A befektetés nem csupán a számokról és a grafikonokról szól. A befektetés azt is magában foglalja, hogy egy-egy pénzzel kapcsolatos helyzetet hogyan reagálunk le. Ez alatt nemcsak az árfolyamváltozást és egyéb piaci mozgásokat kell érteni, hanem a mentális játszmákat is. Pánikba esünk, ha bezuhan az árfolyam, túlzottan bizakodunk, amikor emelkedik, vagy szimplán csak követjük a nagy befektetők lépéseit, hiszen ,,ők biztosan jobban tudják”.
A viselkedési pénzügyek területe kimondottan ezeket a torzításokat vizsgálja. A cikkben most azokat a tipikusan hibás viselkedési formákat vesszük sorra, amelyeket érdemes elkerülni, ha nem szeretnénk, hogy érzelmeink befolyásolják pénzügyi döntéseinket. Vágjunk is bele!
Mit takar a viselkedési pénzügyek?
A viselkedési pénzügyek a pénzügy területének olyan ága, ami az egyének pénzügyi döntéseit és piaci magatartását befolyásoló pszichológiai és érzelmi tényezőit vizsgálja. A hagyományos pénzügyi megközelítés azt feltételezi, hogy a befektetők teljesen racionálisak, így mindig a saját érdeküknek megfelelően cselekszenek. Ezzel szemben a viselkedési pénzügyek területe felismeri, hogy az emberek érzékenyek a kognitív torzításokra és az érzelmekre, ezek pedig irracionális döntéshozatalhoz vezethetnek.
Sokan gondolják azt, hogy egy befektetés sikerét alapvetően a piaci mozgások befolyásolják. A legnagyobb buktató azonban nem az árfolyam esetleges visszaesése, hanem mi magunk vagyunk. A túlzott lelkesedés vagy éppen pánikolás rossz döntésekhez vezethet, ezzel pedig nemcsak a befektetés nyeresége veszhet el, hanem befektetett tőkénk is. Amennyiben viszont megismerjük a leggyakoribb pszichológiai csapdákat, akkor tudatosabban járhatunk el befektetéseinket illetően.
Mi az 5 legfőbb csapda befektetés esetén?
Valószínűleg mindenkinek volt már olyan befektetése, ami nem térült meg. Ha nem a szigorú értelemben vett befektetésről beszélünk, feltehetőleg sokunk találkozott már például azzal, hogy a barátunk sikerét látva vettünk mi is egy sorsjegyet, amivel nem nyertünk. Esetleg egy nyereséggel járó sorsjegy után vásároltunk még egyet, amivel nem volt sikerünk, így végül mínuszban zártunk. Nos a befektetőknél ugyanez előfordulhat, csak más eszközökkel és jellemzően nagyobb értékben. De milyen viselkedési formákat érdemes kerülni befektetés esetén?
1. Csordaszellem: Az emberek gyakran követik a tömeg cselekedeteit, még akkor is, ha az nem feltétlenül racionális. Amikor mindenki ugyanabba az irányba halad és ugyanazt a döntést hozza, az árak könnyen az égig emelkedhetnek, majd hirtelen bezuhanhatnak.
2. Veszteségkerülés: A befektetés során gyakran a veszteségektől való félelem erősebb, mint a nyereségvágy. A befektetők általában kockázatkerülőbbek, amikor a lehetséges veszteségekkel szembesülnek, még akkor is, ha a potenciális nyereség meghaladja a veszteségeket.
3. Megerősítési torzítás: A befektetők hajlamosak olyan információk után kutatni és azokat előnyben részesíteni, amelyek megerősítik a befektetéssel kapcsolatos előzetes meggyőződésüket vagy véleményüket. Ez túlzott önbizalomhoz és a diverzifikáció hiányához vezethet.
4. Túlzott magabiztosság: Sok befektető hajlamos túlzottan magabiztossá válni abban a tekintetben, hogy mivel korábban is jó befektetési döntéseket hozott, így képes megjósolni a piaci mozgásokat vagy az eszközök teljesítményét. Ez a túlzott magabiztosság irreális kereskedéshez, a diverzifikáció elmaradásához és végső soron kudarchoz vezethet.
