Az autónkra kötött biztosítások hozzátartoznak mindennapi életünk biztonságának megteremtéséhez. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) több országban kötelező az autótulajdonosok számára. Ez első pillantásra megnyugtató védelmet nyújt a közlekedési kockázatokra. De mi történik, ha váratlanul szükségünk van a biztosításra, és kiderül, hogy nem minden esetben számíthatunk a kifizetésre?
Nézzük meg együtt, hogy pontosan mi is a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás és milyen esetekben nem számíthatunk kifizetésre. Ha megismerjük ezeket a helyzeteket, akkor nemcsak papíron, hanem a valóságban is biztonságban érezhetjük magunkat a közúti veszélyek közepette.
Mi a kötelező felelősségbiztosítás?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egy olyan biztosítási forma, amely Magyarországon minden gépjárművezetőnek kötelező. A kgfb célja, hogy a gépjárművezetőket és az esetleges károkat elszenvedett harmadik feleket megvédje. Ez azt jelenti, hogy ha egy autós balesetet okoz, amiben mások megsérülnek vagy károsodik autójuk, akkor a biztosítás fizeti az okozott károk megtérítését.
Fontos azt is tudni, hogy a felelősségbiztosítás csak a harmadik felek részére okozott károkat fedezi, tehát nem fizet bármilyen gépjárműkár után. Amennyiben az autótulajdonosok teljeskörű védelmet szeretnének élvezni gépjárművükön, akkor további biztosításokat kell kötniük, például casco biztosítást.
A kgfb a személyautó mellett a biztosító a
- teherautóval,
- motorkerékpárral,
- rendszám nélküli robogóval,
- utánfutóval,
- mezőgazdasági gépekkel vagy
- lakókocsival való közlekedés során okozott károk esetén is fizet.
A kötelező biztosítás díját az autó típusa, életkora, teljesítménye, az üzembentartó kora, lakhelye, vezetési tapasztalata, munkahelye, a casco megléte és a biztosítási piac egyéb tényezői alapján határozzák meg. A díj kalkulálása során azt is figyelembe veszik, hogy az üzembentartó okozott-e már balesetet.
Az autóulajdonosoknak minden évben újra meg kell kötnie a kötelező felelősségbiztosítást. A biztosítás tehát az autó hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásától kezdve a forgalomból való kivonásig tart. Az érvénytelen biztosítás az autó forgalomból való kivonásával jár, sőt, károkozás esetén saját zsebből kell kifizetni a javítási költségeket.
A kötelező nem mindig jelent rosszat
De miért is kötelező a felelősségbiztosítás? A kgfb alapvetően vagyonvédelmi célt szolgál. Bár sokan csak azt látják, hogy éves szinten több tízezer forintot kell befizetniük, bizonyos helyzetekben kimondottan hasznos lehet. Ilyen például, ha összetörik gépjárművünket és a kárt okozó személy nem fizetőképes, így nem tudja kifizetni az okozott kárt. Ebből kifolyólag nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a károkozó ne térítse meg az általa okozott kárt.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás miatt tehát a biztosító köteles megtéríteni az autó üzemeltetése során létrejött károkat. A biztosító a káresemény helytállásába bele tartoznak
- a káreseménnyel kapcsolatos bármilyen jogcímen érvényesíthetõ követelések,
- az igényérvényesítés költségei (ide sorolva a jogi képviseleti költségeket is),
- a kifizetés időpontjáig eltelt időszakra eső kamatok.
Ekkor nem fizet a felelősségbiztosítás
Érdemes tisztában lenni néhány olyan szituációval, amikor nem számolhatunk a kgfb kifizetésével. Ezek jellemzően olyan károk, amelyek a kárt okozójának az autójában és az abban lévő tárgyakban keletkeztek. Az utóbbinál ez azokra a tárgyakra vonatkozik csak, amik az utasok személyi használatát szolgálják. Ezen felül ide sorolhatóak az olyan károk, amelyek a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből erednek.
Ez azzal indokolható, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a károsult javítási költségeit fedezi, így a károkozó által elszenvedett károkat nem fizeti ki. Ha szeretnénk olyan védelemben részesülni, ami a károkozó költségeit is megtéríti, akkor casco biztosítást is érdemes kötni az autóra. Ez esetben a biztosító akkor is fizet nekünk, ha mi magunk okoztuk a kárt.
Néhány ritkább eset
A kgfb nem fizeti ki azokat a károkat sem, amelyek az autó balesete nélkül az út burkolatában keletkeztek, illetve azokat sem, amelyek a jármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkeztek. Ezeken felül nem számíthatunk a biztosító helytállási kötelezettségére abban az esetben sem, amikor a károk az álló gépjárműre való fel-, és arról való lerakodás során keletkeztek.
A biztosító nem fizet az olyan károknál, amelyek az autó javítási vagy karbantartási munkái alatt keletkeztek. Akkor sem számíthatunk sok jóra, ha a károk gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során keletkeztek.
Továbbá nem fizet a biztosító,
- ha a károk toxikus vagy sugárzó anyagok hatására keletkeztek,
- ha a baleset során háborús övezetben vagy lázadások színterén voltál,
- ha a baleset idején alkohol vagy kábítószer hatása alatt álltál,
- ha a járművel forgalomban forgalmi engedély nélkül vettél részt.
