A béren kívüli juttatás vagy cafateria a munkabéren kívül járhat a dolgozóknak. A munkáltatók legtöbbször ezt SZÉP Kártya formájában biztosítják a munkavállalóknak, ugyanis a kormány többször igyekezett kedvezőbbé tenni kondícióit. A béren kívüli juttatásokat kínáló munkáltatók vonzóbbak lehetnek a munkavállalók számára, ugyanis a versenyszférában ez lehet az egyik módja annak, hogy megkülönböztessék a cégek magukat más vállalatoktól és megszerezzék a tehetséges munkaerőt. Ugyanakkor több olyan juttatás is van, amit mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak érdemes lehet megismerni. Ezen belül vannak adómentes és kedvezményes adózású juttatások is. A cikkben ezt a témát járjuk most körbe.
Mi lehet adómentes béren kívüli juttatás?
Az adómentes juttatásoknak több formája is van:
- sportrendezvényre belépőjegy: minden évben adómentes a minimálbér összegéig,
- kulturális rendezvényekre vagy kulturális szolgáltatások igénybevételére belépő: ebbe a kategóriába olyan lehetőségek tartoznak, mint a kiállítás, színház, táncelőadás, cirkusz, könyvtári beiratkozás. Ez ugyanúgy a minimálbér összegéig adómentes.
Értelemszerűen ahogy változik a minimálbér összege, úgy változik az adómentesség értékhatára is.
Szintén adómentesség vonatkozik
- az óvodai, bölcsődei támogatásra, amiből akár az étkezést is lehet finanszírozni,
- a járványügyi szűrővizsgálatra, védőoltásra,
- kerékpár használatára (az elektromosra is érvényes),
- car sharing szolgáltatásokra,
- munkaruha nyújtására és
- iskolán kívüli továbbképzésekre.
A fenti lehetőségek a költségek mértékéig mind adótól mentesek.
A felsoroltakon túl ide tartozik az ingyenes vagy kedvezményes számítógép használat is, amire nincs költséghatár megszabva. A távmunka költségtérítés is elérhető, ami havi szinten adható annak a dolgozónak, aki otthonról dolgozik. Ez a béren kívüli juttatás a minimálbér 10 százalékáig adómentes. Ez idén 20 ezer forintos összeget jelent.
Olyan juttatások is vannak, amire nem is gondolnánk!
Valószínűleg sokan nem tudnak róla, de az adómentes juttatások közé sorolható az összeghatár nélküli kegyeleti ellátás és a temetési segély is. Míg az előbbinek nincs nevesítve a juttatást igényelhetők köre, addig az utóbbinál a kifizetésben maga a dolgozó, az ő közeli hozzátartozója vagy házastársa részesülhet.
Amennyiben egy káresemény következtében a munkavállaló lakóhelye olyannyira károsodik, hogy azt szükségessé válik felújítani, akkor kérhető segély e célból is. Természetesen ez is adómentes.
A munkáltató a dolgozó munkába járását is adótól mentesen támogathatja. A távolsági menetjegyek és bérletek kifizetése számla alapján történhetnek az azon szereplő összegben. A munkáltatónak ez esetben minimum az összeg 86 százalékát kell megtéríteni. A helyközi közlekedés bérlettámogatása úgy lehetséges, ha az a munkavégzéshez kell. Az autóval való utazásnál kilométerenként 18-30 forint közötti támogatást lehetséges adni.
Adómentes támogatás adható a szállásban is, ám ennek szigorú feltétele van: a munkavállalónak nem lehet 50 százaléknál nagyobb tulajdoni hányada olyan lakóingatlanban, amely más által haszonélvezettel nincs terhelve.
Nem adómentes, de kedvezményes adózású
A béren kívüli juttatások egy másik része bár nem adómentes, de kedvezményes adózású. Ez azt jelenti, hogy kell utána adózni, de kevesebbet. Az alapjövedelem után 15 százalékos Személyi Jövedelemadót és az adóalap 1,18-szorosa után 13 százalékos Szociális Hozzájárulási Adót kell fizetni. Ez összesen 33,04 százalékos adóteher. Néhány béren kívüli juttatás esetén ennél kedvezőbb adózási szabályok lehetnek érvényben. Sőt az is előfordulhat, hogy a juttatással kapcsolatos szabályozás év közben módosul, ahogyan az a SZÉP Kártyánál is megvalósult. Ennél az éves keret 450 ezer forint volt, ami idén kivételesen 650 ezer forintra bővült. Ezen felül pedig felhasználhatóságát is kiterjesztették. A rekreációs keretig a Kártya adóterhe 28 százalékos. A kedvezményes adózású összegen felüli rész egyes meghatározott juttatásnak számít. Ez azt jelenti, hogy ahogyan a munkabér, úgy ezt a részt is 33,04 százalékos adó terheli.
Ugyanide sorolhatóak az úgynevezett célzott juttatások. Ezek lehetnek nyugdíjcélú és egészségpénztári juttatások is. Ezen béren kívüli juttatások többek között felhasználhatóak fogászati kezelésre, szűrővizsgálatokra, szemüvegre, sőt, még a lakáshitel törlesztésére is.
Hogy van ez az önsegélyező pénztárnál?
A egészségpénztárakkal sokszor együttműködésben álló önsegélyező pénztárak ezzel eltérő adózási szabályokkal állnak szemben. A dolgozónak egyéb jövedelemként kell az adót fizetni a pénztári befizetésekből igényelt szolgáltatás értéke után. Ekkor a szolgáltatás értékének 89 százaléka az adóalap, erre fizetendő 13 százalék Szociális Hozzájárulási Adó és 15 százalék Személyi Jövedelemadó. Az igénybe vett szolgáltatásnak tehát a 24,92 százaléka az adóteher. A célzott önsegélyező pénztári szolgáltatásokhoz sorolható a lakáshitel törlesztés, a kisgyermekes családoknak igénybe vehető juttatások sokasága (pl. a szülés és gyermeknevelési szolgáltatás, örökbefogadás, nagycsaládosok jövedelem kiegészítése), az álláskeresési járadék kiegészítése, illetve a megváltozott munkaképességűeknek elérhető jövedelempótlás is.
A munkavállalók részesülhetnek ajándékutalványban is, de csak alacsony összegben. Egészen pontosan a termék vagy szolgáltatás értéke legfeljebb a minimálbér 10 százaléka lehet. A juttatás után 33,04 százalék az adó.
A munkáltató a munkavállalókra köthet csoportos kockázati életbiztosítást is. A biztosítás feltétele, hogy minimum 2 biztosított legyen. Ennek a béren kívüli juttatásnak az adóterhe szintúgy 33,04 százalék.
Néhány juttatás nem mondható cafeterianak, de adózás tekintetében ide tartozik. Ide sorolható, ha a dolgozó üzleti út alatt étkezik, vagy a céges telefont magánügyek intézésére használja.