5. Mentális könyvelés: Az emberek gyakran különböző mentális ,,számlákon” osztják szét pénzüket, annak eredete vagy célja szerint. Például előfordulhat, hogy az év végi bónuszunkat és a havi jövedelmünket eltérően kezeljük, ami irracionális költekezéshez vagy nem megfelelő befektetési döntésekhez vezethet.
+1 FOMO, avagy a kimaradástól való félelem: Ez a mozaikszó nemrégiben vált népszerűvé, ami a befektetés kapcsán arra utal, hogy sokan azért fektetnek be egy bizonyos eszközbe, mert attól félnek, hogy kimaradnak egy nagy lehetőségből. Ekkor a racionalitás helyét átveszik az érzelmek, jelen esetben a félelem és a nyereségvágy. Ha pedig a csúcson szállunk be, abból jókora bukás is lehet.
Nézzünk meg néhány konkrét példát!
Gyaníthatóan sokan emlékeznek a 2015-ös Quaestor-botrányra. Ez a cég hosszú éveken keresztül kecsegtetett biztosnak látszó hozamokkal, ami rengeteg kisbefektetőt meg is győzött. A csábító reklámoknak, a jól hangzó ígéreteknek és a többi befektető döntésének köszönhetően sokan teljes megtakarításukat a Quaestorra bízták. A háttérben azonban piramisjáték-szerű működés történt. Amikor pedig a kártyavár összeomlott, befektetők sokasága mondhatott búcsút pénzének.
Ez az eset kiválóan szemlélteti a csordaszellem és a túlzott bizalom esetét: az emberek nem a befektetés tényleges kockázata alapján döntöttek, hanem az alapján, hogy mások ,,nyernek” vele, azt érezve, hogy ebből a lehetőségből nem szabad kimaradni.
Egy közelebbi példa 2021-ből, amit sokan kriptolufiként emlegetnek. Ekkortájt számos népszerű kriptovaluta árfolyama hirtelen ugrásszerű növekedésnek indult, ideértve a Bitcoint, a Dogecoint és a Shiba Inut. Már mindenki erről a robbanásról beszélt, erről szóltak a cikkek, a közösségi médiában pedig számos bejegyzés született. Azok, akik korábban sosem fektetettek kriptóba, most elérkezettnek látták a lehetőséget. Ezek a befektetők abban a hitben voltak, hogy ez lesz a modern meggazdagodás eszköze. Amikor pedig 2022-ben bezuhantak az árfolyamok, számos befektető hatalmas mínuszba került, így pánikszerűen megszabadult kriptójától.
Ebben a példában erőteljesen megjelenik a csordaszellem és a FOMO hatása. A hirtelen nyereségek miatti lelkesedés és a tömeg viselkedésének követése láthatóan veszteséges befektetés is lehet. Az esetből minden befektetőknek érdemes tanulnia.
Hogyan védekezhetünk a pszichológiai csapdák ellen?
Ha nem szeretnénk a fent említett hibákba esni, akkor van néhány szempont, amit minden befektetés esetén érdemes szem előtt tartani. Az egyik ilyen például a pénzügyi tudatosság. Amennyiben felismerjük, hogy az érzelmek – mint például a nyereségvágy és a félelem – hogyan befolyásolják pénzügyi döntéseinket, máris elkerülhetjük ezek befolyásoló hatásait.
Szintén hasznos lehet, ha befektetési stratégiát készítünk. Ebben meghatározzuk a céljainkat és a kockázatvállalási hajlandóságunkat. Ezzel a lépéssel nem ülünk fel az aktuális piaci hangulatnak és híreknek, hanem megfontoltabb befektetési döntéseket hozunk.
A befektetés mentális ,,súlyát” mérsékelhetjük a diverzifikáció által is. Ha nem egy kimondott eszközbe, hanem több, különféle lehetőségbe, netán ágazatba vagy területi régióba helyezzük pénzünket, az nemcsak a kockázatot csökkenti, hanem a terhet is leveszi a vállunkról, hogy rossz döntést hoztunk.
