A 2023-as év folyamán megközelítőleg 4 ezer milliárd forintnyi pénzt helyeztek magyar értékpapírokba. A hazai lakosság favoritja továbbra is az állampapír, de a befektetési alapok is kifejezetten népszerűek. Nézzük meg, hogy milyen folyamatok mentek végbe a befektetések körében októberben!
Első helyen továbbra is az állampapír áll
Októberben is gyarapodtak a magyar háztartások értékpapírszámlái. Ebben a hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai alapján 304 milliárd forintot gyűjtöttek össze a kisbefektetők. Az évben október utolsó napjáig közel 4 ezer milliárd forintot helyeztek a lakosok magyar kibocsátású. Összesen már 22 246 milliárd forintot tartanak a háztartások hazai értékpapírokban.
Az összeg jelentős részét – egészen pontosan 12 285 milliárd forintot – a magyar állampapír nyerte meg. Függetlenül attól, hogy a lakossági kedvenc, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kondíció egyre kedvezőtlenebbek, ráadásul még az egy befektető által megvásárolható volumen is fokozatosan csökken, még mindig népszerű: októberben ebbe az állampapír konstrukcióba 134 milliárd forintot helyezett a lakosság.
November 23-án jelentették be, hogy jövőre az új PMÁP 9,9 százalékos kamatot fog kínálni, ami az idei hozamokhoz képest jelentős romlás. A prémium papír már november végén forgalomba is került. Ennek köszönhetően sokan még november végén megrohamozták a forgalmazó helyeket, hogy a régi, magasabb kamatot kínáló konstrukcióból tudjanak vásárolni. Ez viszont már csak a november havi statisztikákban fog látszódni.
Nagyot mennek a befektetési alapok is
A banki kötvények is sok pénzt vonzottak be függetlenül attól, hogy az állampapírokkal szemben a kamatra 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó vonatkozik. Ezekben a megtakarítási formákban október végére 575,3 milliárd forintnyi pénz gyűlt össze. Egy hónap alatt pedig összesen 37 milliárd forinttal gyarapodott az állomány. Az eladott kötvények nagyobb része ráadásul deviza alapú volt. Látszólag a kisbefektetők eurós vagy dolláros befektetésként használják fel a banki hitelpapírokat. Az is ezt bizonyítja, hogy az aktuális állomány 43 százalékát meghaladják a devizakötvények.
Az új pénzek leginkább a befektetési alapokba áramlanak, pedig ezekre is ugyanúgy vonatkozik a kamatadó és a szocho. A szocho alól kivételt csak az ingatlanalapok jelentik. A befektetési alapok egy hónap alatt 141 milliárd forinttal gyarapodtak. Az évben a tizedik hónap végéig pedig összesen 1700 milliárd forint került az alapokba. A háztartások kezében lévő állomány már túlszárnyalta a 8 ezer milliárd forintos összeget is.
Az állampapír kockázatmentes befektetés, míg a befektetési alapok ehhez képest valamelyest kockázatosabbak. Ugyanakkor a visszatekintő hozamok kedvezőek, amely csábítja magához a friss megtakarításokat. Amennyiben a tőzsdék emelkednek és mérséklődnek az állampapírpiac hozamai – amire van sansz -, akkor a befektetési alapok a jövőben is jó hozamokat fognak kínálni.
Az OTP is kiemelkedik a sorból
A kisbefektetők közül továbbra is vannak, akik a tőzsdében lelik meg pénzük helyét. A háztartások magyar részvényállománya a tizedik hónap végén történelmi rekordot döntött, összesen 1394,8 milliárd forint volt. Ebben a hónapban viszont magasabb volt a részvényeladások száma, mint a vételeké. Mindazonáltal emelkedtek az árfolyamok, így a nyereség is magasabb volt.
A lakossági részvényállomány nagyobb része “egyéb monetáris intézmények” kezében, azaz bankok által kibocsátott részvényben áll. Ez voltaképpen az OTP-re utal a Budapesti Értéktőzsde bankjai közül, ugyanis a többi bank forgalma és közkézhányada elenyésző. (A közkézhányad vagy float azokat a kisbefektetőket jelenti, akik tulajdonrésze nem éri el az 5 százalékot.)
Október hónapjában a kisbefektetők többsége megtartotta a bankpapírokat, amit jól is tettek, ugyanis árfolyamnyereségük keletkezett. A részvényt tartó befektetők novemberben is jól jártak, ugyanis azóta az OTP árfolyama 8 százalékkal lett magasabb.
