntéshozatalhoz minden releváns információt a rendelkezésünkre bocsát. Emellett pedig értékelik is az eszközalapokat annak kockázatosassága és potenciális hozama alapján.


A befektetési egységhez kötött nyugdíjbiztosításoknál nagyobb szabadságot kaphatunk befektetéseink kezelésében, mindezt úgy, hogy közben magasabb a hozam ígérete is. Ugyanakkor itt nekünk kell viselni a befektetés kockázatát. A biztosítók rengeteg ilyen terméket kínálnak, ezeknek eltérőek a költségeik, így minden esetben érdemes ezeknek utánanézni.

És a másik típus: a kockázati életbiztosítás

A megtakarítási jellegű életbiztosításokhoz képest a kockázati életbiztosítás halálesetre vonatkozó biztosítási védelmet kínál. A szerződés lejáratával a biztosított nem kap vissza pénzt, hiszen ez esetben a díjat azért fizetjük, hogy a tragédia bekövetkezése esetén a biztosító a rendelkezésre álljon. Ez azt jelenti, hogy a biztosítás összegét a kedvezményezett kapja. A kedvezményezett lehet egy vagy több személy, ezt a szerződés megkötésekor nekünk kell meghatározni. A biztosítási összeg nem képezi részét az örökségnek, ezt egyértelműen a kedvezményezett kapja.

A kockázati biztosítás személyre szabott, ugyanis a biztosítás díját olyan egyéni jellemzők határozzák meg, mint

  • a választott biztosítási összeg,
  • a biztosítás időtartama,
  • a biztosított életkorkora,
  • egészségi állapota,
  • foglalkozása,
  • sporttevékenysége,
  • hobbija.

Ezek az információk ahhoz szükségesek, hogy a biztosító felmérje, hogy mekkora kockázatot jelentünk számára, azaz hogy a védelemért cserébe mennyit kell fizetni. Ez esetben a kockázat arra utal, hogy mekkora annak az esélye, hogy a biztosítási időszak alatt a biztosítónak ki kell fizetnie az adott összeget. Gyakran előfordul az is, hogy a szerződés megkötésekor egészségi állapotfelmérést is kér a biztosító. Ez megvalósulhat egy egyszerű kérdőív kitöltésével, vagy lehet orvosi vizsgálat is.

Egyértelműen látható, hogy a megtakarítási célú és a kockázati életbiztosítás jelentősen eltér egymástól. Nem mindegy tehát az sem, hogy a kettő közül melyiket választjuk. Ha egy későbbi cél érdekében szeretnénk megtakarítani, akkor az előbbit, míg a halálesetre való felkészülés érdekében inkább az utóbbit érdemes választani. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük