Habár a nyugdíj egy távoli időpontnak tűnik, érdemes mielőbb elkezdeni a felkészülést. Azt már régóta tudjuk, hogy az állami nyugdíjrendszer nem biztosít kellő nyugdíjat a komfortos megélhetéshez és anyagi stabilitáshoz. Ha pedig ehhez hozzávesszük a megélhetési költségek növekedését is, akkor hazánkban kimondottan rossz a helyzet. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy időben elkezdjünk felkészülni a nyugdíjas évekre és belevágjunk valamilyen nyugdíjcélú megtakarításba. Ennek az egyik formája a nyugdíjbiztosítás.
A nyugdíjbiztosítás egy hosszú távú megtakarítási forma, amelyet adókedvezménnyel is támogat az állam. Ugyanakkor nem csoda, ha elakadunk a témában: a típusai, jellemzői, adózása és a költségeket szemléltető TKM mutató miatt bonyolultnak tűnhet. A cikkben segítünk kibogozni ezeket a szálakat.
Mi az a nyugdíjbiztosítás?
A nyugdíjbiztosítás egy hosszú távú, nyugdíjcélú életbiztosítási forma. A biztosítás legfőbb célja, hogy a nyugdíjas évekhez plusz anyagi forrással szolgáljon a biztosítottnak. Ezért cserébe a biztosító rendszeres vagy eseti befizetéseket vár el. Az összegyűjtött pénz általában a nyugdíjkorhatár elérésekor válik hozzáférhetővé, azonban bizonyos esetekben – például rokkantság vagy haláleset bekövetkezésekor – is teljesítheti a biztosító a kifizetést.
A nyugdíjbiztosítás népszerűsítése érdekében az állam adókedvezménnyel támogatja ezt a jogszabályban foglalt feltételek megvalósulása esetén. Ráadásul többféle típusa is elérhető, így mindenki megtalálhatja a megfelelő kockázatú, hozamú és költségű konstrukciót.
Milyen típusai vannak?
Jellemzően két fő típust szokás megkülönböztetni a nyugdíjbiztosítás területén. Az egyik a hagyományos vagy klasszikus biztosítás, a másik pedig a befektetési egységhez kötött vagy unit-linked biztosítás.
A klasszikus nyugdíjbiztosítási termékek esetében a biztosító dönti el, hogy a biztosított által befizetett díjakat hogyan kezeli és fekteti be. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító kifizeti a szerződésben megállapított összeget. Ez a típus kevésbé kockázatos, kiszámíthatóbb, ráadásul gyakran valamilyen garantált kamatot vagy szolgáltatási elemet is biztosít.
Ezzel szemben a unit-linked termékeknél a biztosított megválaszthatja, hogy a biztosító milyen típusú és kockázatú befektetésbe (eszközalapba) fektessen be. Értelemszerűen ez esetben a megtakarítás értékét a választott befektetés teljesítménye határozza meg. Ebben az esetben a kockázatot a biztosított viseli, így ha a befektetés kevésbé teljesít jól, akkor alacsonyabb hozamra tehet csak szert. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ezek a konstrukciók hosszabb távon magasabb hozamszerzési lehetőséggel kecsegtetnek, azonban nagyobb kockázattal is járnak.
Kinek éri meg nyugdíjbiztosítást kötni?
Alapvetően azt mondhatjuk, hogy a nyugdíjbiztosítás mindenki számára előnyös lehet. Az állami nyugdíj nem elegendő a kényelmes megélhetéshez, így érdemes azt további anyagi forrással kiegészíteni. Ennek egy kiváló, adókedvezménnyel is támogatott formája ez a biztosítás.
A nyugdíjbiztosítás azoknak éri meg, akik
- számára fontos a stabil anyagi jövő,
- nyugdíjcélú megtakarítást szeretnének kötni,
- a megtakarítás mellett fontosnak tartják a biztosítást is,
- közép- vagy hosszú távon kívánnak megtakarítani,
- fontos az adókedvezmény megtakarításuk után.
Mennyibe kerül a biztosítás?
A nyugdíjbiztosítás díja alapvetően attól függ, hogy milyen konstrukciót választottunk. Éppen ezért jelentős különbségek lehetnek a vállalt kockázat, a hozamígéret és az egyedi feltételek miatt. Általánosságban elmondható, hogy a klasszikus biztosítás költségszerkezete átláthatóbb, alacsonyabb díj mellett vehető igénybe. A unit-linked biztosításokért azonban jobban zsebbe kell nyúlni, hiszen számos díjtétel terheli a biztosítottat.
Ezen felül kétféle fizetési rendszert szokás említeni: a rendszeres és az egyszeri biztosítást. Az egyszeri biztosítások díját a szerződés megkötésekor azonnal meg kell fizetni. A rendszeres biztosítások díját pedig a szerződéstől függően havonta, negyedévente, félévente vagy évente szükséges rendezni. A legtöbb biztosítási szerződés a rendszeres vagy egyösszegű díjak mellett lehetővé teszi az eseti befizetéseket is.
A különféle konstrukciók összehasonlításakor érdemes a költségeket is megvizsgálni, amiben hasznunkra lehet a Teljes Költség Mutató, azaz a TKM. Ez megmutatja, hogy a szerződés megléte átlagosan mekkora éves költséggel jár a megtakarításra vetítve. A megfelelő biztosítási termék kiválasztásához tehát nemcsak a hozamígéreteket, hanem a költségeket, így a TKM-et is érdemes figyelembe venni.
Mit jelent az adókedvezmény a nyugdíjbiztosítás esetén?
A nyugdíjbiztosítás egyik legfőbb előnye, hogy az állam adókedvezménnyel támogatja. Ez azt jelenti, hogy az adott évben befizetett biztosítási díjakra 20%-os személyi jövedelemadó-visszatérítés jár. Ennek az összege legfeljebb évi 130 ezer forint lehet. Fontos tudni, hogy ezt az összeget nem a bankszámlánkra utalják ki, hanem hozzáadódik a meglévő egyenleghez.
Amennyiben a nyugdíjbiztosítás mellé másik öngondoskodási terméket (pl. NYESZ és önkéntes nyugdíjpénztár) is választunk, akkor akár évi 280 ezer forint értékben kaphatunk visszatérítést.
Mikor juthatunk hozzá a nyugdíjbiztosítás összegéhez?
Főszabály szerint akkor, amikor a nyugdíjra vagy a szerződésben meghatározott egyéb biztosítási eseményre való jogosultság keletkezik. Ez általában a nyugdíjkorhatár elérése szokott lenni. Ekkor a kifizetés kedvezményes adózású, a hozam pedig adómentesen vehető fel.
Ha a kifizetési igényt ezen megjelölt időpont előtt nyújtjuk be, azt visszavásárlásnak nevezik. Ebben az esetben a kifizetés összegét a visszavásárlási táblázat határozza meg a lejárattól hátralévő biztosítási idő függvényében. Fontos tudni, hogy ezért a biztosító magas díjakat számíthat fel. Arról nem is beszélve, hogy ekkor az adókedvezmény 20%-kal növelt összege kötelezően visszafizetendő.
