A mindennapokban szinte mindenki szinonimaként használja a kamat és a hozam kifejezését. A köznyelvben a kamat gyakrabban fordul elő, azonban pénzügyi szempontból nem ugyanaz a két fogalom. Ha azt mondjuk, hogy 12% volt a befektetés kamata, akkor valószínűleg mindenki megérti, hogy a befektetés hasznáról beszélünk. Ugyanakkor itt éppen a hozam lenne a helyes kifejezés. A megtakarítás kamata és hozama két eltérő folyamatot foglal magában. Bár nem létkérdés, hogy melyiket is használjuk, a pénzügyi tudásunk fejlesztése érdekében érdemes megismerni a két fogalmat.
Kamat vs hozam: melyik micsoda?
Nézzük meg először, hogy melyik fogalom mit is jelent. A kamat egy olyan szerződéses biztosíték, ami a kölcsönügyletekben kerül előtérbe. Ha egy bizonyos időre kölcsönadjuk a pénzünket, akkor ezt kapjuk cserébe. A kamat mértéke lehet fix vagy változó, vagy akár 0 is, de negatív sosem. Mértékét gyakran olyan mutatókhoz kötik, mint a jegybanki alapkamat vagy az infláció.
Ezzel szemben a hozam egy befektetés értékének változását mutatja meg egy adott időperiódusban. Ebben tehát benne van a kamat is, illetve mértéke egyaránt lehet pozitív és negatív is.
Nézzünk meg egy egyszerű példát: a lekötött betétünk 1 éves lekötés esetén mondjuk 6% kamatot fizet. Ebben az esetben ez 6% hozamot is jelent. Ugyanakkor ez egy bruttó hozam, amiből a nettó hozamhoz le kell vonni a banki költségeket. A tényleges nyereségünk tehát ennél valószínűleg alacsonyabb lesz.
Hozam: számítsuk ki felső fokon
A bruttó-nettó számításból adódó problémák elkerülése érdekében került bevezetésre az EBKM, vagyis az egységesített betéti kamatláb mutató. Ez a valós, költségekkel csökkentett éves hozamot szemlélteti. Ehhez nagyon hasonló az EHM, azaz az egységesített hozammutató, ami az értékpapírok hozamát mutatja meg.
Ugyanakkor még ez a két mutató sem a teljes igazságot tükrözi, ugyanis nem veszik figyelembe a pénzátutalás és -felvétel díját. Sőt, a kamatadót sem számítják bele, pedig ez egy igencsak jelentős tétel, mégpedig 28%. Ez a 15%-os SZJA-ból és a 13%-os szochóból tevődik össze. Természetesen vannak olyan megtakarítási formák is, amelyek adómentesek. A többi esetben pedig a költségek, díjak és adók levonásával kaphatjuk meg a nettó hozamot.
Az is fontos szempont, hogy a kamat milyen gyakorisággal tőkésedik, vagyis mikor lesz belőle tőke. Ez azért lényeges, mert ettől a ponttól kezdve a korábbi kamatra is ugyanúgy jár a kamat. Ez pontosan annak a kamatos kamatnak az esete, amit matek órán anno tanultunk.
Ezt is fontos tudni
A tényleges hozam tekintetében az is mérvadó, hogy a befektetés futamideje milyen hosszú. A kamatlábat, az EBKM-et és az EHM-et is jellemzően egy évre vetítik, vagyis ha a befektetés futamideje 6 hónap, akkor az érték felét kapjuk csak meg. A tényleges hozam tehát alacsonyabb lesz, mint a kamatláb.
És ha ez még nem lenne elég, akkor a hozam esetében érdemes néhány szót ejteni a reálhozamról is, ami az infláció függvénye. Ha a befektetés éves kamata 6%, de az infláció 10%, akkor nominálisan kerestünk pénzt, de a reálhozam negatív. A reálhozamot lényegében a nominális hozam infláció mértékével csökkentett értékeként kaphatjuk meg.
A legegyszerűbb számítási móddal tehát 6% – 10% = -4%. Ebben az esetben tehát a reálhozamunk -4%. A hivatalos számítási mód sem bonyolult: ((1,06 / 1,1) – 1) × 100 = -3,66%.
Amikor nincs kamat, csak hozam
Van olyan értékpapír is, aminek nincsen kamata, csak hozama. Ilyen például a részvény. A szerződés ez esetben nem garantál kamatot, hiszen nem a pénzünket adjuk oda valakinek, hanem tulajdonosi részesedést szerzünk egy cégben. Ekkor a befektetés értékét a részvény értéke határozza meg.
Amennyiben növekszik a részvény értéke, akkor árfolyamnyereséget realizálhatunk. Ez pedig nem kamat, hanem sokkal inkább hozam, amit akkor kapunk meg, ha részvényünket eladjuk. A vételi és az eladási árfolyam különbözetéből pedig kiszámolhatjuk, hogy ez éves szinten mekkora hozamnak felel meg. Azt is fontos tudni, hogy a részvény árfolyama csökkenhet, ekkor a különbözetet árfolyamveszteségnek nevezzük.
Az árfolyam mellett a részvények hozamát az osztalék növelheti. A cég dönthet úgy, hogy a nyereségéből fizet osztalékot, ami a részvénytulajdonosokat illeti. Mindazonáltal dönthetnek úgy is, hogy a profitot visszaforgatják, ekkor pedig legfeljebb az árfolyamnyereségből tehetünk szert hozamra.
Amikor van kamat és hozam is
A kötvények esetében egyszerre van kamat és hozam is. A kamat abból adódik, hogy egy cégnek kölcsön adjuk pénzünket, amiért cserébe ez a ,,jutalom”. Emellett pedig a kötvénynek van árfolyama is, amiből szerezhetünk hozamot.
A kötvények kamatfizetése a kamatfordulókor esedékes. Ha a kamat változó, akkor pedig ezen a napon változik a kamatszint. A futamidő lejáratával az utolsó kamatrészt fizeti ki a cég, emellett pedig a tőkét is visszafizetik.
A kötvények esetében az a jellemző, hogy a vásárlás időpontjában ki kell fizetnünk a kamatforduló óta eltelt időtartamra időarányosan a kamatot. Amennyiben pont a kibocsátás vagy a kamatforduló napján vásároljuk meg a kötvényt, akkor természetesen nincsen felhalmozott kamat, amit vissza kellene fizetnünk. Ekkor a kötvényt a névértékén vásároljuk meg.
A kötvényeknek pedig árfolyama is van, amit ha a lejártakor váltunk vissza, akkor azt teljesen áron tehetjük meg. Ez viszont változhat, ha a lejárat előtt váltanánk vissza: a kötvénykibocsátó cég dönthet úgy, hogy például csak 80%-os árfolyamon váltja vissza a kötvényt. Emögött az áll, hogy a cég pontosan megtervezte, hogy meddig kell visszafizetnie a pénzt, azonban a számításait keresztbe húztuk. A csökkentett árfolyamot pedig a befizetett tőkére kell kiszámítani, a kamatra nincs hatással. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a visszaváltásnak is van egy költsége, ami miatt a hozam jelentősen eltérhet a kamat mértékétől.
