Azt már mindenki jól tudja, hogy befektetéseinket érdemes diverzifikálni, vagyis megtakarításunkat többféle eszközbe helyezni, hogy ezzel csökkentsük a kockázatunkat és növeljük hasznunkat. Befektetéseinket többféle módon is diverzifikálhatjuk:
- állampapírokkal,
- befektetési alapokkal,
- kötvényekkel,
- részvényekkel
- vagy akár ingatlanokkal is.
Míg az állampapírokról és a befektetési alapokról sok szó esik, addig a kötvények és részvények, mint lehetséges megtakarítási formák mellőzve vannak. Bár a részvények és a kötvények is az értékpapírok közé sorolhatóak, jelentős különbségek vannak közöttük. A két befektetés eltér például az elérhető hozam és a befektető által vállalt kockázat tekintetében is.
Nézzük meg alaposabban, hogy mit kell tudni a két értékpapírról, illetve mik a részvények és kötvények közti különbségek.
Ezt kell tudni a kötvényekről
A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amiben a kötvény kibocsátója arra vállal kötelezettséget, hogy az abban megjelölt kamatot és névértéket előre meghatározott időpontban kifizeti a kötvény tulajdonosa számára.
Leegyszerűsítve ez annyit tesz, hogy a kötvényt kibocsátó cég a futamidő végén kifizeti a kötvény kamatokkal növelt értékét azoknak, akik megvásárolták az adott értékpapírt. Kötvényeket jellemzően vállalkozások bocsátanak ki, de lehetősége van erre a közintézményeknek (például az önkormányzatoknak), a bankoknak, vagy akár az államnak is.
Kamatozás alapján a kötvényeknek három típusa különböztethető meg.
- Fix kamatozású kötvény: a kamatát a névérték egy adott százalékában határozzák meg, értéke a futamidő alatt változatlan.
- Változó kamatozású kötvény: kamata szintén a névérték egy adott százalékában van kifejezve, de mértékét valamilyen referencia-hozamhoz (pl. LIBOR, BUBOR, jegybanki alapkamat) kapcsolják.
- Zérókupon kötvény: ennél a kötvénynél nincs kamat, így a nyereséget nem kamatfizetés formájában szerezhetjük meg. Ehelyett kibocsátáskor a kötvényt névérték alatti árfolyamon lehet megvásárolni, a futamidő végén pedig a teljes névérték összege visszafizetésre kerül. Ebben az esetben tehát árfolyamnyereséget lehet elérni.
Emellett vannak olyan kötvények is, amik a fenntarthatóságot, környezetvédelmet szolgálják. Ezek a zöld kötvények, amelyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek.
Minden, amit a részvényekről tudni érdemes
A részvény tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapír, vagyis a részvény megvásárlásával a befektető tulajdoni hányadot, szavazati jogot és osztalékjogot szerez a kibocsátó vállalatban. A részvényekből két formában származhat hasznunk: az osztalékból és az árfolyamnyereségből.
A nyereségszerzés jellemzően két esetben lehetséges:
- ha cég nyereséget termel, amiből a részvényeseknek is juttatnak osztalék formájában,
- ha a részvényünket magasabb árfolyamon adjuk el, mint amennyiért vettük, akkor pedig árfolyamnyereséget realizálhatunk.
Ehhez azt is fontos tudni, hogy a kötvényekkel ellentétben a részvények nem rendelkeznek lejárattal. Részvényeket pedig pénzügyi intézmények és vállalkozások bocsáthatnak ki.
A részvényekkel kapcsolatban négy alaptípust érdemes megismerni:
- Törzsrészvény: A törzsrészvény nem biztosít kamatot, de osztalékot fizethet, mindenféle tulajdonosi jogot biztosít, azonban nem váltható vissza.
- Elsőbbségi részvény: A törzsrészvényhez képest több jogot vagy előnyt biztosítanak. Elképzelhető, hogy ezek a részvényesek hamarabb kapnak osztalékot vagy valamilyen egyedi szavazati joguk van.
- Dolgozói részvény: Ezeket az értékpapírokat a vállalat dolgozói kaphatják meg, mint a juttatás egyik formája.
- Kamatozó részvény: Ez lényegében a betét és részvény szerelemgyereke, ami adott kamatot biztosít tulajdonosának, de osztalékhoz való jogot is nyújt. Ez hazánkban nem túl gyakori.
Kötvények és részvények közti különbség: A jogviszony jellege
Az első különbség már az értékpapír által biztosított jogviszonyban megmutatkozik:
- Részvény megszerzésével magunk is a cég tulajdonosaivá válunk, ezáltal szavazati jogot szerzünk a vállalkozásban.
- A szavazati jog mértéke annál nagyobb, minél magasabb a tulajdoni arányunk a cégben.
- A részvény birtoklásával jogosultságot szerzünk a taggyűléseken való részvételre, ahol olyan témákban dönthetünk, mint az osztalékfizetés mértéke, esetleg a nyereség visszaforgatása, valamint különböző beruházási ötletek megvalósítása vagy elvetése.
- Kötvény vásárlásakor egy vállalkozásnak viszont csak hitelezői leszünk.
- A kötvények tehát nem biztosítanak többletjogokat.
- Kötvény birtoklásával mindössze a kamatfizetésre és a névérték visszafizetésére vagyunk jogosultak.
Kötvények és részvények közti különbség: A jövedelem típusa
- Részvények esetében is kétféle jövedelemről beszélhetünk:
- Az egyik az osztalék, amelyet a vállalkozás az adózott eredményéből fizethet.
- A másik az árfolyamnyereség, amelyet a részvényünk eladásával szerezhetünk meg, amennyiben az eladási árfolyam magasabb, mint a vételi árfolyam. Természetesen, ha alacsonyabb, akkor árfolyamveszteségek szenvedünk el.
- Kötvények esetében az elérhető jövedelem a kamat, valamint a futamidő végén a visszafizetett névérték. Mindkét összeg mértéke nagyjából előjelezhető, még változó kamatozás esetén is.
A kétféle jövedelem adóvonzata a tavalyi év során változott meg. Az osztalék után 15% személyi jövedelemadót, valamint 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Külföldi pénznemben megszerzett osztalék esetében az adó mértékét szintén a külföldi pénznemben kell megállapítani, majd forintban megfizetni a jövedelem megszerzésének napján érvényes árfolyam alapján.
A kamatból származó jövedelem esetén 15% személyi jövedelemadót kell megfizetni, valamint 2023. nyara óta a 13%-os szociális hozzájárulási adó is terheli. Ezt a legtöbb esetben már a kifizető levonja a nyereség értékéből, ezáltal már az adóval csökkentett értéket kapjuk kézhez. Az SZJA fizetést néhány befektetési formánál azonban megúszhatjuk, erről ebben a cikkünkben olvashatsz részletesebben.
Kötvények és részvények közti különbség: A kockázat
- A részvények alapvetően kockázatosabb befektetési formának minősülnek, hiszen nem tudható, hogy milyen nyereség érhető el tartásukkal. Az árfolyam változása előre nem látható, több tényező befolyásolja, az osztalék mértéke pedig bár előre becsülhető, de változhat a cég által elért éves nyereségtől, vagy a cég osztalékpolitikájától függően. Hiába nyereséges az adott vállalkozás, a menedzsment dönthet arról, hogy az adott évben nem fizet osztalékot, hanem visszaforgatja nyereségét fejlesztések érdekében, vagy akár saját, korábban kibocsátott részvényeinek visszavásárlásának céljából.
- A kötvények esetében fix kamatozás esetén a kamat mértéke előre ismert. A kockázatot az okozza, hogy magas inflációs környezetben, ha az infláció mértéke meghaladja a kamatozás mértékét, akkor befektetésünk veszíthet reálértékéből. Állampapírok esetében léteznek inflációkövető konstrukciók, amelyek esetében a kamatozás mértéke a KSH által közzétett hivatalos infláció mértékével emelkedik. A befektetett összeg, vagyis a kötvény névértéke azonban a kamatfizetés mértékétől függetlenül is inflálódik a magas infláció hatására.
A kibocsátó vállalkozás csődje esetén is eltérő kockázati faktor rejlik a két befektetési lehetőségben. Csőd esetén a hitelezők követeléseinek kielégítése előnyt élvez a tulajdonosok követeléseivel szemben. A kibocsátó csődje esetén tehát a kötvényeknél kisebb kockázattal kell szembe néznünk.
Összességében bár mindkét befektetési forma kockázatot hordoz magában, a kötvénybefektetések kisebb kockázattal rendelkeznek. A választás a két befektetési forma között nehéz, így mindenképp érdemes megismerni a kötvények és részvények közötti különbségeket. A legtöbb befektető a diverzifikáció érdekében mindkettőből tart a portfóliójában.
