Mindössze egy negyedév leforgása alatt lényegesen növekedett azoknak a fiataloknak az aránya, akiknek van megtakarítása. A megkérdezettek egyharmada legfeljebb egy hónapig húzná ki, ha elveszítené jövedelmét. Emelett csupán 11 százalékuk rendelkezik akkora tartalékkal, ami egy évet meghaladóan is elegendő lenne. A huszonévesek körében az átlagos megtakarítás 783 ezer forint volt.
A megtakarítás még mindig sokak számára elérhetetlen
A K&H ifjúsági index szerint míg idén az első negyedévben a 19-29 év közötti fiatalok 49 százaléka, addig a másodikban 56 százalékuk rendelkezett félretett pénzzel. A megtakarítás tekintetében kettősség látható. Egyik oldalon pozitív, hogy bővült a tartalékkal rendelkező fiatalok aránya, a másik oldalon viszont még mindig magas azok aránya, akik rendszeres jövedelmük elvesztése esetén nem tudnának megélni.
A korábbi 49 százalékos szinthez képest már 56 százalékra emelkedett a megtakarítással rendelkező fiatalok köre. Mindazonáltal az új szint megfelel a felmérés első negyedéves eredményeinek, vagyis a fiatalok korrigálták a korábbi csökkenést. Mondhatjuk akár úgy is, hogy sok fiatal télen felélte spórolt pénzét, majd a második negyedévben ismét el tudott kezdeni takarékoskodni.
Azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a 2015 és 2020 közötti időszakban ez az arány jóval 50 százalék alatt volt. Az elmúlt időszakban pedig a pandémia miatt a fiataloknak 2020 harmadik és negyedik negyedévében 40 és 46 százaléka rendelkezett megtakarítással. Ez 2021 első negyedévétől kezdődően 60 százalék körül állandósult egészen tavaly év végéig. Mindent összevetve hosszabb távon is javulás látható az eredményekben.
Mennyi ideig tart ki a spórolt pénz?
Első ránézésre úgy látszik, hogy visszaáll a korábbi tendencia, azonban a kutatás eredményei szerint még mindig kimondottan magas azoknak az aránya, akik csak néhány hónapig lennének el megtakarításukból, ha elvesztenék jövedelmüket. A kutatásból kiderült, hogy a megtakarítás csak egy hónap megélhetését fedezi a fiatalok 33 százaléknál. Ez az első negyedévben még 38 százalék volt.
A felmérésben résztvevő fiatalok 30 százaléka egy negyedévig lenne el tartalékából, ha nem lenne jövedelme. Az első negyedévben arányuk csupán 23 százalékot tett ki. A legfrissebb eredmények szerint pedig a fiatalok 37 százaléka rendelkezik olyan összegű megtakarítással, amivel három hónapnál tovább is ki lehet húzni. Ez nagyjából megegyezik az első negyedéves 39 százalékkal. Az is kiderült, hogy a fiatalok 11 százalékának nem jelentene az se problémát, ha egy évnél tovább kellene megtakarításból élnie. Ez lényeges javulás, ugyanis az első negyedévben arányuk még csak 5 százalékot tett ki.
783 ezer forint az átlagos megtakarítás
A 19-29 év közötti fiatalok átlagosan 783 ezer forintos tartalékkal rendelkeztek. Az elmúlt több mint tíz évben ez rekord magasnak számít. A megkérdezettek 12 százaléka 1 millió forintot meghaladó megtakarítást tudott felhalmozni. Egy évvel ezelőtt az átlagos megtakarítás 525 ezer, 2018 második negyedévében pedig 389 ezer forint volt.
A növekedés mögött feltehetőleg az is húzódik, hogy a fiatalok közül sokan a nyárra gyűjtögettek, nyári munkát végeztek, valamint fizetésük is emelkedett. Amennyiben csak azokat a fiatalokat vesszük figyelembe, akik rendelkeznek megtakarítással, akkor az átlagos megtakarítás 1,4 millió forintot tett ki.
De hogyan alakultak az egyes kategóriák? A fiatalok
- 15 százalékának 100 ezer forintot el nem érő spórolt pénze van,
- 11 százalékának 100-249 ezer forint közötti megtakarítása,
- 10 százalékának 250-499 ezer forintos tartaléka,
- 12 százalékának pedig 1 millió forintot is meghaladó spórolt pénze van.
Ugyanakkor a nemek között is lényeges különbség áll fenn: a nők átlagosan 535 ezer forinttal, a férfiak pedig több mint 1 millió forinttal rendelkeztek. Szintúgy szemmel látható az eltérés a dolgozó és a tanuló fiatalok között. Míg a diákoknak átlagban 575 ezer forintos, addig a dolgozó huszonévesek 1,2 milliós tartalékuk volt.
