A befektetési lehetőségek tárháza igencsak széles, szinte napi szinten jelennek meg újabbnál újabb konstrukciók. Ha hajlandóak vagyunk nagyobb kockázatot is vállalni a magasabb hozam érdekében, akkor számtalan megtakarítási forma közül választhatunk, de akkor is van jó pár lehetőségünk, ha nem szívesen kockáztatnánk félretett pénzünket. De mi alapján döntsük el, hogy számunkra melyik lehetőség a legkedvezőbb? Összeszedtünk most 4 olyan közkedvelt befektetési formát, amely előnyeinek és hátrányainak megismerése hozzájárulhat ahhoz, hogy megfelelő döntést hozhatunk!
1. Állampapírok
Magyarországon a befektetési lehetőségek sokaságából válogathatunk, ám ezek közül egy kiemelkedik, mégpedig az állampapír. Az állampapírok ugyanis a hazai kisbefektetők körében kimondottan népszerűek. Nem véletlen, ugyanis biztonságos, többségében fix kamatot nyújtó megtakarítási formák, amelynek ráadásul a hozama kamatadó és szocho alól is mentes.
Az állampapírok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagyis az állampapír megvásárlásával hitelt nyújtunk a magyar államnak. Ez lényegét tekintve hasonló, mint amikor mi viszünk fel kölcsönt a banktól. Ekkor a kölcsönvett pénzért cserébe kamatot fizetünk, amelyet ugyanúgy kifizet számunkra az állam, vagyis lesarkítva maga a kamat a ,,jutalom” az állam hitelezéséért.
Azt fontos tudni, hogy a kockázat mértéke és a hozam kéz a kézben jár, egyenes arányosság figyelhető meg köztük. Ez az értékpapírok esetében azt jelenti, hogy a magasabb kockázat gyakran magasabb hozammal jár együtt. Ugyanakkor az állampapírok kockázatmentességük miatt alacsonyabb hozamot ígérnek.
De milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik ez a befektetési lehetőség? Ahogyan korábban is említettük: biztonságosak, többségük fix kamatot nyújt, a szerzett hozam pedig adómentes. Ezen felül az állampapírok lejárat előtt értékesíthetőek, azaz likvidek. Az Államkincstár visszavásárlási lehetőséget is kínál. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy hiába kockázatmentes az állampapír, relatíve alacsony kamatot kínál. Bár néhány papír kamata igazodik az inflációhoz, a legtöbb fix kamatot biztosít, így magas infláció esetén a reálhozam csökkenhet.
Jelenleg tízféle állampapír közül választhatunk, ezzel kapcsolatban bővebb információt a MÁP honlapján találunk.
2. Befektetési alapok
Hazánkban egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy aki nem állampapírba fekteti pénzét, az a befektetési alapokat választja. A befektetési alapok olyan pénzügyi termékek, amelyekkel a kisbefektetők kollektíven fektethetnek be különféle pénzügyi eszközökbe. Ezeket az alapkezelők kezelik, akik meghatározzák, hogy az alapok milyen eszközökbe fektessék be pénzüket. A céljuk a kockázat és a hozam optimalizálása.
A befektetési alapoknak számos típusa érhető el, annak függvényében, hogy milyen eszközökre specializálódtak. Ezek alapján találhatunk részvény, kötvény, az ezek ötvözéséből létrejött vegyes, ingatlan, abszolút hozamú, származtatott és tőkevédett alapokat is. Az alapok típusától függően különféle mértékű hozamok és kockázatok tapasztalhatóak.
Döntésünket nagyban befolyásolhatja az egyes befektetési lehetőségek előnyeinek és hátrányainak megismerése, így nézzük meg ezeket a befektetési alapok esetén is! Az alapoknál megvalósul a diverzifikáció elve, így egyszerre több eszközbe fektethetünk be, megosztva a kockázatot. Ezek a befektetések nem kívánnak pénzpiaci szaktudást, ugyanis az alapkezelők szakemberek, akik leveszik a vállunkról ezt a terhet. Az alapokba pedig már kisebb összeggel is be lehet szállni. Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy itt nincs garantált hozam, így kockázatosabbak, mint az állampapírok. Az elérhető hozamot pedig csökkenthetik különféle díjak (pl. a befektetési jegyek vásárlási díja) és adók is.
