A magyar állampapírokról már írtunk korábban, hogy mennyire népszerűek az utóbbi időben, hiszen 3 hónap alatt (március 31-ig) a lakosság irányában történő tervezett kibocsátás mértékének 39%-át megvalósította.
A 2021-es 7,1%-os költségvetési hiány és 76,8%-os GDP arányos államadósság után 2022-ben a hiány 4,9%-ra, míg a GDP arányos államadósság 73,5%-ra esett vissza. Azonban az állam kitalálta, hogy a megtakarításokat megadóztatja, amely során nem a ténylegesen beszedett adó mértéke a cél, hanem az, hogy a megadóztatott megtakarítási formákat hagyják el a befektetők és azon megtakarítási lehetőségek felé forduljanak, amelyeket nem érinti az adó. Ehhez azonban fontos tudnunk azt, hogy melyik megtakarításokat nem fogja érinteni a júliustól bevezetésre kerülő intézkedés, ugyanis van néhány kivétel ez alól.
Az új szabályozás lényege
A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet szerint a természetes személyeket (emberek) szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége fogja terhelni az szja törvény értelmében vett kamatjövedelmet, kivéve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet.
forrás: saját szerkesztés
Az ábrán néhány olyan megtakarítási formára vonatkozó rendelkezés van, amelyet érint a Kormány intézkedése. Viszont mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a kormányrendelet nem visszaható hatályú, azaz csak a hatálybalépés utáni megtakarításokra fog hatni. Ez nem azt jelenti, hogy a hatálybalépése előtt keletkezett megtakarításokra nem fog hatni, hiszen pl. egy lekötött betét esetében a hatálybalépés előtt keletkezett a megtakarítás, viszont a 06.30-ig kapott kamatjövedelemre nem terjed ki, csak a 06.30-től származó kamatjövedelemre.
Az ábrán néhány megtakarítási forma van, amely kapcsán megjegyzésre kerül, hogy mire vonatkozik az adóztatást.
Pontosan mi az adó?!
A Kormány a rendeletében azt a terhet rója a megtakarításokra, hogy 13%-os szociális hozzájárulási adót vet ki az ábrán látható megtakarítási formákra. Az ún. szocho az eddig meglévő 15%-os kamatadót (szja) nem befolyásolja, hanem mellette érvényesül. Vannak azonban esetkörök, amikor lehet mentesülni a kamatadó alól, mint pl. a tartós befektetési számlán (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlán (NYESZ) elhelyezett befektetésekhez, amelyeken 5, 10 év után teljes mértékben mentesülhet a magánszemély, míg 3 és 5 év esetében csak részben mentesül a kamatadó alól.
Mi a fő célja a Kormánynak?
Az szocho és a kamatadó alól is mentes a magyar államapapír, amelynek egy célja az, hogy a befektetőket azon megtakarítási forma felé tereljék a többitől ezzel az intézkedéssel a „legjobb” megtakarítási lehetőség felé irányítják a lakosságot, így a magas inflációs időszakban nekik is jó, hiszen így lesz a lehető legkisebb a veszteség, ha legalacsonyabb kockázat mellett szeretnének befektetni.
Továbbá az államadósság finanszírozása szerkezetének szempontjából az állam inkább hosszú lejáratú forrásokkal élne, ugyanis a lejárati struktúra ilyen fajtájú javításra szorul.
Bankszövetség álláspontja
A Bankszövetség, az általuk kiadott közleményben az intézkedések visszavonását kéri a Kormány új rendeletcsomagjára nézve. Szerintük az elmúlt válságok azt támasztották alá, hogy a stabil és likvid bankszektor fontos a gazdaságnak, ami segíti a hitelezést, ezáltal a recesszióból való kilábalást. Azonban ezzel az intézkedéssel a bankszektornál lévő források önmagukban véve csökkenni fognak.
