A Silicon Valley Bank csődje, illetve a Credit Suisse és a Deutsche Bank megingása pánikhangulatot váltott ki a befektetők és a lakosság körében egyaránt. Habár a bankválság miatti rémület jogos volt, kétségbeesni még nem szabad, ugyanis nem olyan rossz a helyzet, mint ahogyan az elsőre tűnik – derült ki Barcza György közgazdász, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. korábbi vezetőjének nyilatkozatából.
Több bankválságnak is szemtanúi lehettünk
Az elmúlt időszakban több bankválság is tapasztalható volt a világ különböző pontjain. Az első banknál még kicsit hatásvadásznak tűnhetett a bankválság fogalma, mára azonban beigazolódott, ténylegesen élhetünk a bankválság kifejezésével, hiszen megindult a csődhullám. Barcza György is alátámasztotta, hogy egy gyengébb bankválság volt tapasztalható mostanában, ugyanis több bank egyidőben került csődközelbe hasonló tényezők miatt. (A bankválság alapvetően azt a jelenséget takarja, amikor egy országban vagy régióban legalább egy, vagy még több pénzintézet egyszerre kerül súlyos likviditási, fizetésképtelenségi helyzetbe.)
A jelenlegi állapot szerint úgy tűnik, hogy a piacok lecsillapodtak, a svájci nagybank megmentése pedig a jelek szerint sikerrel zárult. A Deutsche Bank részvényi bezuhantak, ami szintén riadalmat keltett, hiszen a piac úgy gondolta, hogy itt a következő csőd, ugyanakkor ez is elcsitult. A közgazdász szintén kiemelte, hogy a szóban forgó bankválság jelen esetben nem az egész világot érinti. Ezt azzal indokolta, hogy a rossz helyzetbe került pénzintézeteket helyi problémák sodorták ebbe a helyzetbe. Ez pedig egyáltalán nem fogható a 2008-as gazdasági és pénzügyi válsághoz.
Egyre közelebb kerülünk a recesszióhoz
Barcza György úgy gondolja, hogy a bankválság és az elmúlt időszak történései azt sejtetik, hogy a világ lépked előre a gazdasági recesszió felé. Kínában a növekedési prognózisokat kicsit visszább fogták, míg az Egyesült Államok gazdasága láthatóan lassuló tendenciát vett fel.
Nemzetközi szinten kimondottan erős gazdasági mutatóknak lehettünk tanúi egészen januárig:
- kedvező tendenciák zajlottak a munkaerőpiacon,
- dübörgött az ipar, jó volt a termelékenység, illetve
- fennmaradt a fogyasztói bizalom is.
Ugyanakkor már februárban megkezdődött a lassulás. A közgazdász véleménye szerint az idei évben eljutunk a recesszióig, viszont az még kérdéses, hogy az általános lassulás három, hat vagy kilenc hónap múlva fogja utolérni a világot. A lassulás kiindulópontja Amerika lesz, innen fog tovagyűrűzni az európai gazdaságra.
A szakértő azt is hozzátette, hogy a közeljövőben várható recesszió nem ördögtől való jelenség, ez még nem a vég kezdete. A lassulás mögött a magas alapkamat húzódik, amit a jegybankok többsége fokozatosan emelget az infláció visszafogásának érdekében. A lépés mögött az áll, hogy a magas kamatkörnyezet által indukált lassuló gazdaság mérsékelni fogja az infláció szintjét.
– Az amerikai és az európai kamatemelés, illetve az európai is arról szól, hogy recesszióval akarnak inflációt csökkenteni. A ’70-es évek tapasztalata szerint a hosszú inflációs időszak sokkal nagyobb probléma, mint egy-két évnyi recesszió – részletezte Barcza György.
A recesszióhoz társuló kockázatokat viszont fokozza, hogy a gazdaság lassulásával egyidőben mind az amerikai, mind pedig az európai bankrendszer egyre több nehézséggel kerül szembe, ami gyengíti a szektort. Azzal, hogy ezek a kockázatok a felszínre kerültek, valamint tisztában vagyunk a sérülékeny helyzettel, így már átgondoltabb gazdasági lépéseket kell hozni – különben összedől a kártyavár.
Mi lesz Magyarország sorsa?
Természetesen a bankválság és a világban jelenleg tapasztalható egyéb problémák kis hazánkban is éreztetik hatásukat.
– A világ tőkepiaca bizonyos értelemben egy nagy tőkepiacnak tekinthető. Nem tudjuk magunkat kivonni a hatások alól. A stabil gazdasági helyzet azonban segít mérsékelni a nagy kilengéseket. Jó hír azonban, hogy a magyar bankrendszer biztonságban van – magyarázta a közgazdász.
Hazai vonatkozásban a hangsúly inkább azon van, hogy a nemzetközi szinten fellépő recesszió milyen mértékű hatást fog gyakorolni hazánkra, valamint hogyan fogja befolyásolni a bankrendszer működését. Ez lesz az a pont, ahol ténylegesen fény derül arra, hogy a hazai intézetek mennyire válságállóak.
