A hazai 18 és 79 éves kor közötti lakosság 27 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt fél évben havi jövedelme 1-10 százalék között emelkedett – derül ki a Reacty Digital májusban lefolytatott reprezentatív felméréséből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikája alapján ezen időszakban az infláció megközelítette a 8 százalékos szintet. Ebből pedig az következik, hogy a lakosok kicsit több mint egynegyede, pontosan 27 százaléka érzékelhette azt, hogy nagyjából stabil maradt, vagy enyhén romlott anyagi helyzete. Egy másik kutatásból pedig az derül ki, hogy 46 ezer forinttal lett rosszabb anyagi helyzetünk.
Leginkább a 60 év felettieknek maradt változatlan a helyzete
A felmérés hat hónapos választott időszakát az magyarázza, hogy tipikusan január elsejével emelkedik a jövedelem és nyugdíj. 2023 elején például a nyugdíj 15 százalékkal emelkedett, ami feltehetőleg hatást gyakorol a kutatás eredményeire is: a hatodik x-et betöltők 35 százaléka tartotta szinten jövedelmét. Az említett korcsoportban a leggyakoribb jövedelem 200-300 ezer forint között alakul, vagyis a nyugdíjasokon felül ide sorolhatóak a közepesen keresők is.
Jövedelem – ki járt jól?
Kik azok, akik kedvezően jöttek ki az elmúlt fél évből? Az eredményekből látható, hogy a magyar lakosok 14 százalékának jövedelem-emelkedése a 10 százalékot is meghaladta. Ez a csoport a 8 százalékos inflációtól függetlenül is jobb pénzügyi helyzetbe került, vagyis reálértéken is több pénz ütötte markukat, mint a megelőző időszakban.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a jelentősebb, 20 százalékot is meghaladó béremelés csupán a megkérdezettek 3 százalékánál ment végbe. A pénz többnyire oda áramlik, ahol már amúgy is van belőle: a 20 százaléknál nagyobb emelés azoknak a markát ütötte,
- ahol a háztartás 400 ezer forintnál is magasabb jövedelemmel rendelkezik, illetve
- ahol a megkérdezettnek 300 ezer forintnál magasabb a jövedelme.
Ebben a csoportban már 6 százalékot tesz ki azok részaránya, akiknek 20+ százalékkal emelkedett jövedelme.
Többen vannak, akik rosszabb helyzetbe kerültek
Miközben egy szűk csoport anyagi helyzete javult az elmúlt fél évben, addig ennél jóval többen rosszabb jövedelmi pozícióba kerültek. A válaszadók 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jövedelme nem emelkedett, így körükben megközelítőleg 8 százalékos reálérték csökkenés ment végbe az elmúlt fél évben. Ezen belül leginkább a 45-59 éves korosztály van hátrányban.
A megkérdezettek 18 százaléka pedig azt jelezte, hogy egyenesen csökkent jövedelme. A csoport fontosabb jellemzői:
- 39 százalékuk a 30-44 éves korcsoportba tartozik,
- 32 százalékának szakmunkás végzettsége van,
- 37 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, illetve
- 23 százaléka Észak-alföldi lakos.
A jövedelem elértéktelenedik ekkora infláció mellett
Az adatok árnyalják a KSH havi szintű gyorstájékoztatói által festett képet. A legfrissebb májusi adatok például azt mutatják, hogy országos szinten
- a bruttó átlagkereset 16,6,
- a nettó átlagkereset pedig 16,5 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtti szinthez képest,
- míg a medián 15,7 százalékkal növekedett.
Legvégül pedig már a KSH legfrissebb adataiból is látszódott, hogy a jövedelem emelkedése alulmúlja az inflációt, így egy év viszonylatában a hazai munkavállalók reáljövedelme átlagosan 6,9 százalékos csökkenést szenvedett el. Ugyanakkor a kereseti adatokba nem lettek belekalkulálva a nyugdíjak, valamint az átlagos értékek beárnyékolják a társadalmi polarizációt is. Utóbbira a Reacty Digital kutatásából is fény derül.
Ennek megfelelően a jövedelem a hazai lakosok 58 százalékánál egyértelműen elértéktelenedik az infláció miatt, 27 százalékánál a jövedelmi helyzet nem változott, miközben csupán 3 százalék volt azok aránya, akiknek anyagi pozíciója javult. A lemorzsolódó csoport tipizált embere kisvárosi, középkorú, alapból alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettséggel rendelkező dolgozó.
Az emberek jelentős része a kiadásainak csökkentésére, spórolásra kényszerült. A lakosok tömegesen szorítják vissza fogyasztásukat amellett, hogy a kereslet általános csökkenése egyre jelentősebb válságot eredményez a kereskedelem és néhány szolgáltató esetében.