3. Vállalati kötvények
A vállalati kötvények is a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kategóriájába tartoznak. Ezeket a vállalatok abból a célból bocsátják ki, hogy projektjeiket, szükségleteiket, adósságaikat az így összegyűlt tőkéből finanszírozzák. Tulajdonképpen ebben az esetben is hitelt nyújtunk, csak nem az államnak, mint az állampapíroknál, hanem a kötvényt kibocsátó vállalatnak. Ezért pedig jutalomban részesülünk: a kamat mellett a futamidő végén visszakapjuk a kötvény névértékét is.
A vállalati kötvények kockázatosabb befektetésnek számítanak, mint az állampapírok, hiszen itt egy vállalat működése az, amely meghatározó szerepet tölt be az értékpapír értékében. Egy vállalati csőd nagyon könnyen és gyorsan bekövetkezhet, aminek következtében elveszíthetjük a befektetett pénzünket. A vállalati kötvények vonzó befektetési lehetőségek, ugyanis általában magasabb hozamot ígérnek, mint az állampapírok, ám ezzel együtt nagyobb kockázatot is hordoznak.
Az egyértelmű, hogy a ennek a megtakarítási formának a legnagyobb előnye a magasabb hozam ígérete. Az adott időközönkénti kamatfizetésből pedig rendszeres jövedelemre tehetünk szert. A vállalati kötvények kínálata szinte korlátlan, így minden befektető megtalálhatja a számára megfelelőt. Emellett viszont fontos azt is tudni, hogy ezek a befektetési lehetőségek magasabb kockázattal járnak. Sőt, kevésbé likvidek is, vagyis nehezebb lehet eladni a másodlagos piacon.
4. Egyedi részvények
A hazai kisbefektetők körében talán nem olyan népszerűek a részvénybefektetések, feltehetőleg annak magas kockázata miatt. A részvények olyan értékpapírok, amelyek tulajdonjogot testesítenek meg. A részvény megvásárlásával tehát arányosan a cég tulajdonosává válunk. A részvényekből kétféle nyereség származhat: árfolyamnyereség és osztaléknyereség.
Ha megfelelő cég részvényét választjuk és a makrogazdasági körülmények is kedvezőek, akkor a cég növekedésével annak értéke is növekszik. Ez azt jelenti, hogy a részvény is egyre értékesebb lesz. Amennyiben ezen a ponton eladjuk az értékpapírt, akkor az eladási és a vételi ár közötti különbségéből nyereség származhat. Ha pedig úgy döntünk, hogy nem adjuk el, hanem inkább megtartjuk, akkor osztalékban részesülhetünk.
A részvények nem a legkedveltebb befektetési lehetőségek közé tartoznak, mégis fontos lehet megismerni előnyeit és hátrányait. Egyrészt magasabb nyereségünk származhat belőle, ráadásul kétféleképpen: árfolyamnyereség és osztalék formájában. A befektetésre alkalmas cégek tárháza rendkívül széles, így mindenki megtalálhatja a maga preferenciáinak megfelelő vállalatot. Ezen felül a tőzsdén jegyzett részvények likvidnek számítanak, vagyis könnyedén adhatjuk vagy vehetjük őket. Mindazonáltal arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez kockázatos befektetés, mi több, szakértelmet is igényel. Egy átlagos kisbefektetőként tehát nehéz jó részvényeket választani.
A legfontosabb befektetési lehetőségek
A cikkben bemutatott négy befektetési lehetőségnek megvannak a maga előnyei és hátrányai, amelyek megismerése segíthet a befektetési döntés meghozatalában. Az állampapírok biztonságot, a befektetési alapok diverzifikációt, a vállalati kötvények magasabb hozamot, a részvények pedig hosszú távú vagyonnövelési lehetőséget kínálnak.
A legmegfelelőbb megtakarítási forma kiválasztásához fontos meghatározni a kockázatvállalási hajlandóságunkat, pénzügyi céljainkat és a preferált időtávot. Amennyiben a magasabb hozamot és az alacsonyabb kockázatot preferáljuk, akkor jó választás lehet az állampapír vagy a befektetési alap. Ha viszont a magasabb hozam reményében hajlandóak vagyunk nagyobb kockázatot is vállalni, akkor kötvények és részvények sokaságából is válogathatunk.
