Idén júniusban a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete bruttó 566 800 forint, míg a kedvezményekkel megállapított nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset tekintetében 16,0, a nettó átlagkeresetnél 15,9 százalékos növekedés ment végbe egy év alatt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ugyanakkor a júniusi még mindig 20 százalék feletti – egészen pontosan 20,1 százalékos – infláció mellett a reálkereset 3,4 százalékos mérséklődést szenvedett el.
Egyaránt nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset is
Az átlagkereset idén júniusban 566 800 forint a teljes munkaidőben dolgozók esetében, míg a kedvezmények figyelembevételével kalkulált nettó átlagkereset 390 900 forintot tett ki. A KSH adataiból kiderült, hogy tavaly júniushoz képest a bruttó átlagkereset 16,0, a nettó pedig 15,9 százalékkal emelkedett.
A rendszeres bruttó átlagkereset – vagyis amelyben figyelmen kívül hagyják a prémiumot, jutalmat és az egyhavi különjuttatást – nagyjából 525 300 forintra tehető. Ez egy év viszonylatában 14,9 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanez
- a vállalkozások körében 531 ezer,
- a költségvetésben 503 200 ezer,
- a nonprofit szektorban 532 100 forint volt.
Ez rendre 15,9, 12,8, valamint 10,7 százalékos növekedést jelent a múlt év ugyanezen időszakához képest. A kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 376 900 forint volt, a kedvezményekkel együttesen számított összeg pedig 390 900 forint volt júniusban. Ez tavaly június hónapjához viszonyítva 16,0 és 15,9 százalékos emelkedést jelent.
Közel egy éve csökkennek a reálkeresetek
Idén június volt a tizedik olyan hónap, amikor a reálkeresetek mérséklődtek. A hónapban ez 3,4 százalékos csökkenés volt szemben a 20,1 százalékos júniusi inflációval. A bruttó mediánkereset 450 ezer forintot tett ki, ami 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A kedvezményekkel kalkulált nettó kereset mediánértéke 312 ezer forint volt. Ez szintén növekedésnek számít, mégpedig 15,6 százalék volt egy év alatt.
A májusi bérdinamika még a június havi szintnél is magasabb volt: a bruttó átlagbér 17,9, a nettó pedig 17,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Ráadásul a vállalatok körében 20 százalékos volt a bruttó emelkedés mértéke. Ez egyben azt is jól szemlélteti, hogy a fizetések továbbra is az infláció alatt kullogtak. Augusztusban viszont már valószínűleg reálbérfordulatra számíthatunk, ugyanis a bérdinamika ekkor már felülkerekedhet a fogyasztói árindexen.
Nagy Márton: augusztusban ismét növekedhetnek a reálbérek
A KSH Statisztikája szerint idén júniusban az átlagkereset 566 800 forint volt. Ez egy év alatt 78 ezer forintos növekedésnek számít. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében erre az adatra hivatkozva azt is hozzátette, hogy 2010 óta lényegében a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is a triplájára emelkedett.
Nagy Márton úgy fogalmazott, hogy „az év egészében dinamikus maradt a fizetések növekedése, miközben történelmi mélypontra csökkent a regisztrált álláskeresők és 4,8 millió fő közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma”. A miniszter kiemelte, hogy a kormány hatékonyan kezdte letörni az inflációt, többek között a megemelt kötelező akciózás és az online árfigyelő leszorították és harmadával mérsékelték az inflációt, ami már év vége előtt egy számjegyűre csökkenhet.Ebből kifolyólag pedig„júliusban megállhat a reálbércsökkenés, a fizetések vásárlóereje pedig augusztustól újra növekedhet, ezáltal a bérek 2023-ban összességében megőrizhetik reálértéküket”.
Ezzel ismét lehetővé válik az elmúlt években tapasztalt, éves viszonylatban átlagosan 5 százalékot meghaladó reálbér-növekedési ütem helyreállítása. A gazdaságfejlesztési miniszter hangsúlyozta, hogy a hazai családok és a munkahelyek megóvása miatt szükségszerű és nemzetgazdasági érdek a reálbérek csökkenésének megakadályozása, illetve annak növelése. A fogyasztás növelésének ugyanis ez adja az alapját, ami pedig kulcsfontosságú tényező a gazdasági növekedés megvalósításához.
