A kormány júniusi ülésén az árstopok és a kamatstop meghosszabbításáról döntött. Az eredetileg június 30-ig és július 31-ig érvényes intézkedések érvényessége kitolódott:
- az élelmiszerár-stop esetében 2022. október 1-ig,
- a benzinárstopnál szintén 2022. október 1-ig,
- a kamatstop és a hitelmoratórium esetében pedig 2022. december 31-ig él a meghosszabbítás.
Mi is a kamatstop?
A 782/2021. (XII. 24.) Kormányrendelet szerint azon jelzáloghitel-szerződések esetében, amelyek a referencia-kamatlábhoz lettek kötve, a számítás alapját képező referencia-kamatláb mértéke megváltozik. Ekkor a referenciakamat mértékét a 2021. október 27-i szinten fixálták a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek körében. A rendelet egyértelműen az adósok védelmére irányul, megkímélve őket a kamat és a törlesztőrészlet hirtelen növekedésétől.
A jelenlegi gazdasági környezetben emelkedő, majd feltehetőleg magas szinten stabilizálódó kamatok jelentős többletterhet jelentenének a hitelezetteknek. Az intézkedés rejtett üzenete, hogy a biztonságra és a kiszámíthatóságra törekvő adósok, akik fix kamatozás mellett vettek fel hitelt kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mint a kamatváltozásból eredő kockázatot bevállaló, változó kamatozású hitelt választó adósok. Az utóbbi adóscsoport előnye abban rejlik, hogy a kormányrendelet csak a változó kamatozású hitelekre vonatkozik. A helyzetet tovább nehezíti, hogy azok a fix kamat mellett felvett hitelek, amelyek a közeljövőben kamatperiódust váltanak, szintén érintettek a kamatkockázatban.
A kamatstop 6 hónappal való meghosszabbítása feltehetőleg ugyanazon feltételek mellett fog történni, mint korábban, így
- a fix kamatozású hitellel rendelkezők továbbra sem részesülnek a jóból,
- a változó kamatozású jelzálog hitelek esetében a kamatot és a törlesztőrészletet idén még biztosan a 2021. október 27-ei BUBOR-nak megfelelően kell kalkulálni, tehát továbbra is a bankoknak kell elnyelni az így keletkező különbözetet. A nemrégiben bejelentett jegybanki alapkamat-emelés pedig további terhet ró a bankokra.
Miért van szükség a hosszabbításra?
A kamatstophoz képest a hitelmoratórium meghosszabbítása kevésbé terheli meg a bankszektort. A hitelmoratórium határidejének kitolása azt jelenti, hogy a 2020. március 19-ei bevezetéstől számítva szinte három éven keresztül mellőzhetik az adósok a hitelek törlesztését, mindezt úgy, hogy a bank nem mondhatja fel a szerződést. Az intézkedés nemcsak azt sugallja, hogy fontos az adósok védelme, hanem azt is, hogy az év további részében is fennáll a fizetőképességi kockázat. A kockázatok mögött a lakosság esetében egyértelműen a kimagasló infláció, a vállalkozások körében pedig a rezsiköltségek növekedése áll.
Az infláció tartósan magas szintjének és a kamatkörnyezet kedvezőtlen helyzetének tükrében logikus lépés a kamatstop és hitelmoratórium meghosszabbítása. Látni kell azonban azt is, hogy hosszú távon a moratórium drága mulatság, hiszen a rögzített kamat feloldásával a hiteltörlesztés hirtelen és jelentősen megnövekedhet.
