Mintegy egy évet követően ismét összeért a jegybanki alapkamat és az irányadó kamat szintje. Az irányadó kamatot a jegybank kamatdöntő ülésén 13 százalékra csökkentette. A döntés előtt a 14 százalékos egynapos betéti tender kamata volt irányadó, amely most nemcsak hogy csökkent, de októbertől felszámolásra kerül.
Az irányadó kamat az alapkamat szintjére csökkent
Közel egy év után ismét az alapkamat vált a jegybank irányadó kamatává. A szeptember végi ülésen bár változatlan maradt a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintje, az egynapos betéti tender kamata 13 százalékra csökkent. Ezzel a két kamat egy szintbe ért amellett, hogy a betéti tender októbertől meg is szűnik. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás úgy nyilatkozott, hogy október elejétől a kereskedelmi bankoknak a jegybank tartalékszámláján a kötelező összegen felül tartott pénzére az alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizet. Azt is hozzátette, hogy ennek az egyenlegnek nincs felső korlátja. A jegybanki alapkamathoz viszonyítva az egynapos jegybanki betét 0,5 százalékponttal 12 százalékra mérséklődött. Emellett pedig az egynapos jegybanki hitel kamata egy jelentősebb, 2,5 százalékos vágással 14 százalékra csökkent.
A szeptember végi kamatvágással az MNB közel egy év után ,,normalizálta” a helyzetet, ugyanis tavaly szeptemberben emelte az alapkamatot 13 százalékos szintre. Ezzel egyidőben azt is nyomatékosította, hogy az alapkamat szintjét nem emelik tovább, viszont ekkor brutálisan gyengült a forint, egy euró már 430 forintot is kóstált. Ennek kompenzálására került sor egy sürgősségi, 5 százalékos kamatemelésre. Sőt, ekkor került képbe a 18 százalékos egynapos betéti tender az alapkamat változatlan, 13 százalékos szinten tartása mellett. A pénzpiac számára ez vált az irányadó kamattá, ugyanis a valóságban ekkora kamatot fizetett a jegybank abból a célból, hogy a piac szereplői hozzájuk helyezzék forintjaikat.
Ez a bőkezű kamatfelár már képes volt a forint árfolyamát stabilizálni. A lépés olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy idén jócskán 400 forint alatti euróárfolyam alakult ki. Sőt, a középárfolyam még most sem éri el a 400 forintos határt. A piaci szereplők május végéig élvezhették a 18 százalékos irányadó kamatszintet. Ezt követően a jegybank a fokozatos kamatcsökkentés mellett döntött. Azóta minden hónap kamatdöntő ülésén 100 bázisponttal csökkentette azt.
Hogyan hat ez a betétek kamataira?
Az irányadó kamatszint mérséklése értelemszerűen hatást gyakorol mind a hitelek, mind pedig a betétek kamataira is. Bizonyos privátbanki, vállalati és kiemelt ügyfelek betétei lekötésre kerültek a kedvező kamatozású jegybanki betétekben. Ugyanakkor ennek népszerűséget a kamatvágások valamelyest eltiporták. Az átlagos lakossági ügyfeleknek pedig egyáltalán nem is volt erre lehetősége. Helyzetüket tovább rontja, hogy a kereskedelmi bankok többsége 0 közeli kamatot fizet csupán a lekötött betétekre. Néhány bank azonban kimondottan kedvező, 10 százalék körüli kamatot biztosít a betétekre.
Ennél jobban jártak azok a megtakarítók, akik spórolt pénzüket valamelyik jobb kamatozású állampapírba fektették. Ilyen például a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), ami a csökkentett, de még mindig magas, 14,75 százalékos kamatával is népszerű. Méginkább kedvezővé válik, ha azt is hozzávesszük, hogy a betétek ez a kamatadó és a szocho is terheli.
Vajon csökkenni fognak a hitelkamatok is?
A kamatvágásoknak köszönhetően a hitelek árát meghatározó referenciakamatok is láthatóan csökkentek. Az MNB legutóbbi döntésével pedig további csökkenést idézhet elő. A BUBOR például minden egyes kamatcsökkentést követően mérséklődött, ami gyaníthatóan most is így lesz. Ez pedig kifejezetten a változó kamatozású hitellel rendelkező vállalkozásoknak kedvez. Az egyéves BUBOR a kamatcsökkentést megelőző 14,69-ről 11,69 százalékra esett vissza. A többnyire hosszú futamidejű jelzáloghitelek kamatának alapjául szolgáló referenciakamat, a BIRS pedig 8,18-ról már 6,89 százalékra zsugorodott.
A lakossági ügyfeleket az év végéig még mindenképp védi a kamatstop, így a kamatvágás esetleges hatását ők nem érzik. Amennyiben 2024-től megszűnik, akkor már őket is érinteni fogja. A kis- és középvállalati szektor változó kamatozású hiteleinél a kamatstop miatt ugyanez a helyzet áll fenn. A kormány nyilatkozata szerint a kamatstop érvényben marad, amíg az alapkamat nem ér 10 százalék alá. A legfrissebb információk szerint viszont ezután is fennmarad a lakossági hiteleknél, az intézkedés kivezetése gyaníthatóan több fázisban fog megvalósulni jövőre.
Az utóbbi kamatvágások eredményeképpen az új lakáshitelek és személyi kölcsönök kamataira is kifejtették hatásukat. A bankok mindegyike változtatott árazásán, ugyanakkor a kamatok még csak minimálisan csökkentek. Ezzel a kamatkondíciók érezhetően kedveztek az ügyfeleknek, viszont ez még kevés ahhoz, hogy kölcsönfelvételre ösztönözze a lakosságot.
