2026. június 22., hétfő

Sok fiatalt nyomaszt a saját anyagi helyzete

Elkeserítő eredményeket mutat az OTP Pénztárak új kutatása: a 18-35 év közötti fiatalok kétharmadának legalább közepes szintű pénzügyi stresszel kell megküzdenie. Minél szerényebb a pénzügyi háttértudás, annál alacsonyabb a pénzügyi tudatosság, a szorongás pedig annál erősebb. A felmérés eredményeiből érdekes összefüggések olvashatóak ki a pénzügyi szocializáció és a felnőttkori öngondoskodás vetületében.

A reprezentatív felmérés átfogó képet fest a magyar fiatalok jelenlegi pénzügyi tudatosságáról, megtakarítási ambícióikról és öngondoskodással kapcsolatos vélekedésükről. Miközben a fiatalok fele úgy gondolja, hogy már fiatalabb korban érdemes félretenni a nyugdíjas évekre, negyedük teljesen figyelmen kívül hagyja a témát. Fontos eredmény, hogy csupán 17%-uk vágott bele az öngondoskodásba és 6% választott komplexebb megtakarításai terméket. Nézzük meg a kutatás további eredményeit!

A szorongás, a tudás és a pénzügyi tudatosság összefügg

A felmérés egyik legmeghökkentőbb eredménye, hogy a magyar fiatalok 68%-át legalább közepes szintű pénzügyi stressz éri. Mi több, 35%-uk a közepesnél is erősebb feszültséggel küzd a pénzügyi helyzetét illetően. A szorongásnak azonban jól körülhatárolható az alapja: erős kapcsolatban áll azzal, hogy milyen szintű pénzügyi tudást és pénzügyi látásmódot hozott otthonról.

Alapszintű pénzügyi edukációnak számít, ha a gyermekek kapnak zsebpénzt és megtanulják a spórolás fontosságát. Azok a megkérdezettek, akik ebben részesültek, 73%-ukat közepes pénzügyi fesztültség terheli. Ugyanakkor azok a fiatalok, akik mélyebb pénzügyi edukációban részesültek – például részt vettek a család pénzkezelésében, megismerték a pénzügyi döntések hátterét, bevonták őket a pénzügyi tervezésbe – ez az arány mindössze 57%. Habár ez is magasnak mondható, a pénzügyi edukáció és a pénzügyi tudatosság mielőbbi elsajátítása a későbbiekben védelmet nyújthat az ilyen stresszfaktorok ellen.

A legtöbben nem kaptak otthon megfelelő pénzügyi alapokat

A felmérés eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a pénzügyi tudatosság minél fiatalabb korban való elsajátítása nem kap kellő figyelmet. A válaszadó fiataloknál csupán 25% azok aránya, akiknél otthon nyugodt, nyílt kommunikáció volt a pénzügyekről. Ezzel szemben 40%-uknál feszültség övezte a pénzügyi témákat, 16%-uknál pedig gyakori vitaforrásként szolgált.

Érdekes eredményeket mutat a kutatás a nemek közötti összehasonlításban is. Az a trend látható, hogy a fiúgyermekek jobban részt vettek a pénzügyi döntésekben és tanulásban, mint a lányok. Ennek hatása pedig felnőttkorban meg is jelenik: a nők nagyobb arányban érzik úgy, hogy nem kaptak kellő pénzügyi háttértudást otthon. 

Nemcsak a nemek, hanem a generációk között is van némi eltérés az eredmények alapján. A 18-24 éves korosztály némileg kevesebb pénzügyi tudatást szerzett otthon, mint a 25-35 éves korcsoport. Ez a pénzügyi tudatosság és nevelés kapcsán nyugtalanító trendre mutat rá.

Mire spórolnak ma a fiatalok?

Egy pénzügyi tematikájú felmérésnél természetesen nem maradhat ki az öngondoskodás területe sem. A fiatal megtakarítók legfőbbképpen azért spórolnak, hogy biztonsági tartalékot építsenek (59%), utazásokra és élményekre fordítsák (39%), illetve ingatlant vásároljanak belőle (33%). 

Ezzel szemben viszont a jövőre, azaz a nyugdíjra és egészségügyi célokra való megtakarítás nem mondható általánosnak. A válaszadóknak csupán a 17%-a gondol jelenleg a nyugdíjas évekre és tesz rá félre pénzt. Sőt, a fiataloknak mindössze a 6%-a választ összetettebb öngondoskodási formát, vagyis azon felül, hogy minden hónapban elkülönít egy bizonyos összeget, rendszeresen jár szűrővizsgálatokra és spórol orvosi kiadásokra vagy nyugdíjra.

A megtakarítás képzése a pénzügyi tudatosság egyik kulcsfontosságú eleme. Éppen ezért a fiatalok is tisztában vannak azzal, hogy az államtól kapott nyugdíj nem lesz elegendő a megélhetéshez. Az eredmények azt mutatják, hogy 43% szerint valószínűleg vagy biztosan nem lesz elegendő nyugdíjuk, míg 29% már nem is hisz az állami nyugdíjban. Ezzel szemben a vizsgált fiatalok negyede egyáltalán nem foglalkozik még ezzel a kérdéssel. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük