A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás törvényi alapon minden gépjármű tulajdonost érint. A több tízezer forintos biztosítási díj kifizetésekor feltehetőleg sokan ezt felesleges kiadásnak gondolják, ám mégis rendkívül hasznos, hiszen a másoknak okozott károk megtérítésére szolgál. Ez tehát nem a saját magunk által okozott károkat, hanem a másik autós kára esetén fizet. Biztosítás hiányában pedig az a forgatókönyv is elképzelhető lenne, hogy egy-egy ilyen káresemény során több százezres vagy milliós összeget kellene kifizetnünk a másiknak.
Mi az a kötelező biztosítás?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (kgfb) szóló törvény kimondja, hogy amennyiben az adott járművet magyarországi telephelyen tartják nyilván, minden járműtulajdonosnak vagy üzembentartónak saját nevére szóló szerződés formájában kell ilyen biztosítással rendelkeznie. A törvény azt is magában foglalja, hogy ezt a szerződést hatályban kell tartania rendszeres díj fizetése ellenében. A kötelező biztosítás tehát azért rendkívül fontos, mert ez az egyetlen olyan biztosítási forma, ami fedezi a működés során másoknak okozott károkat.
Azt gyaníthatóan minden járművezető tudja, hogy kötelező biztosítás nélkül nem lehet részt venni a közúti forgalomban. Ezen felül pedig fontos azt is tudnunk, hogy biztosítás hiányában a különböző büntetőjogi szankciók mellett anyagilag is nagyon rosszul járhatunk, hiszen kötelesek leszünk fedezetlenségi díjat fizetni. Ez pedig a biztosítás nélkül töltött idő függvényében igencsak borsos összeg lehet.
Kinek kell kgfb-vel rendelkezni?
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás nemcsak az autótulajdonosok számára kötelező, hanem szükség van az
- autóbuszok,
- motorkerékpárok,
- teherautók,
- pótkocsik és vontatók,
- mezőgazdasági vontatók,
- segédmotoros kerékpárok (akár négykerék-meghajtású) biztosítására is.
A felsorolás 2024. július 16-tól kiegészül néhány mikromobilitási eszközzel is. A kötelező biztosítás most már tehát kiterjed bizonyos elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra és elektromos gördeszkákra is.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást természetes és nem természetes személyek is köthetnek. Amennyiben egy cég köti meg a szerződést, akkor a gépjármű használójának ennek megfelelő dokumentumokkal kell rendelkeznie.
Határozatlan és határozott idejű kötelező biztosítás is létezik, de egyes esetekben a törvény előírhatja, hogy melyik az alkalmazandó. Például a rendszeres közlekedést igénylő járművek esetében csak határozott idejű kötelező biztosítás köthető, amely egy éves biztosítási időt jelent.
Milyen szabályok vonatkoznak a biztosítóra?
A vonatkozó jogszabály természetesen nemcsak az ügyfél, hanem a biztosítóra vonatkozó szabályokat és kötelezettségeket is tartalmazza. Ennek megfelelően azt is meghatározza, hogy az előírások betartása esetén mekkora összeget kell fizetnie a biztosítónak.
Egy adott vagyoni kárral összefüggő biztosítási káresemény során – a baleset károsultjainak számától függetlenül – a biztosítónak káreseményenként legfeljebb 500 millió forint kártérítési összeget kell fizetnie. Amennyiben a kár személyi sérüléssel is együtt jár, akkor a biztosító legfeljebb 1600 millió forintos összeghatárig köteles helytállni.
Milyen teendőnk van káresemény esetén?
Amennyiben bekövetkezett baj, akkor a biztosítási szerződés tulajdonosának az incidens utáni öt napon belül (írásban) értesítenie kell a biztosítóját. Ez a kárrendezésnek rendkívül fontos feltétele, így nem szabad megfeledkezni róla. A biztosító részére a bejelentés során meg kell adnunk
- a kárrendezéshez szükséges adatokat,
- az esemény pontos leírását és
- a káresemény nevének megadását.
A vétlen fél szintén köteles bejelentést tenni a jogsértő biztosítótársaságánál. Erre az esetről való tudomásszerzéstől számított harminc nap áll rendelkezésére. A kötelező biztosítási szerződés egyik kulcsfontosságú feltétele, hogy a szerződő fél ne legyen bérlője vagy használója ideiglenesen vezetett járműnek, ha neve a forgalmi engedélyen nem szerepel.
Mennyibe kerül a kötelező biztosítás?
A kötelező biztosítás díját alapvetően a jármű teljesítménye és besorolása határozza meg. A törvényi előírások mellett minden biztosítótársaságnak megvannak a saját szabályzatai, amelyet a szerződéskötés előtt érdemes alaposan áttekinteni. Ebből kifolyólag nem fogunk akkor sem meglepődni, ha egy adott káresemény során nem fizet a biztosító.
Amit minden tulajdonosnak és üzemeltetőnek érdemes tudnia, az az, hogy a társaságok a kötelező biztosítás költségét szerződésenként egyedileg, az aktuális díjaik figyelembevételével határozzák meg. A felelősségbiztosítás díját az egy éves fedezeti időszak alatt a biztosító nem változtathatja meg.
A kötelező biztosítás díját elsődlegesen az alapdíj határozza meg, de más korrekciós tételek is jelentkezhetnek. Ezeknek a megnevezése biztosítónként változhat: lehet pótdíj, kockázati együttható vagy akár alkalmazhat tarifapont rendszert is. Az alapdíjat a biztosítók határozzák meg, amiben a gépjármű és az üzembentartó adatai a hangsúlyosak. Ehhez a díjhoz adódnak hozzá a korrekciós tényezők, ami járhat például az elektromos gépjármű vagy a taxiként használt autók után. A díjból pedig levonódhatnak olyan kedvezmények, mint a gyerekkedvezmény vagy a családi kedvezmény. Ezek szintén a biztosító döntési jogkörébe tartanak.
