2024. április 25., csütörtök

Útikalauz a unit-linked biztosítás világához

Sokat hallhatunk a befektetési egységhez kötött vagy úgynevezett unit-linked biztosításokról, azonban mégis keveset tudunk róla. Ez a biztosítási típus ötvözi a befektetés és az életbiztosítás jellemzőit, ahogyan azt az elnevezése is mutatja. Mondhatjuk akár úgy is, hogy ez egy olyan életbiztosítás, amely emellett rendelkezik befektetési-megtakarítási céllal is. De mit is kell tudni erről a típusú biztosításról?

Mi az a unit-linked biztosítás?

A befektetési egységhez kötött biztosítás tehát a vegyes életbiztosítások által biztosított szolgáltatásokat és a befektetési alapokkal kapcsolatos befektetési lehetőségeket vegyítik. A két tulajdonságából adódóan megfelelő használat mellett akár két legyet is üthetünk egy csapásra, ugyanis a biztosítást és a befektetést is letudhatjuk egyszerre.

A konstrukció esetében az ügyfél eldöntheti, hogy csak egyszer, a futamidő elején, vagy minden hónapba kívánja fizetni a megtakarítási összeget. A unit-linked biztosítások azon az elven alapulnak, hogy az ügyfél által befizetett díjakat egy befektetési alapokhoz hasonló eszközalapba helyezik. Ebből kifolyólag a szerződés lejáratkori, esetleg haláleseti kifizetés mértéke a választott alap hozamától függ. Ez tovább is visz ahhoz a gondolathoz, hogy maga a szerződő fél választja ki, hogy milyen alapba szeretné a pénzét helyezni.

Unit-linked biztosítás ≠ befektetési alap

A unit-linked biztosításokat gyakran emlegetik úgy, hogy a vegyes életbiztosítások és a befektetési alapok előnyeit egy csomagban kaphatjuk meg. Tény, hogy elsőre ránézésre sok hasonlóságot fedezhetünk fel. “A unit-linked biztosítás viszont jellemzően hosszútávra szóló, a visszavásárlás sajátosságai miatt nehezen készpénzzé tehető, befektetési elemet is tartalmazó biztosítás, és a hozzá kötődő ügyfélköltségek is jelentősen különböznek a befektetési alapokéitól.” – áll az MNB tájékoztatójában.

Mindkét konstrukciónál – gyakran ugyanazokhoz a vállalatokhoz tartozó – vagyonkezelők kezelik a befektetéseiket, majd azok értékét befektetési egységekben tartják nyilván. Ez minden esetben egyéni számlákon történik. A hagyományos életbiztosításokkal szemben tehát akár naponta is tudjuk figyelni a befektetési egységeink árfolyamváltozását.

Egyszeri díjas vs folyamatosan fizetendő biztosítások

Az egyszeri díjas biztosítások esetében értelemszerűen csak egyszer, a szerződés megkötését követően szükséges befizetni a díjat. Ez jellemzően nagyobb, 100-200 ezer forint közötti összeget jelent. A konstrukció rugalmassága révén arra is lehetőséget teremt, hogy havi, negyedéves, féléves vagy akár éves díjfizetés mellett egyszeri, rendkívüli összegeket is befizessen az ügyfél. Amennyiben ez nagy összegben történik, akkor elképzelhető, hogy az ügyfél számláján prémiumot (vagyis többletdíjat) írnak jóvá.

A unit-linked biztosításnál felmerülő költségek

Számos különféle költséggel kell számolni

A unit-linked biztosítások érthetőségét az is bonyolítja, hogy többféle, relatíve bonyolult költségek terhelik. Ugyanakkor ha ilyen típusú biztosítást szeretnénk kötni, mindenképpen érdemes ezeket a költségeket áttanulmányozni. Az alábbi költségekkel találkozhatunk:

  • Eladási és vételi árfolyam különbsége: A biztosítók gyakran a befektetési egységekre vonatkozóan meghatároznak egy vételi és egy eladási árfolyamot. Úgy veszik, hogy az ügyfél díjfizetésekor befektetési egységeket vásárol. A biztosítók szolgáltatásnyújtásakor pedig visszavásárolják ezeket a befektetési egységeket. Értelemszerűen ez eladási árfolyam a magasabb, azaz a díjból egy meghatározott részt levonnak.
  • Levonás a kezdeti költségeknél: A kezdeti költség azért fontos, mert ebből finanszírozza a biztosító az ügyfélszerzés költségét. A kezdeti befizetések valamekkora részét kezdeti egységként tartják nyilván. Ebből pedig egyéb egységtől eltérően költségrészt vonnak le. A levonás általában év elején történik és akár 10 éves időtartamra is vonatkozhat. 
  • Adminisztrációs költség: Az adminisztrációs vagy kezelési költség fix összegű, mértéke akár évente, az infláció mértékétől függően változhat.
  • Alapváltási díj: Amennyiben az ügyfél szeretné átrendezni a befektetései összetételét, akkor ezért díjat számíthatnak fel. Van, ahol már az első alkalommal felszámítják, de jellemző a második vagy harmadik alkalom utáni terhelés is. A díj mértéke is változó: lehet fix költség, de az áthelyezett összeg százalékában is megállapíthatják.
  • Biztosítási kockázati díj: A biztosítási kockázatért is számítanak fel költséget, aminek mértéke két tényezőtől függ. Egyrészt meghatározzák a szerződés egyedi jellemzőit, másrészt pedig a halálesetre vonatkozó fedezet mellé kért kiegészítő biztosítást. Az eszközalapok éves bruttó hozamában nem szerepeltetik a kockázati díjat, ez utána vonódik csak le. Azt is fontos tudni, hogy a kiegészítő biztosítások díja többnyire fix, míg a halálesetre vonatkozóé „mozgó”. Utóbbit az eszközalapokban lévő összes egység aktuális értéke határozza meg.

A szerződési feltételek között a biztosítók mindig feltüntetik a felmerülő költségeket. Ugyanakkor az ügyfelek ezek tényleges értékét gyakran csak akkor realizálják, amikor leszerződtek, vagy amikor megkapják az egyenlegértékesítőjüket.

Rendszeres nyomonkövethetőséget biztosít

A biztosítónak minden évben egyszer írásban kell informálni arról az ügyfeleket, hogy hogy áll a biztosításuk. Ezzel kapcsolatban feltétel, hogy minden évben ugyanarra a napra vonatkozzon. A tájékoztató levelet a fordulónap utáni 15 napon belül szükséges megküldeni. 

Ugyanakkor egy év hatalmas időtáv egy befektetés esetén, így ha van rá lehetőséged, rendszeresen ellenőrizd a befektetési egységek árfolyamát. A biztosítótól is lehet tájékoztatást kérni, azonban ennek díja van. Egyszerűbb megoldás lehet a biztosító honlapján, telefonos ügyfélszolgálatán vagy fiókjaiban személyesen tájékozódni.

Mielőtt belevágnál!

Mielőtt unit-linked biztosítási szerződést kötnél, érdemes átgondolni, hogy szükség lesz-e a futamidő előtt a befektetett pénzedhez. Ez azért fontos, mert a futamidő első 2-3 évében számottevő veszteséggel, de később is csak nagyobb költségek mellett juthatsz hozzá.

Az MNB tájékoztatójában arra is felhívja a figyelmet, hogy érdemes arra vonatkozóan is alapos tájékoztatást kérni, hogy összeg szerint milyen mértékű és típusú költségekkel kell számolnunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük