2024. március 28., csütörtök

Gyakori lakáshitel tévhitek a köztudatban

A lakáshitel témákat érintően rengeteg félreértés született, így számos tévhit kering a témában. Ha ezek szerint cselekszünk, hatalmasat bukhatunk, hiszen akár több százezerrel is többet fizethetünk vissza, mint amennyit szükséges lenne. Az alábbi cikkkben listázva van minden olyan gyakran előforduló lakáshitel tévhit, melyet mindenképpen érdemes tisztázni.

5 lakáshitel tévhit listázása

1. A hitelezés a forgalmi értéken alapul

Már bevett gyakorlat, hogy a lakáshitelek esetében a kiválasztott ingatlan legfeljebb 80%-át finanszírozza a bank. Ekkor a 80% az ingatlan becsült forgalmi értéke alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan megvásárlásához legalább 20%-os önerő szükséges. Ez tisztán érthető, de akkor miből fakad a féleértés? A félreértés abból adódik, hogy a vételár és a becsült forgalmi érték sok esetben nem egyezik meg.

Ha a megvásárolni kívánt ingatlant az eladói túlárazzák, akkor a vételár magasabb lesz, mint a bank által becsült forgalmi érték. Mivel a hitel összegét a becsült forgalmi értékhez mérik, így kisebb összegű hitelt kaphatunk, mint amire szükségünk lenne.

Természetesen ennek ellenkezője is elképzelhető: alulbecsült ingatlan esetén a becsült forgalmi érték meghaladhatja a vételárat, így akár az is elképzelhető, hogy a bank teljes mértékben finanszírozza az adott ingatlant. Sajnos a valóságban ez nem ilyen egyszerű. Alulbecsült ingatlan esetében a 80%-os határt a vételárra számítják ki, így nincs értelme trükközni a vételárral.

2. Ha bejelentett munkahelyünk van, akkor biztosan kapunk hitelt

Az természetesen előny, ha a hiteligényléséhez stabil munkahellyel és rendszeres jövedelemmel rendelkezünk. A bankok gondolkodása azonban ennél bonyolultabb.

  • Egyrészt fontos, hogy minimum 3 hónapja legyen szerződésünk a jelenlegi munkahelyünkön.
  • Másrészt nem mindegy a jövedelmünk típusa, hiszen a vállalkozói, a készpénzes vagy a külföldi jövedelmet a bankok eltérően veszik figyelembe.
  • Harmadrészt a rendszeres jövedelem minimum értékét is gyakran előírják. Ez általában a minimálbér összege, de egyes intézmények megszabhatnak ennél magasabb értéket is.

Tehát hiába van állásunk és jövedelmünk, attól még nem leszünk automatikusan hitelképesek!

3. Az albérletért fizetett összeg = hiteltörlesztés összege

Jogosan gondolhatjuk azt, hogyha ez bizonyos összegű albérletet megengedhetünk magunknak, akkor a bank is látni fogja, hogy ki tudjuk fizetni ezt az összeget minden hónapban. Habár jó a felvetés, a bank nem így határozza meg a hitel és a törlesztés összegét. A hitelminősítés során a bank csakis az igazolt nettó jövedelmet veszi figyelembe, és ehhez igazítja a törlesztő nagyságát is. Ha a lakáshitel kamatperiódusa minimum 10 év, akkor jogszabályi előírás szerint:

  • 500 ezer forintos nettó jövedelem alatt a hitel törlesztője a kereset legfeljebb 50%-a,
  • 500 ezer forintos nettó jövedelem felett a hitel törlesztője a kereset akár 60%-a is lehet.

A bankok ettől a szabálytól eltérhetnek, ha a biztonságra törekednek, így a havi törlesztő gyakran alacsonyabb, mint a nettó igazolt kereset fele. A félreértés abból adódik, hogy nem igazolható minden bevétel. Például ha albérletbe adunk ki lakást, mindezt szerződés és számla nélkül, akkor az ebből származó bevétel nem legális, így ez nem igazolt kereset.

4. A lakáshitel felvételével egyből élhetünk a moratóriummal

Természetesen ez is egy olyat tévhit, amit szükséges tisztázni. A hitelmoratóriummal azok az igénylők élhetnek, akik hiteleit legkésőbb 2020. március 18-án folyósították. Ha az említett dátum után igényelsz hitelt, akkor arra a moratórium nem vonatkozik, a szerződésbe foglaltaknak megfelelően kell törleszteni. A törlesztés mulasztása komoly következményekkel járhat.

5. A végtörlesztés kamathátránya

Abban az esetben, ha hitelünket a futamidő lejárata előtt akarjuk törleszteni – legyen az előtörlesztés vagy végtörlesztés -, a kamatot a teljes futamidőre számolják. Ez azonban tévhit! A félreértést az eredményezi, hogy a jelenlegi hiteleknél a futamidő alatt a törlesztés egyenletesen történik (vagyis annuitásos). Ez úgy lehetséges, hogy eleinte a törlesztővel magasabb kamatot fizetünk, mint a tőketörlesztés. Az idő múlásával viszont csökken a törlesztőbe foglalt kamat, tehát időarányosan minél kisebb a fennálló tartozás, annál kevesebb kamatot fizetünk.

+1 Lakáshitel tévhit: Annál a banknál kell lakáshitelt igényelni, ahol alapból bankolok

Ténylegesen kamatelőnyhöz juthatunk, ha annál a banknál veszünk fel hitelt, ahol régóta bankolunk. A pénzintézetek valóban előszeretettel nyújtanak kedvezményt régi ügyfeleiknek. A félreértés abból adódik, hogy ezek a kedvezmények eltérő mértékűek lehetnek, így egy másik banknál felvett hitellel akár jobban is járhatunk. Mielőtt a bankodtól vennél fel lakáshitelt, mindenképpen érdeklődj másik bankoknál is, hiszen ezzel tízezres nagyságrendű összeget spórolhatsz havonta!

A köztudatban rengeteg tévhit kering a hitelekkel kapcsolatban. Ezeket szükségszerű tisztázni, hiszen a hitel hosszú távon befolyásolja pénzügyi helyzetünket. Fontos tisztában lenni a lehetőségeinkkel és a törvényi előírásokkal. Ahhoz, hogy megtaláld a számodra megfelelő lakáshitelt, tisztában kell lenni a tényekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük