Amennyiben megtakarításunkból vásárolunk ingatlant, nincs feltétlen szükség közjegyző bevonására. Az viszont jóval gyakoribb, hogy a lakásvásárlást hitel segítségével oldjuk meg. Ekkor viszont szükség van közjegyzőre, ugyanis a hitelszerződést közjegyzői okiratba kell foglalni. Mikor van pontosan szükség erre? Mennyibe kerül és ki fizeti a költségét? Az Otthon Start Program miatt most előtérbe került a lakáshitel és ingatlanvásárlás témája, így fontos ezzel az apróbbnak tűnő, de igencsak fontos részlettel is tisztában lenni!
Miben lehet segítségünkre a közjegyző?
A közjegyző segítsége az élet számos területén hasznunkra lehet. Ezen szolgáltatások igénybevétele elsősorban azért előnyös, mert ezzel megúszhatjuk az igencsak költséges és hosszú időt felölelő pereskedést, míg más ügyekben kötelező a közjegyző bevonása.
Egyre gyakoribb példa, hogy a lakástulajdonos az ingatlan kiadásakor a beköltözés feltételeként szabja meg az úgynevezett közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot. Ez a bérbeadót védi azzal, hogyha a bérlő nem fizet, esetleg kárt okoz, akkor bírósági ítélet nélkül is kirakható a lakásból.
A közjegyző bevonásának másik gyakori esete a lakáshitel igénylése, ugyanis a szerződést kötelező közjegyzői okiratba foglalni. A bank számára ez egyfajta biztosíték arra az esetre, ha a hiteligénylő nem fizetne. A dokumentum birtokában pedig felmondhatja a szerződést. Ez az Otthon Start Program lakáshitelének igénylésére is vonatkozik.
Szintén hasznos lehet a közjegyzői tanúsítvány, amelyet általában akkor kér az igénylő, ha az ingatlan építése vagy felújítása nem fejeződött be a határidőig, netán nem a megfelelő minőségű anyagok kerültek felhasználásra. Erről a közjegyző kiállít egy hiteles dokumentumot, ami felhasználható a pereskedéshez.
Fizetési meghagyás és öröklés – szintén hasznos lehet a közjegyző
A közjegyző kibocsáthat fizetési meghagyást, ami kimondottan hasznos lehet, ha az adós nem fizet időben. Erre az érintettek különféleképpen reagálhatnak:
- a legjobb eset, ha megfizeti az adósságát egy összegben,
- kérheti a részletekben való megfizetését,
- de vitathatja is a jogosságát.
Az utóbbival kapcsolatban fontos tudni, hogy az eljárásból ekkor automatikusan per lesz. Az is előfordulhat, hogy az adós nem reagál a fizetési meghagyásra. Ekkor ez 15 nap után jogerőre emelkedik, ami megfeleltethető a bírósági ítélnek, azaz a tartozás azonnal végrehajthatóvá válik.
A közjegyző lényeges szereplője az öröklési ügyeknek, ugyanis a hagyatéki eljárás során ő készíti el a leltárt. Szintén a közjegyző feladata a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése, vagy egy esetleges előzetes bizonyítás elvégzése. Sőt, segítsége igénybe vehető egy megsemmisült értékpapír vagy okirat pótlásakor is.
Milyen esetben kötelező a közjegyzői közreműködés?
Vannak bizonyos helyzetek, amikor nem mi döntünk arról, hogy szeretnénk-e a közjegyző bevonását, vagy sem.
- Lakáshitel igénylése esetén: jelzáloghitel felvételekor a pénzintézetek mindig feltételként írják elő az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását.
- A házastársak, élettársak közötti vagyonjogi megállapodás csakis akkor hiteles, amennyiben azt ügyvéd ellenjegyezte, vagy közjegyzői okiratba foglalták.
- Hagyatéki eljárás esetén: öröklési ügyekben a hagyatéki eljárást a közjegyző vezeti. Ennek részeként összeállítja a hagyatéki leltárt, rögzíti az örökléssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, illetve megállapítja az öröklési illetéket.
- A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésekor.
Közjegyzői díj, ha az ügyérték megállapítható
Értelemszerűen a közjegyző munkájáért díjat számít fel, amelyet az ügyben résztvevő félnek vagy feleknek kell megfizetnie. A díjazás mértékét jogszabály szabályozza, így ha árazás alapján szeretnénk választani, abban nem lesz különbség. A díjazásban viszont el kell különíteni két esetet: ha az ügyérték megállapítható és ha nem állapítható meg.
Amennyiben megállapítható az ügyérték, akkor az értékhatártól függ a közjegyző fix díja, ami kiegészül egy százalékos értékkel. A fix díj és a százalékos érték összege adja a fizetendő összeget. Ügyérték alapján maximum 1 milliárd forintos értékig számíthat fel a közjegyző munkadíjat. Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a jogszabályban szereplő munkadíj kétharmada jár a közjegyzőnek. Egyoldalú kötelezettségvállalásnál a normál munkadíj 30%-ával kell kalkulálnunk.
A lakáshitel például egy kétoldalú jogügyletnek számít, amiben az egyik fél a hiteligénylő, a másik pedig a bank. Tegyük fel, hogy az álomotthonunk megvásárlásához 50 millió forint összegben van szükségünk hitelre. Ebben az esetben a közjegyző fix díja 86 200 forint. A 10 millió forint feletti részre jön a százalékos díj, ami ekkor 0,25%. Ennek a hitelszerződésnek a közokiratba való foglalása tehát 186 200 forintba kerül.
Közjegyzői díj, ha az ügyérték nem állapítható meg
Ha az ügyérték nem állapítható meg, akkor a közjegyző díja nem a fix és a százalékos díj összegéből adódik, hanem óradíjjal kell számolni. Ez a jogszabály alapján 5500 forintot jelent óránként. Amennyiben egy hosszabb, összetett ügyről van szó, akkor ez nagy valószínűséggel többe fog kerülni.
Néhány kivételes esetben – például akkor, ha egy végrendelet megőrzéséről jegyzőkönyv is készül – a közjegyző nem a normál óradíjat, hanem annak másfélszeresét is felszámíthatja. Sőt, vannak olyan ügyek is, amikor az óradíj két-háromszorosát is kiszámlázhatja az ügyfélnek.
Ezen felül azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a közjegyző az eljárás vonatkozásában felmerülő költségeit – mint az utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj, fordítás, tanú, tolmács költségtérítése – is átterheli az ügyfélre. Amennyiben pedig sürgősen szeretnénk valamit elintézni, akkor a szabályok megadják arra is a lehetőséget, hogy ezért felárat számítson fel.
