2023. december 5., kedd

Az infláció továbbra is csökkenti a béreink értékét

Annak ellenére, hogy a bérek márciusban 16,6 százalékkal emelkedtek, a rendkívül magas infláció azt eredményezi, hogy a fizetések még kevesebbet érnek.

Tovább folytatódik a bérek növekedése

A hazai munkaerőpiacon továbbra is erőteljes ütemben növekednek a bérek. Bár a korábban hónapról-hónapra gyorsuló spirál lassulni látszik a rendszeres bérek esetében, részben a bázishatások miatt. Ugyanakkor az átlagbér növekedése gyorsul. Az éledező gazdasági környezet lassulása és a magas kamatemelések mellett érthető, hogy elindult ez a folyamat. De nem lehet teljes mértékben kizárni az ár-bér spirál jelenségét, különösen, ha további béremelések is bekövetkeznek az év során. Az előző év 17,6 százalékos bérnövekedési üteme után idén a 14 és 16 százalékos minimálbér-emelések segítségével az éves béremelkedés mértéke valamivel meghaladhatja a 15 százalékot. Azonban ha a munkaerőpiaci feszültség jelenlegi szinten marad, akkor az évközi béremelések miatt ez még magasabb is lehet.

Az erőteljes minimálbér-emelések és az alapbérdinamika eredményeként előreláthatólag csak körülbelül 3 százalékos éves átlagos nettó reálbércsökkenéssel kell számolni még a prognosztizált magas infláció figyelembevételével is, mivel az infláció a második félévben látványosan csökkenhet több okból kifolyólag, ezáltal támogatva a vásárlóerő stabilitását.

Az átlagbérek alakulása és az infláció

2023 márciusában a bruttó átlagbér 577 900 forint volt, a nettó átlagkereset pedig kedvezmények nélkül 384 300 forint volt. Mind a bruttó, mind a nettó átlagbér 16,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Bár a növekedés üteme meglepő volt, ha figyelembe vesszük a márciusi éves 25,2 százalékos inflációt, akkor ez egy 6,9 százalékos reálkereset-csökkenést eredményez – vagyis hiába nőttek a bérek, a fizetések most közel 7 százalékkal kevesebbet érnek, mint 2022 márciusában.

2023 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900 forint volt. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 398 000 forint.

Az idei év eddig, az első három hónap tekintetében a bruttó és nettó keresetek 10,8 százalékkal emelkedtek. Míg az infláció ebben az időszakban 25,4 százalékos volt.

Ez azt jelenti, hogy idén a fizetések értékéből 11,6 százalékot veszítettünk el.

Különböző béremelések tapasztalhatók

Márciusban jelentős eltérések mutatkoztak a költségvetési és a vállalati szektorban alkalmazott béremelések között. Míg a költségvetési szervezeteknél az átlagos béremelés mindössze 10,4 százalék volt, addig a vállalatoknál elérte a 18,7 százalékot.

Az ágazatok közül a legnagyobb béremelkedést tapasztalták a következő területeken:

– bányászatban (30,3 százalék),

– feldolgozóiparban (22,8 százalék),

– adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén (20,5 százalék).

A legkisebb béremelés azokat az ágazatokat jellemezte, ahol az állam a legnagyobb munkáltató:

– művészet, szabadidő, szórakoztatás területén (9,9 százalék),

– humán-egészségügyi és szociális ellátásban (10,9 százalék),

– közigazgatásban (10,1 százalék) és oktatásban (11,1 százalék).

Az ágazatok között tehát jelentős különbségek mutatkoznak, amelyek valószínűleg az egyének szintjén is nagy eltéréseket eredményeznek: sokan lehetnek, akiknek egyáltalán nem emelkedett a bérük, míg mások, különösen az iparban dolgozók esetében, a reálbérem is növekedhetett. Ez az munkaerőért folytatott verseny eredménye. Ugyanakkor látható, hogy az állami szektorban is szükség lenne a keresetek valorizálására.

Változás az infláció tekintetében

A változásra a második félévben, az utolsó hónapokban kerülhet sor az infláció terén, amikor a bázishatás következtében az elemzők szerint az infláció már jelentős mértékben mérséklődhet. Az elemzők szerint az egész 2023-as évben a bérek növekedése nagyjából a márciusi szint körül alakulhat. Ugyanakkor, figyelembe véve az idei év sajátosságait, ez valószínűleg inkább az előrejelzési sáv alsó részét jelzi. Több vállalat ugyanis csak tavasszal kötötte meg az új bérmegállapodásokat, ami tovább növelheti az átlagbérek növekedését. Ugyanebbe az irányba hat az évközbeni bérmegállapodás is a közszféra bizonyos szegmenseiben.

Ugyanakkor, annak ellenére hogy idén a bérek növekedési üteme 16-17 százalék körül alakulhat, az ING Bank továbbra is a vásárlóerő csökkenésével számol. Az idei átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésük ugyanis 19 százalék körülre teszi a várható mutatót. Az év során azonban másik történet kerül előtérbe. Az év vége felé, az infláció csökkenésével párhuzamosan visszatérhet a pozitív reálbérnövekedés. A kérdés az lesz, hogy ez vajon növeli-e a keresletet és így az inflációs kockázatokat, vagy pedig a megtakarításokat és így fékező hatása lehet a növekedésre. Véleményük szerint inkább az utóbbi lesz jellemző, tekintettel arra, hogy a háztartások jelentős része felhasználta megtakarításait az extrém infláció hatásának kompenzálására. Tehát a reálkeresetek növekedése inkább a megtakarításokat növelheti, így kevésbé az inflációs kockázatokat mutatva, sokkal inkább lefelé irányuló növekedési kockázatok azonosíthatók ezzel kapcsolatban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük