Sokakban kérdésként merülhet fel, hogy a CSED, GYED, GYES vagy esetleg GYOD esetén is igényelhetünk hitelt? A kérdés jó, hiszen a személyi kölcsön esetében a bankok többsége nem kéri ingatlanfedezet bevonását. Ebben az esetben a biztosítékot a hiteligénylő jövedelme jelenti.
Amennyiben bejelentett munkahellyel, legalább a minimálbérrel megegyező jövedelemmel rendelkezünk, már jó ideje ugyanazon a munkahelyen dolgozunk és a munkaszerződésünk határozatlan idejű, akkor valószínűleg hitelképesnek minősülünk a bank szemében. A hangsúly inkább azon van, hogy ilyen ellátás mellett mekkora hitelösszegre leszünk jogosultak. Nézzük meg, hogy személyi kölcsön igénylésénél a bankok jellemzően milyen típusú jövedelmeket fogadnak el!
Személyi kölcsön igényléséhez elfogadott jövedelmek
A hitel igénylésekor a bank egyszerre több szempontot is figyelembe vesz, mielőtt arról dönt, hogy az ügyfél hitelképes-e vagy sem. Ennek egyik lényeges eleme a hiteligénylő jövedelmének megvizsgálása, amely során a bank azt nézi meg, hogy havi szinten mekkora keretből gazdálkodunk, ugyanis ebbe bele kell férnie a hitel törlesztőjének is. Mindazonáltal az is fontos, hogy van-e már másik hitelünk, hiszen ez is levonódik a rendelkezésre álló jövedelemből.
Azt is fontos tudni, hogy a jövedelem vizsgálata során a bankok eltérő súlyaránnyal számítják az egyes jövedelemtípusokat. Ennek megfelelően vannak az elsődleges jövedelmek, vagyis amelyeket a bank önállóan is elfogad, de vannak olyanok is, amik önmagukban nem elegendőek az igényléshez. Az utóbbi kategóriát másodlagos jövedelemnek nevezzük. Természetesen a kategóriába sorolható jövedelmeket is figyelembe veszi a hitelintézet az összjövedelemben, vagyis bővíthetik az elsődleges jövedelem által kitett összeget. Ezen felül pedig vannak olyan jövedelemtípusok is, amit a bankok nem fogadnak el a személyi kölcsön igénylésekor.
Figyelembe kell venni azt is, hogy ezek a jövedelmi kategóriák bankonként eltérőek lehetnek. Azt, hogy a hiteligénylés során mely jövedelem típusokat fogadja el a bank önállóan, melyek tartoznak a másodlagos csoportba, vagy hogy melyek vonnak maguk után elutasítást, azt a bank saját szabályzata határozza meg.
Ezek az elsődleges jövedelmek
A pénzintézetek általában a három alábbi jövedelemtípust fogadják el a hiteligénylés során:
- alkalmazotti jogviszonyból származó jövedelem, vagyis a munkabér,
- egyéni vagy társas vállalkozásból származó jövedelem,
- öregségi nyugdíj.
Míg az első kettő viszonylag egyértelmű, addig sokakat meglephet, hogy a bankok a nyugdíjra is adhatnak hitelt. Ehhez a nyugdíjas igazolvány és a nyugdíjszelvény szükséges, ami igazolja a nyugdíj összegét. Abban az esetben, ha a nyugdíjat nem a postás hozza, akkor a bankszámlakivonatról is megállapítható a nyugdíj összege. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legtöbb bank rendelkezik életkori előírással a hiteligénylővel szemben. Ez általában azt jelenti, hogy ezt a maximális életkort a hitel igénylője a futamidő lejáratáig nem lépheti túl.
A nyugdíj, mint elsődlegesen elfogadható jövedelem az öregségi nyugdíjra értendő, azonban többféle nyugdíj és nyugdíjszerű ellátás is létezik. Ezeket a pénzintézetek a személyi kölcsön igénylésekor eltérően vehetik számításba. Míg az özvegyi nyugdíjat a bankok többsége elfogja, addig a hozzátartozói nyugellátások – mint a házastársi pótlék –, már csak néhány pénzintézetnél tartoznak az elsődleges jövedelem kategóriájába. Ezen felül a bankok jellemzően elfogadják a szolgálati járandóságot, a rokkantsági ellátást (végleges határozattal), illetve a külföldi nyugdíjat is.
Melyek a fontosabb másodlagos jövedelmek?
Amennyiben rendelkezel megfelelő elsődleges jövedelemmel, tovább növelheted az összegét olyan jövedelmekkel, amelyek önmagukban nem elegendőek a hitelfelvételhez. Ezek a másodlagos jövedelmek. Az elfogadhatóság tekintetében a másodlagos jövedelmek még nehezebben kategorizálhatóak, mint az elsődleges jövedelmek.
Kiegészítő jövedelemként általánosságban a bankok az alábbi jövedelem típusokat fogadják el:
- cafetéria,
- CSED,
- GYED,
- GYES,
- GYOD,
- ápolási díj,
- családi pótlék,
- várandós táppénz,
- osztalék,
- ingatlan bérbeadásából származó jövedelem.
Fontos tudni, hogy ezekben az esetekben a bankok nem mindig az ellátás teljes összegét veszik figyelembe. Az a jellemző, hogy az ellátásnak csak egy bizonyos arányát számítja be a bank.
Ez nem lesz elegendő a személyi kölcsön igényléséhez
Van néhány olyan jövedelem típus is (jelen esetben illetmények és ellátások), amit a bankok egyáltalán nem vesznek figyelembe, ha személyi kölcsönt szeretnénk igényelni. Ezek jövedelemnek számítanak, de mégsem elegendőek önmagukban. Ennek megfelelően ha nincsen hozzá olyan jövedelmünk, amely az elsődlegesen elfogadott kategóriába sorolható, akkor igénylésünk elutasítással jár. Abban az esetben, ha van mellé elfogadható jövedelem, akkor igényelhetjük a kölcsönt, viszont nem veszi figyelembe a bank az alábbi járandóságok összegét.
Ide sorolható például
- az árvaellátás,
- a tartásdíj,
- a megváltozott munkaképességűek kereset-kiegészítése,
- a gyermektartás,
- a munkanélküli segély,
- a magánszálláshely szolgáltatásból származó jövedelem,
- az özvegyi járadék,
- a termőföld örökjáradék és
- természetesen a nem adózó, feketén kapott jövedelem.
Ezek közül – eléggé egyértelmű okok miatt – egyik bank sem fogadja el a feketén kapott pénzt és a munkanélküli segélyt. A bankok erős többsége továbbá nem számolja jövedelemként az árvaellátás és a gyermektartás összegét sem.
Mielőtt személyi kölcsön (vagy bármilyen más hitel) igénylése mellett döntesz, mindenképpen tájékozódj, hogy a választott bank miként fogadja el és számítja be a jövedelmed!
